Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom a Népszava 2021.szeptember 1-számamában Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra című írását,és azon gondolkodom,mi baj történhet akkor,ha nincs otthon irodám. Hiába ugyanis az ügyintézés gyorsabbá és pontosabbá válása,több területen még mindig ott tartunk,hogy a Kedves Ügyfél szkenneljen be,nyomtasson ki mindenféle papírokat,ezeket töltse fel,stb. Van egy bűnöm. Nincs otthon se nyomtatóm,se szkennerem. De miért is lenne?Magánszemélyek általában nem tartanak otthon ilyesmit. A vállalkozók azok,akiknek nem okoz gondot,ha le kell fénymásolni,be kell szkennelni,digitálisan alá kell írni,ki kell nyomtatni valami okiratot. Csakhogy számszerűleg ők vannak kevesebben. Ha már online ügyinzézés nem lehetne az állampolgárok többségének érdekeit és lehetőségeit figyelembe venni?Amúgy a Népszava cikke kiváló,életszerű. (Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra. Népszava,2021.szeptember 1.10.o.)

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Van az irodalomtörténetnek az a szegmense,ami már a mitikus legendák birodalmába vezet bennünket. Mintha egy más országban,más világban játszódó hosszú történetbe pottyannánk be. Az Új Írás címü folyóirat 1976/7.száma közli Juhász Ferenc fiatalkori versét,Arany címmel. 1946-ban íródott a mindössze két versszakos költemény. A mű az anyai önfeláldozásról szól,az arany pedig a húslevesben fodrozódó aranykarikákat (emlékszünk Szindbádra?) jelenti. Tényleg olyan érzése lehet az Olvasónak hogy egy másik bolygón él. Felidéződik a pont ugyanebben az esztendőben bemutatott Valahol Európában című film is. Ez már tényleg irodalomtörténet,út a legendák,mítoszok földjére.Ködbe vesző kultúrvidékekre.

 Amire most fel szeretném hívni a figyelmet, az nem hagyományos médiatermék, hanem egy nagy író munkásságának igen fontos darabja. Az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából elérhetővé váltak Babits Mihály és felesége,Török Sophie levelei, korábban nem publikált írásai. Irodalomtörténészek, tanárok számára nélkülözhetetlen, számos ponton formálja át irodalomról való tudásunkat. Elérhető a fenti oldalon, részletesebb információkat talál ott!