Írott és elektronikus média régen és ma

 A MezőHír 2022.januári számának 20-22.oldalán olvastam Kohout Zoltán cikkét. Címe:Szép szakma,csinos jövedelem,növekvő érdeklődés. A cikk az agrárgépész,korábbi nevén mezőgépész szakma jövőjéről szól. Kiderül,hogy a magyarországi fiatalokat egyre jobban érdekli ez a szakma:2016-ban a szakképzésre jelentkező 84 ezer tanulóból csak 5 % tanult mezőgazdasági szakterületen,ezek 25 %-a vizsgázott eredményesen. 2015-ben ezer diák jelentkezett agrárgépésznek,2019-ben pedig már majdnem 4000. Négy év alatt közel 400 %-os növekedés!Csak a jánoshalmai képző intézménybe egyik évről a másikra 300-ról több,mint 420-ra nőtt a jelenkezők száma. A pályakezdők keresete a 2022-es cikk adatai szerint 250 000-300 000 forint,az elhelyezkedési esély szinte száz százalékos. Úgy néz ki,az agrárgépészek megoldották a munkaerőhiányt. Ez egy munkaerőpiaci sikertörténet.Érdemes lenne más szakmáknak tanulni tőlük és megkérdezni az illetékeseket:hogy csináltátok?  A MezőHír cikke pedig kitűnő,inspiráló. 

 Izraelben,a koronavirus-helyzetből fakadó gazdasági problémák miatt pénzügyminisztériumi rendelettel 10 százalákkal csökkentik a parlamenti képviselők fizetését-írja az izraelinfo.hu(a vonatkozó hír megtekintve 2021.02.04.,12 óra 34 perc). Továbbá:a pénzügyminiszter egyeztetett az illetékes szakszervezetekkel(!),és megállapodtak abban,hogy 2021-ben elmarad a magasrangú közalkalmazottak béremelése,továbbá elmaradnak idén a szokásos bónuszok is. Eddig a hír. Most reflexió és vélemény következik.  Csodálatos:Izraelben eddig még senki miniszter vagy államtitkár nem mondott le a hír hallatán,nem vonultak utcára ellenzéki tömegek,követelve a kormány lemondását. A média sem csinált különösebb eseményt a dologból. Ilyen időket élünk,és kész. Kérdés:Magyarországon mikor lesz ilyen bércsökkentés,és ha egyáltalán valaha is lesz,akkor hogyan fognak erre reagálni az érintettek?

A Magyar Demokrata kormánypárti hetilap 2018.május 3-i számában Lánczi Tamás politológus, a Századvég elemzője arról nyilatkozik, miért is nyerhette meg ekkora fölénnyel a FIDESZ a 2018-as választásokat. A 13-15.oldalon található elemzésből pedig kiderül: hiába hajtogatja az ellenzék, hogy Magyarországon médiadiktatúra van, ez egyszerűen nem igaz. A 14.oldalon található táblázatban 34 " ellenzéki, kormánykritikus" és 26 " kormánybarát, nem kormánykritikus" sajtóterméket sorolnak fel. Az ellenzék tehát számbeli fölényben van- ennek ellenére elbukták a választást, de nagyon. Felmerül a kérdés: lehet, hogy mégsem kizárólag a médiapiac határozza meg egy ország politikai berendezkedését? Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a ciklus végére meg kell duplázni a béreket. A 28-29. oldalon Szabó Judit írását olvashatjuk, melyben egy bútorgyár életét mutatja be. Nagyon tanulságos- pályakezdő fiatalokkal indult a munka, mára már jól csengő brand a szakmá