Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 A második világháború ( 1939-1945) lezárásában, egyáltalán: az egész világtörténelemben, kulcsszerepe volt az atombombának, melyeket 1945. augusztusában Hirosima és Nagaszaki városokra dobtak le. De hogyan született meg az atombomba? Mit tartalmazott a Manhattan-terv? Közreműködött-e a kor két kiemelkedő fizikusa,Szilárd Leó és Albert Einstein, az atombomba előállításában? Miért pont Robert Oppenheimer lett a projekt vezetője? Mi történt 1945.július 16-án Alamogordóban? Németország és Japán valóban akart-e atombombát előállítani, s ha igen, milyen sikerrel tette ezt? Ezekre a kérdésekre kaphat választ minden történelem iránt érdeklődő, tanár és diák, a Hadi Krónika című folyóirat 60.számában olvasható Az atombomba születése című cikkben ( szerzőt, sajnos, nem jelöl a folyóirat). Azt is megtudjuk, hogy 1939.áprilisában Fréderic Joliot-Curie francia fizikus egy cikkében leírta, hogy "lehetséges atomhasadáson alapuló fegyvert előállítani.". Lehet, hogy innen indult minden?

 2004-ben, Budapesten,a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti múzeum rendezésében került sor A toriin túl című kiállításra, melyen kortárs japán képzőművészek mutatták be műveiket a magyar közönségnek. A tárlatról részletesen ír az Új Művészet című folyóirat (Muladi Brigitta:A toriin túl- ahol japán művészek lelke lakozik). A torii a buddhista templomok kapuja. Elnézve a rendkívül eredeti alkotásokat így, közel húsz év múltán, rájön az ember, hogy voltaképpen rólunk, 21. századiakról szólnak. A gyengülő biztonságban, egyre nagyobb elidegenedésben, mindent eluraló fogyasztói kultúrában élő emberekről. Mindenkinek, aki valamilyen szinten foglalkozik képzőművészettel, szívébe ajánlom ezt a cikket. Engem az illusztrációk annyira mellbe csaptak- különösen Ikeda Bak alkotását. A japánok, szinte prófétikus módon, megelőztek bennünket húsz évvel. Kiáltásaikra kevesen figyeltek.

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,Ázsiával bármilyen szint

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 Nem irigylem azokat a kutatókat,akik a 20-21.század technikatörténetével foglalkoznak. Ugyanis igen sok dolguk van. Már a 20.század közepén elképesztő technikai fejlettségi szintre jutott az emberiség,s ezen fejlődés a mindennapok gyakorlatában is testet öltött. Az Univerzum folyóirat (természettudományokkal és tudománytörténettel foglalkozott) 1969/7. számának 96.oldalán egy különleges televíziót láthatunk-hadd tegyem mindjárt hozzá,hogy akkoriban Magyarországon már az is nagy dolog volt,ha egy családnak egyáltalán bármiféle tévéje is akadt-,melyet a japán Hayakawa cég gyártott. Az akkoriban igen vékony,56 mm-es képcsővel ellátott készüléket ugyanis mindkét oldalról lehetett nézni!Elöl-hátul adta a műsort. Ez akkoriban óriási innováció volt.  1969-ben,ha egyáltalán eljutott az információ egy átlagemberhez,az bizonyára irigykedve megkérdezte:és mire lehet ezt használni? Mi ebben a gyakorlati haszon? Tényleg,mire is jó egy efféle tévékészülék? A válasz:nagy terekben:nagyobb közösség is

 Talán a 2022.évi labdarúgó VB egyik meglepetése,hogy Costa Rica 1-0-ra legyőzte Japánt. Azt a Japánt,aki az előző meccsén óriási meglepetést okozva Németországot győzte le. Costa Rica az első meccsén 7-0-ra kapott ki a spanyoloktól.Minden mérvadó sajtó-és médiatermék leírta őket. De ők nem adták fel,nem rettentek meg,nem kezdték keresni a felelősöket,hanem jól felkészültek és küzdöttek. Gyakorlatilag "lenullázták" Japán támadójátékát(az első félidőben nem is volt kaput találó lövés),aztán,amikor már a földkerekség minden sportújságírója és sportriportere biztosra vette a döntetlent,a 81.percben egy váratlan kontrából Costa Rica megszerezte a győzelmet. Számomra ez eddig a 2022.évi futball vébé legfelemelőbb,leginkább példamutató teljesítménye. Costa Rica megmutatta,hogyan kell súlyos vereség után talpra állni. 

 Lezajlott a 2022.évi katari futballvilágbajnokság csoportkörének első fordulója. Pályára léptek az esélyesek,a nagycsapatok,igencsak váltakozó sikerrel. Legjobban Spanyolország járt,hét góllal verte Costa Ricát.Franciaország,a világbajnoki címvédő,Ausztrália ellen diadalmaskodott 4-1-re. Brazília szépen,a tőlük már megszokott látványos gólokkal bedarálta Szerbiát,Portugália is nyert,igaz,csak 3-2-re,vitatott tizenegyessel,a kiválóan játszó Ghána ellen. Anglia pedig 6-2-vel kiütötte Iránt,amely csapat úgy összeszedte magát,hogy a 2.fordulóban Walest verte 2-0-ra.Kanada tisztességgel helytállt Belgium ellen,1-0-ra nyertek de Bruyne-ék. De nem mindenkinek sikerült ennyire jól az első kör. Horvátország Marokkó ellen meccselt egy dögunalmas 0-0-t. De ez még semmi!A 36 meccsen veretlen Argentína Szaúd-Arábiától kikapott,a magabiztos németeket pedig Japán tréfálta meg. A német sajtó és média alaposan leszedte a keresztvizet a válogatott játékosokró,no neg Hansi Flick szövetségi kapitányról i

 Amint az az Újra! magazin 2020.júliusi számának 16-17.oldalán olvasható,a kokedama egy Japánban kialakult kertészeti eljárás,mondhatni:kultúra. Lényege,hogy mohapaplanba csomagoljuk a növényeket és a hozza tartozó földet. A növény tehát egy zárt környezetben fejlődik. A hazai kerti növények nagy része alkalmas efféle termesztésre,leginkább-legalábbis a cikk szerint-a vízigényes fajoknál alkalmazható előnyösen. Kaktuszok nem termeszthetők kokedama eljárással. A kokedama előnye,hogy akár kertes házban,akár társasházban lakunk,alkalmazható. Nekem csak egy aggályom van:mi lesz,ha a föld valamilyen gombás fertőzést kap?Hogyan észleli ezt a kertész,amikor nem is látja a földet(amelyhez különben tőzeget kell adni),merthogy az is a moharéteg alatt van. Kevésbé gyakorlott növénytermesztőknek nem ajánlom ezt az eljárást,ők inkább maradjanak a a hagyományos,valamivel egyszerűbb kertészkedési módszereknél.A kokedama,véleményem szerint,inkább rutinosabb kertészeknek való. Az Újra! magazin szerekes

 Jómagam az origo.hu internetes portálon olvastam (megtekintés:2022.július 8.10 óra 1 perc) a tragikus hírt: lelőtték volt japán miniszterelnököt, Abe Sindzót. Két lövés érte, miközben beszédet tartott, az egyik átszakította a tüdejét, a politikust kórházba szállították. Reményemet fejezem ki, hogy sikerül megmenteni az életét, a merénylő pedig megkapja a legszigorúbb büntetést.  Sajnos,magyar idő szerint 2022.július 8-án délután szomorú hírt közöltek az orvosok. Japán egykori miniszterelnöke nem élte túl az ellene elkövetett merényletet,s a kórházban elhunyt. Részvétünk a családnak,és egész Japánnak.  Kiegészítés,2022.07.14: Kiderült, a tettes egyszerűen nem volt elégedett a volt kormányfő munkájával. Arra is fényt derített a vizsgálat, hogy a rendőrök nem álltak a helyzet magaslatán, túl laza volt az ellenőrzés. 

 Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában olvashatunk egy nagyon érdekes írást Reichardt Richárd tollából. Címe:Fehérjemérnöki mutatvány. A cikk arról szól,hogy japán kutatók megalkottak egy mesterséges fehérjét,melynek a CPTX nevet adták. A CPTX feladata,hogy helyreállítsa a szervezetben található,de nem jól működő szinapszisokat. Most nem térnék ki arra,hogy mi a szinapszis,miért kell helyreállítani,ezeket a Szerző részletesen leírja cikkében,méghozzá úgy,hogy laikus is megérti. Inkább fel szeretném hívni a figyelmet egy alkalmazási területre,melyet a cikk nem említ.  A depressziót többnyire pszichiátriai betegségként tartjuk számon. Csakhogy az időben elnyúló depressziónak vannak olyan fizikailag jelentkező mellékhatásai,amelyek-tudomásom szerint,de lehetséges,hogy tévedek- okozhatnak szinapszisok egyensúlyának megbomlásával járó betegségeket. Érdemes lenne tehát ezt a fehérjét depresszióban szenvedő betegeknek is "beadni". A cikk egyébként szól arró

 A H.O.M.E. designmagazin 2018.július-augusztusi számának Cityguide rovatában,a 90-91.oldalon,Tokió egyik legmenőbb éttermét,a Moonflower Sagaya-t tekinthetik meg az Olvasók. Az étterem legnagyobb belsőépítészeti újítása az volt-azóta már ezt többen is alkalmazzák-,hogy a belsőépítészetet nem tárgyakkal,hanem digitális technikákkal történő vetítéssel oldják meg,igen magas színvonalon. Ráadásul mindez kiegészül illatokkal,speciális hangeffektekkel. Mivel minden digitális dizájnelem cserélhető,variálható,minden korosztály és bármilyen kulturális háttérrel rendelkező vendégkör számára tudnak élményszerű,soha el nem felejthető vendéglátást biztosítani. Ráadásul a dolog kiválóan mediatizálható,amit jól bizonyít a 91.oldalon látható egészalakos kép is. Fiatalok ülnek egy nagy asztal körül,a fekete bútoron kiválóan mutat egy trópusi esőerdőt mintázó digitális kép. Minden vidám és boldog a japán főváros egyik legtrendibb helyén. Mi tagadás,vágyom oda...

 A Vakok Világa című folyóirat 1988/3. számának 21.oldalán olvashatjuk Micuo Iwajama cikkét ( A vakok Japánban), amely- nem nehéz kitalálni, a japán vakok és látássérültek 1980-as évekbeli helyzetét írja le.  A magyarhoz képest irigylésreméltó helyzetben voltak a Felkelő Nap Országának vak emberei. Mind a 48 prefektúrában ( ezt magyarul kormányzóságnak, tartománynak fordíthatjuk) működött és jelenleg is működik legalább egy komplex iskola a vakok és gyengénlátók számára. Itt bölcsődétől a középiskolai érettségiig speciális képzésben részesültek a hallgatók. Ugyanazt tanulták, mint látó társaik: japán irodalmat, történelmet, matematikát, illetve különleges távol-keleti orvoslási eljárásokat, például akupunktúrát, masszást, amely aztán nagyon sok felnőttnek a megélhetését is szolgálta. A cikkben nem szerepel, de egészen más volt már akkor is a látó társadalom hozzáállása sérült társaikhoz, nem sajnálták, hanem egész embernek tekintették őket.  Azt gondolom, azóta- a technológiai fejlődés

 Mi itt, Magyarországon, fecsegünk, csacsogunk az idősek megbecsüléséről, a szépkorúak tiszteletéről, ám a számok azt mutatják, egyre kevésbé gondoskodunk arról, hogy idős polgártársaink élvezhessék a méltó örökséget.  Az index.hu írta ( letöltve 2020.szeptember 21. 18 óra 12.), hogy Japánban                                                                    80 000 olyan ember él, aki legalább 100 esztendős. Az ország lakossága 126,5 millió fő. Ha arányosan nézzük, Magyarországon kb. 7 ezer, 100 évnél idősebb embernek kellene élnie. Ehhez képest nem egészen 1000 ember élte meg ezt a szép kort. A világon kb. 2,8-3 millió ember 100 év fölötti.  Japánról beszélve: El tudjuk képzelni ,mit jelent ez a 80 000 fő? Egy várost ki lehetne állítani 100 év feletti emberekből! Persze, ebben közrejátszik a japán társadalom hagyományos tradicinalizmusa is, de azért ennél többről van szó. Japánban nem tisztelik az időseket: ott szeretik az időseket. És aki szeretetben él, az sokáig él. A társadalom g

Az ember, főképp, ha férfi, azt gondolná, hogy a virágok, azok olyan öreg mamiknak valók. Hát nem. A virág, a dísznövény hatalmas üzlet ( erről sajnos, keveset szól a hazai gazdasági média), a világ minden táján dollármilliárdokat hoz a konyhára. Mármint a tehetséges szerencséseknek. Ha valaki nem hiszi, olvassa el a Kertészet és Szőlészet folyóirat 2018.december 12-i számát! A 24-27.oldalon olvashatunk a Moszkvában rendezett FlowersExpo virágkiállításról ( flowers angolul virágot jelent). A képek elképesztenek. Micsoda rózsák, akkorák, mint egy ember fej, annyira szép színűek, hogy az Olvasó le sem tudja róla venni a szemét. Még olyan rózsa is van, melyet tartósítani lehet, több évre! Lenyűgöző. Aztn beleolvasunk a szövegbe. Mindenki panaszkodik, hogy gyenge a gazdaság, kevés a vásárló.Panaszkdoik Japán, Panaszkodik Oroszország, panaszkodik Venezuela. A látvány nem támasztja alá a sirámokat. Szépség, tomboló, artisztikus szépség. óh... Ez pedig a Kertészet és Szőlészet weboldala

Lengyelországban rendezik az U20-as labdarúgó VB-t. Nagyon izgalmas, nagyon tehetséges fiatalok rúgják arrafelé a labdát. Az M4 sport május 29-én közvetítette az Olaszország-Japán mérkőzést, melynek végeredménye 0-0 lett, de nagyon támadólag játszottak a csapatok, csak éppen a gólhelyzetekkel nem volt szerencséjük. Az a szomorú tény jutott eszembe, hogy a képernyőn látható bármelyik játékos beférne a magyar NB I-be. Bármelyik csapatba. Olasz is, japán is. Úgyhogy, olasz és japán fiatal labdarúgók, ne aggódjatok a jövőtök miatt, vár benneteket a magyar NB I!

A Wild egy motorosoknak szóló magazin. Nem mondom, hogy nem jó, a 2006.márciusi számban van technikai leírás( csúcsminőségű japán motorról), útibeszámoló ( Szlovénia, Új-Zéland). Ami nem tetszik benne, az a sok meztelenség. Véleményem szerint túl sok itt a pucér nő, ráadásul a képek meglehetősen közönségesek. Ettől függetlenül, akit az ilyesmi érdekel, olvassa nyugodtan, a Wild a maga műfajában, a maga stílusában profi. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, ha még szeretsz olvasni: konyv-ajanlo.blogspot.com

1989: Magyarországon és a kelet-európai térségben a nagy változások éve. Már nem kommunizmus,mert a Szovjetunió gyengül,  még nem demokrácia, mert a Szovjetunió még létezik. A Szabad Föld, a vidék lapja, akkoriban " Társadalompolitikai és családi hetilap" megjelöléssel futott. Korszakváltás volt ez a magyar sajtóban-médiában is. Még ott voltak a szocializmusra jellemző agitációs anyagok, de itt-ott már megjelent az őszinteség. A Szabad Föld 1989.április 25-i számának 2. oldalán leépítésről olvashatunk( a munkanélküliség mint a kapitalizmus jele), utána meg egy Rima mente nevű téesz sikereiről. A Gazdaság rovatban pedig arról történik dicsekvés, hogy a Tungsram részvényeit megvette egy osztrák cég. Szóval, a letűnő múlt és a születő jelen egyszerre. Ami a tragédia az egészben: az intellektuálisan jóval az átlag felett mozgó újságírók sem tudtak különbséget tenni a születő világ potenciálisan jó és potenciálisan rossz jelenségei között. Ünnepeltek mindent, ami reform. A 9.

Mindig örülök, ha komoly formában bukkan fel a hazai médiában az oktatás kérdése. A Magyar Idők 2018.július 20-i számában egy államtitkár nyilatkozik, és végre, politikusként úgy beszél, ahogy az szám íze szerint való. Az elmúlt évtizedekben az oktatásról folytatott politikai-társadalmi viták egyik kardinális kérdése volt az, hogy túl vannak-e erőltetve a tanulók. A liberálisok rendre csökkenteni akarták a tananyagot, a konzervatívok erre mereven ragaszkodtak a meglévő struktúra megőrzéséhez. Most, 2018-ban, hegeli nyelven szólva, eljött a szintézis ideje. Bódis József oktatási államtitkár szerint nem csökkenteni vagy növelni, hanem súlyozni kell a tananyagot. OK! Merthogy vegyük például a történelmet. A gimnazisták tanulják Kheopsz fáraót, a Gracchusokat, Sullát- de nagyon keveset tudnak a kelet-európai kommunista rendszerekről. Szerintem fogalmuk sincs, ki az a Gierek vagy éppen Dubcek. Pedig a közgondolkodást inkább az utóbbiak foglalkoztatják, mint az ókori reformerek. Szerintem i