Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt is hihetnénk, az ázsiai,sokszor 7000 méternél is magasabb hegycsúcsokhoz képest az olasz-francia határon emelkedő Mont Blanc-4810 méterével Európa legmagasabb csúcsa-megmászása afféle közepesen megterhelő edzés. Pedig ez nem így van! A Mont Blanc meghódítása egyáltalán nem könnyű feladat,tapasztalt hegymászók számára sem. Hogy mennyire nem az,azt jól mutatja egy 2005-ben megjelent túrabeszámoló. Az Erdélyi Gyopár című folyóirat 2005/5. számában látott napvilágot. Szerzője Fazekas Ferenc,címe:Újból a Mont Blanc-ra. A kitűnő cikk olvastán szinte érezzük bőrünkön,arcunkon,hajunkon azt a jéghideg esőt,amely a Pestkörnyéki Kárpát Egyesület hegymászóit szinte minden nap meglepte. Az sem kis teljesítmény,hogy egy száz méter magas jégfalat kell emberi erővel legyőzni. Kikerülve a hulló sziklákat.  A sikeres expedíciónak utólag is gratulálok,a cikkről pedig mégegyszer:nagyon tetszett,kitűnő. 

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható? A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből. De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz