Írott és elektronikus média régen és ma

 Manapság sokat vitatkoznak arról, mi a házasság szerepe a társadalomban. Amikor szóbakerül a házasságok számának csökkenése, sok szakértő érvel azzal, hogy bár régen gyakoribb volt a házasság, ezek nagy része üzleti szempontú együttélés volt csak.  Hát, nem tudom. Találtam egy példát a Magyar Nemzet című napilap 1949.július 1-i számának 6. oldalán. A hirdetések Házasság-levelezés rovatában olvasható szöveg így hangzik: " Rádiómester házasságot kötne azzal, aki hozzásegítené egy jó kis üzlet megnyitásához.Egy gyermek nem akadály". Cím, stb. A rádiómester az rádiószerelőt jelentett.  A vágyva várt nőről semmi. Az úriemberről semmi ( idős, fiatal, öreg, magas, alacsony, stb). Semmit nem tudunk meg róla, és azt sem, mi a nőideálja. Csak a biznisz.  Nem szép az ilyesmi, na.  Úgyhogy régen is voltak érdekházasságok. Ráadásul növeli az ügy pikantériáját,hogy 1949-ben már kommunizmus volt hazánkban,mely rendszer nem kedvelte a magán-kereskedőket.

 2016-ban hunyt el Esterházy Péter,világhírű magyar író. A HVG 2020.december 10-i számának 14-15.oldalán olvashatjuk Hamvay Péter kitűnő cikkét arról,mi is lett Esterházy hagyatékának sorsa. Nos,a hagyaték java (többek között levelezések,dedikált könyvek) Németországban van. Hogy hogyan került oda és miért nem hozzák Magyarországra,arról Esterházy Margit,az író özvegye nyilatkozik:"...nem maradhat itthon,ahol életében és halála után is annyit gyalázták".  Azt gondolom,Esterházy Margitnak igaza van. Ami kígyót-békát itt Esterházyra rákiabáltak (és,tegyük hozzá,nemcsak őrá,hanem Kertész Imrére,Kertész Ákosra és még folytathatnánk a sort),azok után én,a laikus is úgy vélem,jobb helyen van az a hagyaték odakint.  De azért-derül ki a cikkből-digitalizálják. Mert-és ezt már megint jómagam teszem hozzá-élnek még ebben az országban értelmes emberek.