Írott és elektronikus média régen és ma

 A Múzeumi Kurír című interdiszciplináris tudományos folyóirat 64.számát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke jelentette meg,1993-ban. Most ennekba tartalmából szemlézünk. Bényei Miklós tanulmánya a selmeci bányaakadémia tanítási nyelvéről szóló reformkori vitákról. Tudjuk,hogy az országgyűlés 1844-ben hivatalossá tette a magyar nyelvet.Csakhogy a bányászati szaknyelv még nem volt kész magyarul. Akkor most milyen nyelven oktassanak:német,magyar vagy latin?-Két Ung megyei községben vizsgálták a szántóföldi földmúvelést. A földterület alacsony,egy gazdaságra mindössze 7,1 hold jut. A talaj gyenge,s hiába a sok szertartás,a hozam kevés,a családok szegények- Európai színvonalú volt a két világháború között a debreceni tanítóképzés. Nagyon széles műveltséganyag,kitűnő,sokat publikáló tanárokkal-Badi Lajos visszaemlékezései a kitelepítésről,39 hónapig bírósági ítélet nélkül internálta őt a kommunista hatalom-Elhunyt Dr.Fügedi Erik,a magyarországi középkorkutatás eg...

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 Már Ő sincs közöttünk. Pedig annyi szép pillanatot köszönhetünk Neki. Megédesítette a színpadot,felemelte a vászonról a filmet,és a mű,a film,a dráma elkezdett élni,járkált közöttünk,mint valami nagymami,aki épp most sütött zserbót,és arra kíváncsi,kérünk-e még. Már Ő sincs közöttünk,aki szívével tanulta meg mások nyelvét. Beszélt fábriul,shakespeare-ül,ibsenül,és eközben nem felejtett el emberül,csilingelő-magyarul. Része volt valaminek és ha az egyszeri nézőben felébredt az ősi vágy,hogy én is,csak egy kicsit, vissza,vissza abba az egészbe,akkor csak annyit kellett tennie,hogy ránézett Törőcsik Marira,aki szelíden behúzta őt egy másik világba,ahol ott él a szeretet és az elmúlt szerelmek emléke. Már Ő sincs köztünk,a nagy örökidő-hordozókkal,Kiss Manyival,Bessenyeivel, és a többiekkel,játszanak együtt valami furcsa,égi de mégis evilági társulatban,ahol Törőcsik Mari valami furcsa fáklyát tart a szívén,ezredévek szavait,apró kézmozdulatait,mögöttesbe ívelő kérdéseit,kecses suttog...

Ha belelapozunk középiskolai történelemkönyveinkbe, akkor a mongolokról 8 akiket helytelenül tatároknak is nevezünk), csupa negatív jelző szerepel: barbár, erőszakos, primitív, érzéketlen. Ha elolvassuk Vér Márton Mongol kémek. Stratégiai és taktikai hírszerzés a mongoloknál című cikkét, mely a Határtalan Régészet című archeológiai folyóirat 2018/1. számában jelent meg, akkor azért árnyaltabb válik az iskolai oktatásban belénk rögzített kép.A mongolok sokkal intelligensebbek voltak, mint azt feltételeztük. Merthogy, amint azt Vér Márton meggyőzően bizonyítja, a mongolok hadvezetésének igen kitűnő stratégiai és taktikai hírszerzés állt rendelkezésére. Egy mongol hivatásos kém hat-hét nyelven is beszélt- miközben egy átlagos európai királyi udvarban nem is dolgoztak olyan személyek, akik nemzetközi hírszerzői feladatokra alkalmasak lettek volna. Európában Velence lesz az első olyan állam, mely hangsúlyt fektet a katonai-politikai, és persze gazdasági kémkedésre. A mongol követek, kém...