Írott és elektronikus média régen és ma

 Akik elmúltak már negyven évesek, és kommunista országban nőttek fel, tudják, hogy anno 1990 előtt minden mozifilm előtt vetítettek híradót. Ezt a propagandafilmet a jobb sorsra érdemes nézősereg általában végigunatkozta, ásítozta és miegyéb,viszont annál jobban esett a pillanat, amikor végre elkezdték az igazi filmet.  Az 1982/48. híradóban (igen, ezeket számozták, nehogy valaki elfelejtse valamelyiket megnézni, haha...) egy érdekes kísérlet szomorú végeredményét láthatjuk.Tesztelték a magyar lakosságnak a környezetvédelemre vaó affnitását. A filmesek kihelyeztek néhány ásót meg néhány fát egy vidéki lakótelepre, kíváncsiak voltak ,a járókelők közül hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy szívből eredő spontaneitással nekikezdjenek fát ültetni. A végeredmény egészen elképesztő volt.  Egyetlen fa sem vert gyökeret a szorgos állampolgárok munkája által. Viszont ellopták az összes ásót.  na, ez is jellemző az emberekre...

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megteremtése len

 Mostanában ( 2023-at írunk) az európai médiában egyre gyakrabban kerül elő az uniós források és pénzügyi eszközök témája. Mind a konzervatív, mind a liberális orientációjú sajtó- és médiatermékek gyakran foglalkoznak a témával, főleg akkor, ha választási kampány van egy adott országban... Azt tanácsolom, hogy mindig autentikus forrásból, webhelyről tájékozódjunk. A commision.europa.eu oldalon részletes információkat találunk a magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások és államok számára elérhető pénzügyi forrásokról.  Több, mint 42 nagyobb kategóriát találunk itt, ezen belül pedig számtalan kisebb-nagyobb alpontot találhatunk. A magyar sajtóban sokat emlegetett kohéziós alap csak egy negyvenkettőből. Mielőtt valaki tájékozódni szeretne a témában, legelőször is ezt a weboldat nézze át, részben van magyar nyelvű verzió is! 

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

 A Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat 2014.márciusi száma közel 10 oldalon keresztül foglalkozik Szlovákia gasztronómiájával,vendéglőivel. Meg kell mondanunk,a szlovák gasztronómia,vendéglátás kitűnő. Van itt liptói túró,kassai sonka,káposztaleves kolbásszal,káposztaleves gombával,juhtúrós krumplisgaluska,juhtúróval töltött pirog és még sokmindenféle,a tradicionális konyhához ezerszállal köthető étel:káposztás sztrapacska,paprikás sertésmáj hagymával,szóval,rengeteg mindenféle étel-és italspecialitás,nagyjából jól elkészítve. Ha Szlovákiában járunk,érdemes megkóstolni a tradicionális ízeket. Különleges,Európa más részein egyáltalán nem megszokott ízvilággal találkozhatunk.

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes. 

 Szenzációs cikket találtam az economx.hu gazdasági portálon ( Vadiúj Ford Sierrák és Escortok szomorkodnak egy elhagyott szalonban..Szerző Hegedűs Szabolcs,megtekintve 2023.10.20). Németország egyik városában egy autószalon, örökösödédsi okok miatt 35 éve üresen áll. Bizony, benne vannak az autók is! Eredeti Ford modellek, az 1980-as évek aranykorából!!  Hihetetlen! És nem lopták el, nem tették tönkre. Ez sokat elmond az ottani közerkölcsökről.  Aki nem hiszi, az eredeti cikkhez nagyon jó - és egyúttal kicsit szomorú hangulatú-videó is kapcsolódik. 

 Nagyon fontos szerepet játszottak a második világháború történetében az ellenállási mozgalmak. A történeti kutatás mára jórészt felderítette ezen mozgalmak történtét, ismerjük a főbb szereplőket, a társadalmi-politikai hátteret, az ellenállás által elért fontosabb katonai sikereket.  A történettudomány ezen eredményeit összegzi a Hadi Krónika című folyóirat 51.számában olvasható A szabadság védelmezői című, nyolcoldalas, remekül illusztrált cikk. Sajnos, a Szerző nevét nem közölték, pedig érdemes volna. A cikkben olvashatunk a francia, a norvég, a dán,a belga, a holland ellenállási mozgalmakról, illetve a lapszám további cikkeiben részletesen elemzik a német és a szovjet ellenállási mozgalmat ( megjegyzem: Magyarországon is volt ellenállás, erről egy szó sem esik).  Ajánlom a cikket és a teljes lapszámot középiskolában tanító történelemtanárok figyelmébe. Pl.egy-egy ország ellenállási mozgalmáról szóló anyagot ( nem hosszú) ki lehet adni a diákoknak önálló feldolgozásra. Nagyon érdeke

 Már csak Liechtensteinnel kellene játszanunk... A magyar válogatott, miután oda-vissza legyőzte Szerbiát, az EB-selejtező csport favoritját, nem bírta megtenni az utolsó lépést. A 2023.10.17-én lejátszott meccsen a nálunk jóval gyengébben jegyzett Litvániát  kellett volna megverni, s akkor biztos a továbbjutás. Nem sikerült, harmatgyenge első félidő után a végeredmény 2-2 lett, ennek a döntetlennek a litvánok örülnek, mi meg nem. Évtizedek óta visszatérő tendencia, hogy a magyar futballválogatott nem tud legyőzni olyan csapatokat, melyek a ranglistán nálunk jóval gyengébb pozícióban vannak. Kaptunk már ki az elmúlt években Luxemburgtól, Andorrától, Máltától, Albániától, és még sok mástól.Meg kellene tanulni, hogy kell gyengébb csapatokat legyőzni. Ez egy külön szakma a sporton belül,mely jelentős fizikai-pszichikai rákészülést igényel.  Ajánlom a magyar labdarúgó-válogatott figyelmébe egy teljesen más sportágból bizonyos Portisch Lajos munkásságát. A kitűnő sakknagymester 260 partit j

 Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a 20.század második felének európai filmtermését:vajon hogyan hatnak ránk,21.századi nézőkre ezek a filmek?A Panelkapcsolat,Tarr Béla 1982-ben bemutatott filmje,még manapság,a 21.század húszas éveiben is maradéktalanul aktuális. A férj(Koltai Róbert) még szárnyalna,hajtja a szakmai ambíció,karriert,külföldi munkát szeretne,mindeközben elhanyagolja feleségét és gyermekét. A feleség(Pogány Judit)viszont túlságosan szűklátókörű:kizárólag az otthon és a család körül forognak gondolatai. A két ember,kik egykor szerették egymást,rájönnek:nem illenek össze.A házasság persze megromlik,de egybenmarad:már nem tudnák az életüket egymás nélkül elképzelni. Bizonyára mindenkinek akad a környezetében egy-két ilyen család.  A film,túl örök aktualitásán,remek. Koltaiban ott a fiatal tehetségek lendülete. Viszi a filmet. Érdemes megnézni,különösen ajánlom családalapítás előtt álló fiataloknak. 

 1982-ben mutatták be Erdőss Pál rendező első filmjét, amelynek címe: Adj,király, katonát! Nem az akkoriban népszerű gyermekjáték feldolgozását láthattuk a vásznon, hanem egy szókimondó,kőkemény, kortárs 20.század végi történetet,olyan rendkívül tehetséges szereplőkkel, mint Ozsda Erika, Szendrei Andrea,Nyakó Júlia és mások, Mindannyian ambíciózus, fiatal színésznők voltak, mindent beleadtak az alakításba. A film remekül sikerült.  A történet három fiatal lányról szól, akik feljönnek Pestre, hogy valóra váltsa álmaikatt. A Lőrinci Fonóban kezdenek dolgozni, és-mivel a pesti albérlet már akkor is drága volt- munkásszálláson laknak. A lányok egismerkednek a kőkemény nagyvárosi élettel: a monoton munkával, a rossz főnökökkel, és persze a pasikkal, a bulikkal, a korabeli presszókkal, diszkókkal. Zsuzsa meglehetősen könnyelmű, sorra váltogatja az udvarlóit, Jutka sokkal nehezebb helyzetben van, egy gyermekkori trauma miatt: állami gondozásba adták. Szeretné felkutatni édesanyját- azt most,

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

Elképesztő benzinárak vannak a világon- ez igaz minden értelemben, felfelé és lefelé is. A vg.hu gazdasági portál kiváló cikke (Címe: Benzinkörkép a világban... szerző S.V., megtekintve 2023.10.16.10 óra 11 perc) országonként sorra veszi, hol,mennyiért lehet tankolni. Az abszolút rekordot az az ország tartja ( amelynek nevét nem árulom el, tessék szépen megtekinteni az eredeti cikket!), ahol már 10 forintért lehet egy liter benzint tankolni a benzinkutakon.  Ez dollárba átszámolva kevesebb, mint 1 cent. Húsz liter benzint tehát kevesebb, mint egy dollárért lehet vételezni.  Vannak aztán olyan országok ( Hollandia, Monaco, Izland), ahol átszámolva 800 forint fölött van az üzemanyag kiskereskdelemi ára. Igaz, itt az emberek fizetése is magas, van kereslet a benzinre.Hongkongban pedig az üzemanyagár eléri az 1100 forintot is. Szerintem ez már ottani keresetekhez viszonyítva is nagyon sok. Magyarország tehát a középmezőnyben van.   Jó kis cikk, érdemes elolvasni. 

 A turizmus,idegenforgalom története ma már a gazdaságtörténet szerves része. Egy figyelemreméltó forrást szeretnék ajánlani a témával kapcsolatban. 2004.december 26-án egy 9,1-es erősségű földrengést követően cunami,azaz szökőár pusztított Kelet-Ázsiában. Többszázezer ember meghalt,óriási anyagi kár érte az érintett országokat. A The Economist gazdasági és közéleti hetilap 2007.június 30-július 6-i számában megjelent cikkhez kapcsolódó keretes írás(78.o.)arról tájékoztat,hogyan érinti a szökőár az országok turizmusát-mintegy 2,5 évvel a katasztrófa után. Három ország példáján keresztül mutatja be a cikk,milyen problémák is jelentkeztek az idegenforgalom területén. Ezek:Maldív-szigetek,Srí Lanka,Thaiföld (Phuket szigete).  Amikor csökken a vendégek száma,tér nyílik az innovatív ötletek megvalósítására. Az egyik szállodában pl. cunami-showt rendeztek. Bemutattak valamit abból a borzalmas napból.  A cunami után néhány évvel visszatértek a turisták. Hiszen Ázsia gyönyörű...

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus a magyar iroda

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 A sporttörténelem mára a történettudomány önálló ága lett. A Századok történettudományi folyóirat 2023/4. számában egy rnedkívül érdekes és izgalmas tanulmányt olvashatunk Kiss László és Mitrovits Miklós tollából. A címe:A sport és a szakszervezetek-a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában.  Megtudjuk a tanulmányból, mit is jelentett a szovjetek által uralt országok sportéletében meghonosodó szovjet modell, megismerkedünk kelet-közép-európai történetekkel, megtudjuk, hogy alakultak át a nagy egyesületek Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a térség többi államában. Szinte időutazást teszünk az 1940-es-50-es évekbe, amikor az MTK-ból Bástya lett, a Fradiból Kinizsi, az UTE-ból pedig Újpesti Dózsa. Látjuk azt is, hogy az átalakulás bizony eléggé antidemokratikus módon, a kommunista elveknek és gyakorlatnak megfelelően ment végbe.  Ez utóbbi nagy baj. De, hogy egy kis véleményt is hadd fűzzek a taulmányhoz:nem helyeslem, ahogy a dolgok végbementek,

 A Képes Újság című,egykor igen népszerű hetilap 1994.február 19-i számának 19.oldalán olvashatjuk Kovács M. kitűnő cikkét Matterhorn,a csúcsok csúcsa címmel. A cikkben a Szerző bemutatja az akkor 93 éves Ulrich Inderbinent. Az öregúr még aktív hegyi vezetőként dolgozott az Alpokban. Ő maga 350 alkalommal mászta meg az Alpok egyik legnehezebb csúcsát,a Matterhornt. Inderbinen úr tökéletes testi és szellemi frissésségnek örvendett. Panaszkodott a túlzottan óvatlan turistákra,és figyelmeztetett arra,hogy legyünk tekintettel a veszélyekre. Jómagam azon gondolkoztam,hogy is van ez a dolog a nyugdíjkorhatárral...

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

 Nem tudom, mikor fordult elő utoljára, de 2023-ban még veretlen a magyar futballlválogatott, pedig már október van...Íme, az eddigi, 2023-ban játszott mérkőzések eredménylistája: Magyarország-Észtország 1-0 Magyarország-Bulgária 3-0 Montenegró- Magyarország 0-0 Magyarország-Litvánia 2-0 Szerbia-Magyarország 1-2 Magyarország-Csehország 1-1 Amúgy, ha szigorúan vesszü, tavaly november óta vagyunk veretlenek.(2022.november 20: Magyarország-Görögország 2-1).  Szerintem ezt a remek mérleget a világ bármelyik válogatottja elfogadná. Idén még 4 meccse van a fiúknak, kívánom, őrizzék meg ezt a veretlenséget! Hajrá, Marco Rossi, hajra, Szoboszlai, hajrá, fiúk! Érdekes azért, hogy a magyar média csak igen kevéssé méltatja ezt a nagyszerű eredmnéysort!!

 A pszichológia egyik legismertebb és legnépszerűbb ága a fejlődéslélektan. A tudományág egyik nagy kérdése az,hogy az ember egyes életkori szakaszainak van-e mindenkire érvényes,kötelező feladata. E.H.Erikson szerint van. Erről a Közösség folyóirat 2018/4. számában olvashatunk(Dr.Kálmánchey Márta:Fejlődési feladataink). Az óvodáskorban felszabadult játékosság a jellemző,a serdülőkorra az önazonosság-keresés,a felnőttkorra a gondoskodás stb. Tehát minden egyes életszakaszra jut valami általánosan kötelező feladat. Erikson ezen elméletének kritikusai -s erről már nem szól a cikk-inkább az egyéni élethelyzetek fontosságát hangsúlyozzák. Pl. vannak emberek,akiknek felnőtt korban kell önazonosságot keresniük,pl. ha új országban kezdenek új életet. Vannak idősek,akiknek gondoskodniuk kell,pl. akkor,ha házastársuk lebetegszik. Szóval,az elmélet kritikusai szerint Erikson egy sémát vázolt fel,amelytől mindenféle irányban lehetnek eltérések. 

 A 168 Óra liberális közéleti hetilap 2002/14.száma interjút közöl Kántor Lajos irodalomtörténésszel, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Berg Judit készítette az interjút, címe: Erdélyben nagyobb szükség van rám. A neves irodalomtörténész mai napig aktuális gondolatai a megbékélésről, az árkok betemetésének szükségességéről szólnak.  Kántos Lajos és a hozzá hasonló gondolkodású értelmiségiek szavai süket fülekre találtak Magyarországon. Amikor ezt a bejegyzést írom, 2023-ban,minden korábbinál nagyobb a magyarországi elitréteg megosztottsága, élesek az ideológiai-politikai-gazdasági törésvonalak.  Jó volna visszatérni a Kántor Lajos javasolta párbeszédhez. Nincs más út.  Csak jusson ember a tárgyalóasztal mindkét oldalára...