Bejegyzések

régészet címkéjű bejegyzések megjelenítése

Régészet,1970:Kőkori temetőt fedeztek fel a Szaharában

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?

Mi az az asztroarcheológia?

 Asztroarcheológia. elég ezoterikusan hangzó fogalom, pedig valójában nem több, mint egy nagyon is hasznos, okos tudományág. Az asztroarcheológusk azt vizsgálják, hogy a régészet ( azaz archeológia) eredményei hogyan hozhatók összefüggésbe egyes csillagászati jelenségekkel, folyamatokkal. Például aszroarcheológusok vizsgálják azt is, hogy a betlehemi csillag valóban létezett-e, összefüggésbe lehet-e azt hozni régészeti leetekkel. Vagy egy másik kedvelt téma: az ókor Egyiptom lenyűgöző piramisai milyen csillagászati összefüggésrendszerbe ágyazhatók. Akit konkrétabban is érdekel ez a téma, olvassa el a Delta magazin 1974/12. számában az erről szóló        cikket. Nagoyn tanulságos, sokat megtudhtunk belőle az ókori Egyiptom elitjének, a fáraóknak ( konkrétan II .Ramszesznek) és a papságnak kultúrájáról, életről és halálról vallott nézeteiről..

Történelem, korai középkor:A fenékpusztai erőd felfedezéséről

 Magyarországon, az 1960-as évek végétő kezdve, fokozottan megnőtt a tudományos közvélemény érdeklődése a honfoglalást megelőző időszak régészeti és történeti anyaga iránt. A Delta magazin című ,rendkívül magas színvonalú ismeretterjesztő folyóirat 1974/7. számában Sárvári Márta cikke (A fenékpusztai római erődítmény regénye) ad izgalmas bevezetőt mindazoknak, akik érdeklődnek a Zala megyei római erődítmény múltja iránt.  A cikk szól arról, hogyan és miért győzött az annakidején fiatal népnek számító gót a római védők felett. Hátborzongató képen láthatjuk, az öntelt ( de nem " barbár"!) győztesek hogyan hajigálták bele a római katonák csontjait egy kemencébe. Szó esik egyetemes történeti vonatkozásokról is:Nagy Theoderik császár a legenda szerint a Balaton partján született. A fenékpusztai leletegyüttes ( melyben keleti gót fejedelmi leánysír is található, gazdag aranylelettel) nem tud igazságot tenni abban a kérdésben, de közvetett bizonyítékokkal szolgál. A remek cikk szeri

Régészet:Hatalmas erőd Sopron környékén,feltárva 1976-ban

 A Delta magazin 1976/12. számában olvashatjuk a Sopron-Várhely című írást. Arról szól, hogy szenzációs eredményt ért el a magyar régészet. Dr.Patek Erzsébet vezetésével hatalmas erődrendszert tártak fel Sopron körül, áll egy földvárból, és egy több kilométer hosszú sáncrendszerből, illetve 200 halomsírból.  A fantasztikus építmény a Halstatt- kultúra népének alkotása, kb. 2500 évvel ezelőtt (időszámításunk előtt párszáz éve) emelték. Amint a cikk is kiemeli, több száz tonna földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy ez a fantasztikus építmény létrejöjjön.  Azon gondolkoztam el, hogy ez a kultúra ismerte-e a háborúkat? Valószínűleg ige,n hiszen erődrendszert építettek. kérdés, hogy kik: szabadok vagy foglyok vagy mindkettő. Ha szabad státusúak építették, mindennapi mezőgazdasági munkájuk mellett, az kegyetlen lehetett...Mindenesetre az utókornak a régészet dicsősége meg a ámulat-bámulat gyönyöre maradt. Minden egyéb, ma már,mellékes.  Amúgy jó lenne, ha a hazai írott sajtó és elektronikus

Egyiptológia,régészet:Ernest Harold Jones, az úttörök úttörője

 Ha mevizsgálnánk, az ókori Egyiptom történetének mely szegmenseit, emlékeit, korszakait tárgyalja legtöbbet a sajtó, a média, akkor kettőt emelhetnénk ki: - a gizai piramisokat - Tutanhamon sírját Mindenki, még a régészek, egyiptológusok is úgy tudják, hogy Tutanhamon fáraó sírját Howard Carter fedezte fel, természetesen munkatársaival együtt. A BBC History című történelmi folyóirat 2020.áprilisi számának 28. oldalán található egy rövid, fél oldalt sem kitevő közlemény, Joann Fletcher egyiptológua tollából.  Szerző szerint Tutanhamon sírjának első megtalálója nem Carter volt, hanem az amerikai Ernest Harold Jones nevű régész, méghozzá 13 évvel korábban, 1909-ben. A cikk szerzője szerint Jones a környékbeli, szintén nem elhanyagolható jelentőségű temetkezési helyeket, pl. Horemheb sírját tanulmányozta, el is jutott addig, hogy felfedezze a KV58 sorszámú sírt. Betegésge (TBC) és szerteágazó tevékenysége miatt azonban tovább nem jutott. A nagy elődnek, Jonesnak, még az emlékét is elfeled

Aranykincsek a rézkorból

 Akkoriban a régészet egyik nagy felfedezése volt,de kevés médiafigyelmet kapott...1972 és 1976 között Várna (Bulgária) mellett egy 2400-4000 éves sírleletegyüttest tártak fel,telis-teli finoman megmunkált erdélyi arannyal-számol be az Élet és Tudomány folyóirat 1978/24.száma(765.oldal). Csak a 36.sír,melynek fényképét is látjuk,több,mint ötven aranytárgyat tartalmaz.Csodás aranylelet az európai rézkorból. Több furcsaság is van a leletegyüttes körül: Több sírban csak aranyat találtak,embert nem. Ennek valamiféle szakrális célja lehet,véli az ÉT beszámolója. Olyan sír is van,ahol az emberi arcot agyagból formázták meg,aztán aranyékszerekkel díszítették. Az egyik sírban találtak egy aranyporral festett mintás agyagedényt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy kereskedelmi célra szánt bóvliról van szó.Ez lenne a világ legkorábbi,ilyen jellegű tárgya.Vagy valaki az isteneket akarta megtéveszteni... Mindenesetre a várnai leletegyüttes hatalmas jelentőségű tudományos felfedezés. 

Sean Kingsley brit régész kutatási eredményei Salamon királyról

 Sean Kingsley brit régész,szakterülete a tengeri régészet. Közel egy évtizede kutatja a bibliai Salamon király élettörténetét,különös tekintettel a jeruzsálemi templom építésére. A nemzetközi médiában (pl. The Guardian) is nagy érdeklődést keltettek kutatási eredményei,melyeket magyar nyelven az izraelinfo.hu oldalon olvashatunk. 4 alapvető pontban foglalhatjuk össze Kingsley kutatásainak eredményét. 1. A bibliai Salamon király valóban élő,történelmi személy volt,ezt megerősítik főníciai írásos anyagok is. 2. Valóban Salamon király építtette az első jeruzsálemi templomot. 3. A templomhoz még Hispániából,a mai Ibériai-félszigetről is hoztak építőanyagot.Ez az ókorban óriási távolságnak számított. 4. Ezeket a Salamonnal szövetséges főníciai uralkodó,Hirám,hajóflottájának közvetítésével juttatták el a messzi Jeruzsálembe. A bibliai régészet tehát újabb feldedezéssel támasztotta alá,hogy a Biblia igazat ír. 

Zakariás próféta könyve is olvasható az újabb Holt-tengeri tekercseken

Ismét jelentős felfedezés történt a bibliai régészet területén.  Az izraeli ynet internetes portál adta hírül(2021.03.16.),hogy újabb tekercseket,pontosabban pergamentöredékeket találtak a Holt-tenger partján fekvő Horror-barlangban. Az igen töredezett,éppen ezért igencsak nehezen olvasható tekercseken eddig Zakariás próféta könyvének 8.részét,valamint a 12 kispróféta könyvének szövegét sikerült felismerni,de az értékes lelet tanulmányozása még korántsem tekinthetò befejezettnek.  Találtak még nádból készült hordót,a Bar-kochba-felkelés időszakából származó pénzérméket. A leletegyüttes-melynek tanulmányozása még javában folyik-tudományos értéke felbecsülhetetlen.

Egy hatalmas lángszórót találtak,és keszítettek róla egy jó filmet-NatGeo,2020.04.21.

Nagyon nehéz jó filmet készíteni régészeti ásatásról. A National Geographic tévécsatorna remekül megoldotta a feladatot.Egy,az első világháború egyik legvéresebb ütközetében, a somme-i csatában használt óriási lángszóró maradványait kereste egy kutatócsoport a föld alatt. A film remekül visszaadta a csapat munkájának nehézségét.A néző mindvégig azon szurkol:találják meg végre azt a vacak lángszórót. Amúgy nem semmi egy fegyver volt,100 méter hatótávolságig képes volt tüzet okádni. A néző napról napra átélte azt, ahogy a csapat ennek a nem mindennapi fegyvernek nyomait kereste. Nemcsak történelmet kaptunk a NatGeo csatornától,de jelenkori izgalmat,emberi történeteket is. Remek tévé-élmény s egyben komoly tanulás is volt ez az egy óra. Gratulálunk nemcsak a tudósoknak, hanem a NatGeo tévécsatornának is!