Írott és elektronikus média régen és ma

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebár, finans

 A Rubicon folyóirat 2022/5. számában jelent meg Mitrovits Miklós elemző írása, Kádár " nyugati nyitásai" címmel. A cikket-véleményem szerint- minden történésznek, történelemtanárnak, egyetemi hallgatónak el kellene olvasnia. Merthogy: kitűnő!  Megtudhatjuk, milyen mozgásteret engedett a Szovjetunió és Varsói Szerződés Kádár János nyugat-európai külpolitikai érdeklődésének. Miért nem akarták a szovjetek, hogy Magyarország felvegye a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val? Hogyan folyt bele Magyarország a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai hadműveletekbe? Milyen volt Kádár és Dubcek egymáshoz vfűződő személyes viszonya? Egyedül Kádár volt az, aki nem akarta Dubcek megbuktatását?  Mennyiben volt gazdasági irányultságú Magyarország és a nyugati nagyhatalmak ( Franciaország, NSZK, stb.) kapcsolata? A szocialista Magyarország csak azért kereste a nyugati országok " barátságát", mert fenyegetett a gazdasági egyensúly megbomálásának, ezzel együtt a belső eladósodásnak a rém

 Létezik egyáltalán "tiszta", azaz nagypolitikai érdekektől mentes kultúrpolitika? Olvasom Tarján M.Tamás kitűnő írását a Rubicon folyóirat internetes oldalán a kitűnő római kultúrpolitikusról,Gaius Maecenasról. Eléggé összetett élete volt,hol Augustus ellen,hol mellette,hol a sógora keverdett összeesküvésbe,szóval,voltak fordulatok.Ráadásul egyik életrajzírója meglehetősen nőies férfinek nevezte Maecanast,ami tudjuk,mit jelent az ókori római közbeszédben...De nem ezt kell nézni. Maecenas életműve mások munkájában testesül meg. Rufus,Vergilius,Horatius és a többiek költészetében. Ha az ő műveiket olvassuk,mindig ott érezzük a háttérben álló,nem is annyira ismeretlen embert.  Ettől azonban a remekművek még remekművek.  Az európai kultúrát évezredeken keresztül a mecenatúra tartotta fenn. Talán Shakespeare volt az egyetlen-de ő is csak addig,amíg muszáj volt neki-,aki magaskultúrából képes volt üzletet csinálni. A többi zsenit és középszert támogatta valaki. Ez így működött. És

A Rubicon folyóirat 2019/12. számában érdekes cikk jelent meg a 19.század egyik legnagyobb polihisztoráról, Hermann Ottó mesteréről, Brassai Sámuelről. Persze, nem csodálkoznák azon, ha a Kedves Látogató nem tudja, ki volt Brassai Sámuel. Én sem tudtam, pedig szülővárosomban még iskolát is neveztek el róla. Csak valahogy elsikkadt a történelmi köztudatban, mint annyi más zseni. Mihet is értett Brassai Sámuel? - Nyelvészet: például nem különböztette meg a -ba -be ragokat a -ban- ben ragoktól. Magyarországon ő alkalmazott először strukturalista, mondatközpontú nyelvelemzést. - Matematika - Fizika - Filozófia - Zoológia. - Botanika Nekem pont az a problémám Csorba László írásával, hogy ez utóbbiakat nem emeli ki. Inkább a tudós személyiségét rajzolja, az agglegény, ámde a női nemet nem megvető, magányos farkas-típusú emberét. Kellene azért a szakmai oldal is. Mert az igaz, hogy Brassai Sámuel túllépett a poltikán, és hogy manapság igazi médiasztár lenne. Ha kitörnr valahol egy

A Rubicon történelmi folyóirat 2019/1.online kiadásában olvashatjuk Horváth Csaba igen alapos és okos cikkét ( helyesebb volna inkább tanulmánynak nevezni), melynek címe: A magyar haderő a keleti hadszíntéren 1941-1943. Vészes történelmi idők, nagy magyar tévedések, súlyos következményekkel. Magyarország iszonyatos kálváriát vont magára. Anélkül, hogy részletesebben véleményt mondanánk a cikkben ( tanulmányban) szereplő minden egyes adatról, tényről, néhány pontban összefoglaljku az írás lényegét: - A magyar katonai körök igenis akarták a Szovjetunió elleni bevatkozást. ( ld. Werth Henrik levele) - A kassai bombázás kérdése megoldatlan, de erős a vaószínűsége, hogy szevjetek követték el. - A magyar hadsereg nem volt felkészülve ekkora feladatra. Azért ajánlom, mindenkinek, hogy olvassa el ezt a cikket, mert néhány ponton gyökeresen eltér attól, amit az iskolában tanítanak. Azonkívül a második világháborús magyar részvétel nélkül a huszadik századi magyar történelem egyszerűen

Ságvári Endre illegális kommunista volt, akit 1944. július 27-én tisztázatlan körülmények között lelőttek egy budapesti cukrászdában. Kahler Frigyes írása ( Rubicon, 2019/9-10.) arra igyekszik választ találni, hogy jogos volt-e a Legfelsőbb Bíróságnak 2006-ban Kristóf László ügyében hozott, az eredeti elmaraszztaló ítéletet megsemmisítő határozata. Nagyon részletes esetleírás után- melyből inkább csak az derül ki, hogy mindenki másképp emlékszik, még egy, az eset idején 11 éves szemtanút is kihallgattak- kideról, hogy Kristóf László csendőr semmiképp nem azért ment be a cukrászdába, hogy Ságvárit meggyilkolja. Ságvári volt az, aki dulakodás közben előrántotta fegyverét, és meglőtte az egyik hadnagyot. Hogy aztán valóban Kristóf lőtt-e vissza, az megint nem egyértelmű. Tehát:Kristóf László bűnössége nem állapítható meg egyértelműen, ezért jogtalan az ellene hozott elmarasztaló ítélet. Kahler Frigyes írása nagyon alapos, a tények forrása, az emlékezet, az eltelt idő ugyanakkor annyir

A Rubicon történelmi magazin a hazai ismeretterjesztő médiapiac meghatározó szereplője. A színvonalas folyóiratban a magyar és egyetemes történelemről olvashatunk igen magas színvonalú, egyúttal laikus érdeklődő számára is érthető írásokat. A 2018/5.szám az első világháborúról szól. Kaba Eszter tanulmánya (Magyar hadifoglyok Oroszországban, orosz hadifoglyok Magyarországon a nagy háború idején) nemzeti emlékezetünk egy kevéssé ismert epizódjára, az első világháború emberveszteségére világít rá. A Nagy Háború idején több százezer magyar került külföldre- nem önszántából. Az oroszok, mint az Kaba Eszter írásából kiderül, igyekeztek az adott körülmények között a lehető legjobb ellátást biztosítani a Monarchia hadseregéből odakerült foglyoknak! Ez még nem a második világháború, itt még a polgári erkölcsök illetve a nemzetközi egyezmények valóban meghatározók. Igaz, így is volt tífusz meg vérhas, de messze nem olyan mértékben, mint a II. világháború idején, vagy éppen a GULAG táborokban. S

A Rubicon történelmi magazin 2018/2. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Szakály Sándor új szemszögből közelíti a magyar történettudományban rejtélynek számító " Kik bombázták Kassát?"- problematikát. Nem foglal állást egyik elmélet mellett sem, arra azonban rámutat, amiről az elmúlt évtizedek szakértői kissé megfeledkeztek: a bombák cirill betűsek voltak... - Schwarzwölder Ádám remekül összefoglalja írásában a világosi fegyverletételtől a 67-es kiegyezésig vezető utat. Szó esik Bach és Kempen bárókról ( utóbbi talán kevéssé ismert: ő volt a rendőrminiszter, ő építette ki Magyarországon az osztrák besúgói hálózatot), a passzív ellenállásról, báró Eötvös szerepéről ( ezt a történelemkönyvek agyonhallgatják), valamint természetesen Deák Ferenc és Kossuth Lajos vitájáról, a Húsvéti cikkről illetve a Kasszandra-levélről. - Gali Ádám remek portrét rajzol a mára kissé elfeledett Berzeviczy Albertről, a nagy kultúrpolitikusról, aki harminc éven át volt az Akadémia el

A Rubicon történelmi magazin 2016/12. száma az amerikai elnökök élet-és politikai pályáját követi végig. Tulajdonképpen képet ad az USA történelméről, már ami a " nagy" politikatörténetet illeti. Első pillantásra szembetűnő, mennyire eltérő karakterrel és tehetséggel megáldott-megvert államférfiak kerültek a Fehér Házba. A szegény családból származó Andrew Jackson és a playboy ( vagy magát annak tartó) J.F. Kennedy, a kiemelkedő tehetségű George Washington és a meglehetősen közepes Calvin Coolidge, vagy az első afroamerikai elnök, Barack Obama- elképesztő, micsoda karrierek! Minden történelemrajongónak ajánlom a Rubicon 2016.évi utolsó számát. 

A Rubicon történelmi folyóirat e számának témája: Életmódtörténet A tartalomból: Engel Pál szerint az életmódtörténetet be kell iktatni a történelemtanításba- A papi cölibátus a korai középkorban- Milyen volt az ideális lovag?- A 18.században hazánkba is betört a nyugati divat ( nemcsak a ruházatban)- Péter Katalin cikke: Jobbágyok az örökös jobbágyság korában. Születés, népesedés, halálozás a koraújkori Európában- A nemesi életmód színterei: a kúriák a 19.században- Az úri középosztály életmódja a dualizmus korában- Hogyan lett üdülőövezet a Balaton?- Magyaros viselet és politika a 20.századi Magyarországon. A Rubicon Magyarország egyik legjobb szakfolyóirata. Minden bölcsésznek, a tö9rténelem minden kedvelőjének ajánljuk!