Írott és elektronikus média régen és ma

 A Rubicon Magyarország talán legnépszerűbb történelmi folyóirata. Kitűnő,közérthető nyelvezettel megfogalmazott írások vezetik be az Olvasót a történelem mélységeibe.  A 2017/4.szám témája a kommunista diktarúra egyházüldözése. Magyarországon az 1948 után hatalomra jutó kommunista diktatúra ateista ideológiát vallott,nyíltan üldözték az egyházakat.Több írás is foglalkozik Mindszenty József hercegprímással,a kommunista diktatúra elleni határozott fellépésével. Megtudjuk,hogy az 1956-ban az amerikai követségre menekülő Mindszenty milyen hatalmi-politikai játszmák kereszttüzébe került,s hogy miért ellenezte VI.Pál pápa,hogy a püspök külföldön kiadja az emlékiratait. Talán ennek következménye volt az is,hogy a pápa 1972-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket-Olvashatunk a reformátusok elleno megtorlásról is,Ravasz Lászlót és a népszerű Pap László főiskolai dékánt is félreállították,több,vidéken dolgozó lelkészt letartóztattak. Az evangélikus egyházzal is el...

 Új sorozatunkban európai folyóiratok (tudományos,kulturális,szakmai,történelmi és egyéb témájúak) irásait ajánljuk figyelmükbe. -Czifrik Katalin:A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug.10.10-12. A címben minden benne van,de hogy részletesebben is:szó esik pl. a vízbiztonság növeléséről. -Glant Tibor:Tudományos béke.Rubicon,2020/6-7.77-91. Az első világháború után Wilson elnök egy tudományos testület segítségével tanulmányozta az igazságos béke lehetőségeit.Kiváló történelmi írás a legnépszerűbb történelmi folyóiratban. -Horváth Levente:Ki mondja meg nekem,ki vagyok?Reformátusok Lapja,2023.január 8.24-25. Gyönyörű és elgondolkodtató írás a helyes önismeretről. -Oravecz Imre:Idézzünk szellemet,megjelenik.Élet és Irodalom,1983.január 28.,1.o. A már érett költő visszatekint fiatalkori verseire és nem túl elégedett.Taszítóak azok a nagy szándékok és nagy szavak. -A.K.Ramanujan:Egy folyó.Az indiai költő versét Dezső Csaba fordította.Alföld,2022/8.30-31. Epi...

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebá...

 A Rubicon folyóirat 2022/5. számában jelent meg Mitrovits Miklós elemző írása, Kádár " nyugati nyitásai" címmel. A cikket-véleményem szerint- minden történésznek, történelemtanárnak, egyetemi hallgatónak el kellene olvasnia. Merthogy: kitűnő!  Megtudhatjuk, milyen mozgásteret engedett a Szovjetunió és Varsói Szerződés Kádár János nyugat-európai külpolitikai érdeklődésének. Miért nem akarták a szovjetek, hogy Magyarország felvegye a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val? Hogyan folyt bele Magyarország a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai hadműveletekbe? Milyen volt Kádár és Dubcek egymáshoz vfűződő személyes viszonya? Egyedül Kádár volt az, aki nem akarta Dubcek megbuktatását?  Mennyiben volt gazdasági irányultságú Magyarország és a nyugati nagyhatalmak ( Franciaország, NSZK, stb.) kapcsolata? A szocialista Magyarország csak azért kereste a nyugati országok " barátságát", mert fenyegetett a gazdasági egyensúly megbomálásának, ezzel együtt a belső eladósodásnak a rém...

 Létezik egyáltalán "tiszta", azaz nagypolitikai érdekektől mentes kultúrpolitika? Olvasom Tarján M.Tamás kitűnő írását a Rubicon folyóirat internetes oldalán a kitűnő római kultúrpolitikusról,Gaius Maecenasról. Eléggé összetett élete volt,hol Augustus ellen,hol mellette,hol a sógora keverdett összeesküvésbe,szóval,voltak fordulatok.Ráadásul egyik életrajzírója meglehetősen nőies férfinek nevezte Maecanast,ami tudjuk,mit jelent az ókori római közbeszédben...De nem ezt kell nézni. Maecenas életműve mások munkájában testesül meg. Rufus,Vergilius,Horatius és a többiek költészetében. Ha az ő műveiket olvassuk,mindig ott érezzük a háttérben álló,nem is annyira ismeretlen embert.  Ettől azonban a remekművek még remekművek.  Az európai kultúrát évezredeken keresztül a mecenatúra tartotta fenn. Talán Shakespeare volt az egyetlen-de ő is csak addig,amíg muszáj volt neki-,aki magaskultúrából képes volt üzletet csinálni. A többi zsenit és középszert támogatta valaki. Ez így működött...

A Rubicon folyóirat 2019/12. számában érdekes cikk jelent meg a 19.század egyik legnagyobb polihisztoráról, Hermann Ottó mesteréről, Brassai Sámuelről. Persze, nem csodálkoznák azon, ha a Kedves Látogató nem tudja, ki volt Brassai Sámuel. Én sem tudtam, pedig szülővárosomban még iskolát is neveztek el róla. Csak valahogy elsikkadt a történelmi köztudatban, mint annyi más zseni. Mihet is értett Brassai Sámuel? - Nyelvészet: például nem különböztette meg a -ba -be ragokat a -ban- ben ragoktól. Magyarországon ő alkalmazott először strukturalista, mondatközpontú nyelvelemzést. - Matematika - Fizika - Filozófia - Zoológia. - Botanika Nekem pont az a problémám Csorba László írásával, hogy ez utóbbiakat nem emeli ki. Inkább a tudós személyiségét rajzolja, az agglegény, ámde a női nemet nem megvető, magányos farkas-típusú emberét. Kellene azért a szakmai oldal is. Mert az igaz, hogy Brassai Sámuel túllépett a poltikán, és hogy manapság igazi médiasztár lenne. Ha kitörnr valahol egy...

A Rubicon történelmi folyóirat 2019/1.online kiadásában olvashatjuk Horváth Csaba igen alapos és okos cikkét ( helyesebb volna inkább tanulmánynak nevezni), melynek címe: A magyar haderő a keleti hadszíntéren 1941-1943. Vészes történelmi idők, nagy magyar tévedések, súlyos következményekkel. Magyarország iszonyatos kálváriát vont magára. Anélkül, hogy részletesebben véleményt mondanánk a cikkben ( tanulmányban) szereplő minden egyes adatról, tényről, néhány pontban összefoglaljku az írás lényegét: - A magyar katonai körök igenis akarták a Szovjetunió elleni bevatkozást. ( ld. Werth Henrik levele) - A kassai bombázás kérdése megoldatlan, de erős a vaószínűsége, hogy szevjetek követték el. - A magyar hadsereg nem volt felkészülve ekkora feladatra. Azért ajánlom, mindenkinek, hogy olvassa el ezt a cikket, mert néhány ponton gyökeresen eltér attól, amit az iskolában tanítanak. Azonkívül a második világháborús magyar részvétel nélkül a huszadik századi magyar történelem egyszerűen...

Ságvári Endre illegális kommunista volt, akit 1944. július 27-én tisztázatlan körülmények között lelőttek egy budapesti cukrászdában. Kahler Frigyes írása ( Rubicon, 2019/9-10.) arra igyekszik választ találni, hogy jogos volt-e a Legfelsőbb Bíróságnak 2006-ban Kristóf László ügyében hozott, az eredeti elmaraszztaló ítéletet megsemmisítő határozata. Nagyon részletes esetleírás után- melyből inkább csak az derül ki, hogy mindenki másképp emlékszik, még egy, az eset idején 11 éves szemtanút is kihallgattak- kideról, hogy Kristóf László csendőr semmiképp nem azért ment be a cukrászdába, hogy Ságvárit meggyilkolja. Ságvári volt az, aki dulakodás közben előrántotta fegyverét, és meglőtte az egyik hadnagyot. Hogy aztán valóban Kristóf lőtt-e vissza, az megint nem egyértelmű. Tehát:Kristóf László bűnössége nem állapítható meg egyértelműen, ezért jogtalan az ellene hozott elmarasztaló ítélet. Kahler Frigyes írása nagyon alapos, a tények forrása, az emlékezet, az eltelt idő ugyanakkor annyir...

A Rubicon történelmi magazin a hazai ismeretterjesztő médiapiac meghatározó szereplője. A színvonalas folyóiratban a magyar és egyetemes történelemről olvashatunk igen magas színvonalú, egyúttal laikus érdeklődő számára is érthető írásokat. A 2018/5.szám az első világháborúról szól. Kaba Eszter tanulmánya (Magyar hadifoglyok Oroszországban, orosz hadifoglyok Magyarországon a nagy háború idején) nemzeti emlékezetünk egy kevéssé ismert epizódjára, az első világháború emberveszteségére világít rá. A Nagy Háború idején több százezer magyar került külföldre- nem önszántából. Az oroszok, mint az Kaba Eszter írásából kiderül, igyekeztek az adott körülmények között a lehető legjobb ellátást biztosítani a Monarchia hadseregéből odakerült foglyoknak! Ez még nem a második világháború, itt még a polgári erkölcsök illetve a nemzetközi egyezmények valóban meghatározók. Igaz, így is volt tífusz meg vérhas, de messze nem olyan mértékben, mint a II. világháború idején, vagy éppen a GULAG táborokban. S...

A Rubicon történelmi magazin 2018/2. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Szakály Sándor új szemszögből közelíti a magyar történettudományban rejtélynek számító " Kik bombázták Kassát?"- problematikát. Nem foglal állást egyik elmélet mellett sem, arra azonban rámutat, amiről az elmúlt évtizedek szakértői kissé megfeledkeztek: a bombák cirill betűsek voltak... - Schwarzwölder Ádám remekül összefoglalja írásában a világosi fegyverletételtől a 67-es kiegyezésig vezető utat. Szó esik Bach és Kempen bárókról ( utóbbi talán kevéssé ismert: ő volt a rendőrminiszter, ő építette ki Magyarországon az osztrák besúgói hálózatot), a passzív ellenállásról, báró Eötvös szerepéről ( ezt a történelemkönyvek agyonhallgatják), valamint természetesen Deák Ferenc és Kossuth Lajos vitájáról, a Húsvéti cikkről illetve a Kasszandra-levélről. - Gali Ádám remek portrét rajzol a mára kissé elfeledett Berzeviczy Albertről, a nagy kultúrpolitikusról, aki harminc éven át volt az Akadémia el...

A Rubicon történelmi magazin 2016/12. száma az amerikai elnökök élet-és politikai pályáját követi végig. Tulajdonképpen képet ad az USA történelméről, már ami a " nagy" politikatörténetet illeti. Első pillantásra szembetűnő, mennyire eltérő karakterrel és tehetséggel megáldott-megvert államférfiak kerültek a Fehér Házba. A szegény családból származó Andrew Jackson és a playboy ( vagy magát annak tartó) J.F. Kennedy, a kiemelkedő tehetségű George Washington és a meglehetősen közepes Calvin Coolidge, vagy az első afroamerikai elnök, Barack Obama- elképesztő, micsoda karrierek! Minden történelemrajongónak ajánlom a Rubicon 2016.évi utolsó számát. 

A Rubicon történelmi folyóirat e számának témája: Életmódtörténet A tartalomból: Engel Pál szerint az életmódtörténetet be kell iktatni a történelemtanításba- A papi cölibátus a korai középkorban- Milyen volt az ideális lovag?- A 18.században hazánkba is betört a nyugati divat ( nemcsak a ruházatban)- Péter Katalin cikke: Jobbágyok az örökös jobbágyság korában. Születés, népesedés, halálozás a koraújkori Európában- A nemesi életmód színterei: a kúriák a 19.században- Az úri középosztály életmódja a dualizmus korában- Hogyan lett üdülőövezet a Balaton?- Magyaros viselet és politika a 20.századi Magyarországon. A Rubicon Magyarország egyik legjobb szakfolyóirata. Minden bölcsésznek, a tö9rténelem minden kedvelőjének ajánljuk!