Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogyan változott meg Európa országainak politikai térképe? Milyen pártok, politikai erők szerepeltek sikerrel a 2023-as választásokon, s mely politikai erők számára jelentett csalódást 2023? Erről szól a Demokrata című hetilap 2023.november 29-i számában megjelent cikk ( Bencsik Gábor:Európa új utat keres, Demokrata,34-35.o.).  Szerző sorra áttekinti, mely európai országokban tartottak választásokat abban az évben, ezeken hogyn szerepeltek a jobb- illetve baloldali pártok. Az alábbi országok politikai helyzetét elemzi röviden a cikk írója: - Ausztria - Hollandia -Lengyelország - Németország - Olaszország - Skandináv országok A záró bekezdésben pedig az Európai Unió lehetséges jövőjéről olvashatunk. Kitűnő írás, objektív, korrekt, kitűnő áttekintés a 2023.év eseményeiről. 

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus a magyar iroda

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 A Magyar Narancs hetilap 2018.szeptember 18-án megjelent száma kitűnő,gondolatébresztő interjút közöl Karl-Markus Gauss osztrák íróval. Az interjút Király Edit készítette,címe:"A fasizmus erős szó". Az interjú főbb témái:1.Hogyan élte meg Gauss,aki a Vajdaságban született,gyermekkorában a multietnikus környezetet? 2. Létezik-e Európában centrum-periféria megoszlás,s ha igen,miként nyilvánul ez meg?3. Hogyan integrálta az osztrák társadalom a náluk élő vendégmunkásokat,különös tekintettel a törökökre?4. Összehasonlítható egymással Orbán és Erdogan rendszere? A kitűnő,olykor meglepő gondolatokkal tarkított interjú példaként szolgálhat a hazai média,az írott és elektronikus sajtó számára.

 Azt is hihetnénk, az ázsiai,sokszor 7000 méternél is magasabb hegycsúcsokhoz képest az olasz-francia határon emelkedő Mont Blanc-4810 méterével Európa legmagasabb csúcsa-megmászása afféle közepesen megterhelő edzés. Pedig ez nem így van! A Mont Blanc meghódítása egyáltalán nem könnyű feladat,tapasztalt hegymászók számára sem. Hogy mennyire nem az,azt jól mutatja egy 2005-ben megjelent túrabeszámoló. Az Erdélyi Gyopár című folyóirat 2005/5. számában látott napvilágot. Szerzője Fazekas Ferenc,címe:Újból a Mont Blanc-ra. A kitűnő cikk olvastán szinte érezzük bőrünkön,arcunkon,hajunkon azt a jéghideg esőt,amely a Pestkörnyéki Kárpát Egyesület hegymászóit szinte minden nap meglepte. Az sem kis teljesítmény,hogy egy száz méter magas jégfalat kell emberi erővel legyőzni. Kikerülve a hulló sziklákat.  A sikeres expedíciónak utólag is gratulálok,a cikkről pedig mégegyszer:nagyon tetszett,kitűnő. 

 Az európai zöldpolitikák általában nem kedvelik az intenzív állattenyésztést, szembeállítják azt a klímabarát vagy állatbarát tenyésztési módokkal. Olvastam egy cikket, melynek Szerzője azt bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre klímabarát- és intenzív állattenyésztést folytatni. A cikk a MÁL Magyar Állattenyésztők Lapjában jelent meg, a 2022.májusi szám 46-47. oldalán.  A cikk forrása egy európai farmereknek szóló internetes oldal. A cikk egyik legfontosabb alaptétele az, hogy az uniós paraméterek alapján Európában kevés a valóban intenzív állattenyésztést folytató gazdálkodás, közölnek egy térképet, mely igazolja is ezt az állítást. Cáfolják továbbá azt, hogy Európa állattenyésztése egyre intenzívebbé válnék. Vallja, hogy az állatbarát és az intenzív állattenyésztés összeegyeztethető. Minden állattenyésztőnek és agrármérnöknek ajánljuk ezt a rendkívül érdekes cikket. ( Borovka Zsuzsanna:Az intenzív állattenyésztés is lehet klíma- és állatbarát)

 Talán a nap meteorológiai ( de lehet, hogy a természettudományos világ egészét érintő)  híre Európában, hogy az amúgy rendszerint négy évszakos Kárpát-medence keleti részén- azaz Magyarország keleti megyéiben- 2023. április 6-án délelőtt esett a hó. Szép, apró hószemcsék voltak ezek, melyeket az erős , gomolygó szél bizony befújt az esernyők alá. A közszolgáltatások nagyjából tűrhetően működnek, nincs pánik, az emberke, ha időjásárólm eteorológiáról van szó, már nem lepődnek meg semmin.  Az a helyzet, hogy ahogy súlyosbodik a glovális éghajlatváltozás, kirajzolódik egy tendencia: A kárpát-medence egyre inkább két évszakos időjárási zóna lesz. Emlékeznek: tavaly, 2022. októberében még 24 fok is volt! A négy évszakból marad kettő:a tél meg a nyár. A tavasz, meg az ősz pedig kulturális emlékezetünk része lesz. Sajnos. Én szeretem a tavaszt.  Annak különösen örülök, hogy a helyi média nem keltett pánikot. 

 Azt mondják a szakemberek,hogy Európában-és azon belül Magyarországon-munkaerőhiány van. Ugyanakkor az is igaz,hogy sok frissdiplomás fiatal valahogy nem talál állást. Nem ellentmondás ez? Egy nagyszerű kiadványt ajánlok az érintettek figyelmébe. Az ÁllásStart 2021 című bookazine véletlenül került kezembe,de érdemes volt belelapozni. A legmenőbb szakemberek mondják el,hogyan érdemes önéletrajzot írni(konkrét gyakorlati példákkal,egyesével megjelölve a jó illetve rossz megoldásokat),mire is szolgál a kísérőlevél,milyen típusú pszichológiai alkalmassági tesztek vannak,mi az a stresszinterjú,milyen kérdéseket,feladatokat kaphat a jelölt egy állásinterjún(pl. Ismertessen olyan helyzeteket,amikor konfliktusba került egy ügyféllel.Hogyan kezelte a szituációt?). Egyáltalán:arról is szó esik,miként érdemes pályát választani. Külön cikk foglalkozik a középkorú pályamódosítók,karrierváltók  világával. Ajánlom ezt a kiadványt mindenkinek,aki állást keres,meg azoknak is,akik még jobb állást keres

 Újabb, telekommunikációval foglalkozó vállalatban szerzett részesedést a magyat állam- írja a napi.hu  internetes portál ( megtekintve 2023.március 21.10 óra 38 perc). Néhány hónappal ezelőtt, sok vitát kiváltva, a Vodafone Magyarország Zrt-ben lett tulajdonrésze a magyar államnak, most pedig a Yettel Magyarországban szerzett igen jelentős mennyiségű részvénycsomagot az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A magyar állam így közvetett tulajdonrészt szerzett a cégben. Eddig a hír. Akkor ez most jó vagy rossz?Én még úgy tanultam ( anno 20.század végén), hogy az önmagában véve nem nagy baj, ha egy államnak van tulajdonrésze bizonyos vállalatokban. A telekommunikációs-távközlési ágazat ugyanakkor igencsak 21.századi téma, trendinek számít mind az átlagpolgár, mind pedig a befektetők körében,tehát valószínűleg- ha jól gazdálkodnak a részvénytulajdonnal- a magyar állam és a magyar emberek tulajdona ezzel a vásárlással igenis nőtt.  Csakhogy ehhez az kell, hogy jól gazdá

 Egyik barátom azt kérdezte, miért nem teszek közzé futball témájú cikkeket, posztokat.Hát,mondom neki ,azért, mert arra vannak nálunknál hivatottabb sajtó- és médiaorgánumok. De akkor is, néha...Úgyhogy most itt van egy kis " leltár" az európai topbajnokságok élmezőnyének állásáról. Tehát: így állnak Európa legjobb bajnokságai 2023. március 1-én: Anglia:1.Arsenal 57 pont 2. Manchaster City 55 pont 3. Manchaster United 49. pont 4.Tottenham Hotspur 45 pont. És hol a Chelsea? A 10. helyen!  Franciaország:1. Paris St. Germain 57 pont 2.Marseille 52 3. Monaco 50 4. Lens 50. A sztárcsapatok közül a Lyon 8., a Bordeaux pedig ebben az évben másodosztályú!!  Németország, Bundesliga. 1. Borussia Dortmund 46. 2. Bayern München 43 3.Union Berlin 43 4. RB Leipzig 42 Olaszország, Serie A:1. Napoli 65 pont 2. Internazionale 47. 3.Milan 47 4. Lazio 45 Spanyolország:1. Barcelona 59 pont 2. Real Madrid 52 3. Real Sociedad 43 4. Atletico Madrid 42 A magyar bajnoksággal másik bejegyzésben fogla

 Szerte Európában gondot okoz az orosz-ukrán háború miatt előálló magas áram-és fűtésszámla.A polgárok és a szakértők sokféle ötlettel előálltak,hogyan lehetne csökkenteni a rezsit.Egy román innováció most úgy tűnik,megoldja az ablakon át távozó hő problémáját. Ajtókat szereltek az ablakokra. Az érdekes innovációról több médiatermék is beszámolt,én itt láttam:mandiner.hu(megtekintve 2023.január 9.19 óra 22) Vajon érdemes lenne ezt a kreatív fejlesztést itthon is átvenni? Időközben a vonatkozó cikket eltávolították, gondolom, nem akarták, hogy mi kis országunkban is kitörjön az efféle őrület.

 Aki igazán ismerni és érteni akarja Európát,annak feltétlenül el kell látogatnia a lengyelországi Krakkóba(Kraków). A gyönyörű középkori Óváros elképesztően szép épületeit látva az egyszeri turista visszaképzeli magát a középkorba,a céhmesterek és főurak korába,fényes ünnepségekre,koronázási szertartásokra,lovagi tornákra. Az út végén pedig a Wavel gyönyörű,elmondhatlanul szép világában gyönyörködhetünk.  A középkori-koraújkori épületek kiválóan karbantartottak. Az árak kicsit magasak,kissé a német turisták pénztárcájához igazítottak.  Igényes túrabeszámolót olvashatunk a Magyar Turista című folyóirat 2007.májusi számának 36-38.oldalán. 

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 A Mi Erdőnk című erdészeti folyóirat 2022/2. számában olvashatunk nagyszerű cikket a Sárvíz-völgyben( Mezőföld, Fejér megye) működő Soponyai Erdészetről, és az ahhoz tartozó csdoálatos természeti értékekről. Hihetelenül gazdag, szabad szemmel is megfigyelhető állatvilág:nyári lúd, tőkés réce,dankasirály, gímszarvas- Európa legszebb, legimpozánsabb állatai egy helyen. A nővények kedvelői a medvehagymaszőnyegben is gyönyörködhetnek. A vadászatot kedvelők is kiélhetik edvenc hobbijukat. Nagyon megfogott a táj. Turizmus szempontjából Magyarország egyik kevésbé ismert, de felfedezésre váró tájegysége. Alkalmas egynapos családi kirándulásokra, de néhány napos belföldi nyaralásra is. Kár, hogy a mainstream médiában, sajtóban kevesebbet beszélnek-mutatnak erről a helyről, mert gyönyörű, minden évszakban.  A MiErdőnk cikke ( Bedőcs Renátának, a a Vadex Mezőföldi Zrt-nek munkája) viszont kitűnő.  A folyóiratról bővebben: magyarmezogazdasag.hu

 Új, nagyon komoly és igényes folyóirattal gazdaagodott a magyar sajtó- és médiapiac. Nagyon okos, sínvonalas folyóiratot indított 2022-ben a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja. Az Eurázsia magazin című folyóirat első száma ( 2022.1. negyedév) számtalan kitűnő cikket tartalmaz, a gazdag termésből kiemelném Salát Gergely: Kína közös vállalkozása Eurázsiával című írását.  Szerző röviden összefoglalja a kínai gazdaság és társadalom hosszú lemaradásának történelmi folyamatát, a felzárkózási kísérleteket, a sikeres modernizációt,felsorolja azokat a gazdasági ágazatokat, melyekben Kína már a világ élvonalában jár, pl. e-kereskedelem. Megtudhatjuk, mit is jelent a kínaiak értelmezésében a " reform és nyitás" jelszava. Kitér olyan problémákra is, mint pl. Nyugat-Kína gazdasági lemaradottsága, hogyan lehetne ezt orvsolni. Megtudhatjuk, mi az a BRI, milyen szerepe van ebben Európának.  Ajánlom ezt a kitűnő cikket mindazok figyelmébe, akiket érdekel Kína és Európa kapcsolata, az ,

 Az 1222-ben, II .András király uralkodása idején kibocsátott, később többször módosított magyar Aranybulla hazánk történelmének egyik legfontosabb forrása. Mégis,- vagy talán éppen ezért- számtalan esetben értelmezték, újraértelmezték, ide vagy oda helyezték a hangsúlyt.  Hol tartanak ma az Aranybulla-kutatások? Hogyan vélekedik a mai történészgeneráció erről az Európában is egyedülálló történelmi dokumentumról? Erről olvashatnak elképesztően izgalmas interjút Zsoldos Attila történésszel, az Árpád-kor egyik legjelesebb magyar szakértőjével, a Magyar Tudományos akadémia weboldalán, az  mta.hu -n. Aki valamilyen szinten foglalkozik történelemmel, akár tanár, diák, egyetemi-főiskolai hallgató, vagy éppen amatőrként érdeklődik a középkor rejtelmei iránt, feltétlenül olvassa el az interjút! Kihagyhatatlan. 

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia. Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját. Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának fra

 Bevallom:szerteágazó érdeklődési körömbe sokáig nem fért bele a divattörténet. Azt gondoltam,ez amolyan "nagy népek ügye". Aztán... Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 1979/5.számában,a 154.oldalon érdekes nemzetközi divattörténeti adatra bukkantam. Olvasói kérdésre válaszolva,dr.Bélley Pál könyvének felhasználásával a Szerkesztő kifejti:"...az ámuló Európát a gombbal a magyarok ajándékozták meg.". Az állítás indoklásaként honfoglalás kori temetők leleteire hivatkozik a cikk Szerzője. Tényleg a magyarok találták fel és ismertették meg Európával a gombot?S ha igen,úgy mi,egyszerű divathalandók,miért nem tudunk erről? Miért nem tanítják ezt az iskolában,miért nem szól erről sohasem a média? Nem népszerűsítjük elég hatékonyan anyagi és szellemi értékeinket,egyediségünket. A gomb-feltalálás tényét illene megismertetnünk Európával. Mikor felveszik az öltönyüket,jusson eszükbe Magyarország!

 Mindig is érdekelt,kiket vagy miket tartanak érdekesnek az Európába átruccanó amerikaiak. Mit gondolnak rólunk,hogyan látnak bennünket. Kezembe került a Reader-s Digest Válogatás magyar kiadásának 2008.júliusi száma,melyben Lisa Donafee amerikai újságíró készitett afféle válogatást,koktélt Európa érdekességeiről. Az összeállításban egyaránt szerepelnek alkotások és érdekes személyek. Kit vagy mit talált érdekesnek Európában 2008-ban egy amerikai újságíró? Az összeállítás Anna Nyetrebko orosz operaénekesnővel kezdődik. Következik az egymilliárd euróból felújított londoni Eurostar-terminál,ami tulajdonképpen egy metróállomás,luxus-szolgáltatásokkal,mint pl. egy 90 méter hosszú pezsgőbár. Ezt követi az 53 éves szlovén sportoló,Martin Streel,aki átúszta a Föld legnagyobb folyóját,a dél-amerikai Amazonast. Christian Mungiu román rendező,a 2007.évi Cannes-i Filmfesztivál győztese,reméli,hogy hazájában javul a filmgyártás helyzete,s a jelenlegi (2008) 80 mozi száma gyarapodni fog. Egy brit c