Írott és elektronikus média régen és ma

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 Ha valaki Berlinbe utazik,akár személyes ügyben,akár üzlet vagy tanulmányok netán tudományos konferencia miatt,és beszéli a német nyelvet,feltétlenül olvassa el a Deutschland magazin 2003.december-2004.januári számát!Ebben egész cikksorozatot közölnek Berlinről. Megismerhetjük a város történelmét,egészen onnan,hogy 1486-ban a Hohenzollern család székhelye lett. Olvashatjuk a város akkori (2003) polgármesterének kalauzát,nagyon szép fényképekben gyönyörködhetünk,megismerhetjük felsőoktatási szakemberek,üzletemberek véleményét erről a nagyon szép városról. Különösen ajánlom az érdeklődő Olvasó figyelmébe Helmuth Karasek négy részből álló cikkét,mely az új Berlinről,a történelmi Berlinről,a fiatal Berlinről,a színházak és múzeumok városáról,valamint a poliglott-azaz soknyelvű-Berlinről szól. Nagyon tanulságos,korszerű,utazásra kedvet teremtő cikkek ezek,mindenkinek szívből ajánlom,aki bármilyen szinten foglalkozik Németországgal.

 Sokszor előfordul, hogy az Olvasó komoly témákról a legérdekesebb, legváratlanabb helyen talál érdekes, figyelemreméltó cikket-publikációt. A Magyar Narancs 2021.október 21-én megjelent számának 24-26.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:A velünk élő precedens. A nürnbergi per 75. évfordulója című írását, mely számtalan új, a magyar közönség előtt eddig nem ismert adalékkal, szemponttal gazdagítja a nürnbergi perről szóló ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy már 1943-ban felmerült, hogy eljárást indítsanak a náci vezetők ellen. Winston Churchill statáriális módon akart végezni velük, ezt azonban Roosevelt és Sztálin nem helyeselte. Megtudjuk azt is, hogy a szovjetek eredetileg Berlinben kívánták lebonyolítani a pert, de mivel a város széjjel volt lőve, inkább Nürnberg mellett döntöttek.Nehéz volt megegyezni. Számomra igen meglepő információ volt, hogy már az I. világháború után is történtek felelősségrevonások Németországban, mégpedig Lipcsében, ahol ötven ember kapott a vártnál kisebb

A Magyar Nemzet című polgári napilap 2011.április 6-án, csütörtökön is érdekes, színvonalas olvasmányt kínál olvasóinak. A tartalomból: Gyurcsány Ferenc is megjelent a romaügy tárgyalásán, a negyedrendű vádlott hallgatott. Feljelentik Vadai Ágnes MSZP-s politikus férjét? Bakács Tibort ötvenezer forintra büntették áruházi lopás miatt. Az európai liberálisok továbbra is támadják a magyar alkotmányt. Az a holland képviselőnő teszi szóvá az emberi jogok ügyét, aki korábban megfenyegette az újságírókat, hogy kutyákat uszít rájuk. Egy Tolna megyei sokgyermekes család sikertörténete. Sitkei Levente kiváló cikke a média felelősségéről. Debrecen-Paks Liga-kupa döntő: idén jóval gyengébb a DVSC. Hamarosan kezdődik Berlinben a tornász EB.