Írott és elektronikus média régen és ma

 A 20.század közepén óriási foradalom zajlott a hangrögzítésben- és ebből adódóan a zenehallgatásban is. Megjelentek a szalagos magnók ( vagy orsósmagnók), melyre mikrofonról rögzítették a hangot- ez a bakelitlemezek korában világraszóló újítás volt.  Aztán, ahogy teltek-múltak az évtiezedek, korszerűbb technológiák jöttek: a szalagos magnó után következett a CD, aztán a pendrive, napjainkban pedig 2-3 féle módon is trendi a zenehallgatás, viszont mindegyik digitális.  Él Nógrád megyében egy lelkes gyűjtő, bizonyos Nagy Vilmos, aki elhatározta: múzeumot létesít a szalagos vagy hivatalos néven orsós magnóknak. A Nógrád megyei Terényben működő múzeumban 2013-ban 376 orsós magnót lehetett megnézni, kipróbálni, merthogy többségük még működőképes volt. A különleges múzeumról a Kinces Kalendárium 2013.évfolyamának 201-203.oldalán olvashatunk.  Zoltán János kiváló írását olvasva nekem az jutott eszembe, érdemes volna a többi, a 20.században felbukkant hang-és adatrögzítési formának is kiállít

 Vannak még olyan őskövületek,akik CD-n hallgatnak zenét,sőt,olyan embereket,zenerajongókat is ismerek,akiknek még mindig van CD-gyűjteménye. Nekik szól ez kis,pár mondatos bejegyzés.  Mit lehet tenni,ha agyonhasznált,rongyosra hallgatott ,megkarcolódott CD-inken már nem akkora öröm a zenehallgatás? A Hifi magazin 1986/ 3.számában-amely örömmel és büszkén hirdeti magáról,hogy nevezett sajtótermék megjelenése óta ez már a 22.szám-találunk egy olvasói levelet,melyben Olvasó azt írja:vattával és fogkrémmel felpolírozta a karcos kompaktlemezeit. Persze,ehhez sokat kellett használni a nagyítót.  Tehát,akinek van nagyítója,biztos szeme és keze,az vattával és fogkrémmel nekiállhat polírozni. Minden elismerésem azé,akinek sikerül. Jó zenehallgatást kívánok!