Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom a Népszava 2021.szeptember 1-számamában Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra című írását,és azon gondolkodom,mi baj történhet akkor,ha nincs otthon irodám. Hiába ugyanis az ügyintézés gyorsabbá és pontosabbá válása,több területen még mindig ott tartunk,hogy a Kedves Ügyfél szkenneljen be,nyomtasson ki mindenféle papírokat,ezeket töltse fel,stb. Van egy bűnöm. Nincs otthon se nyomtatóm,se szkennerem. De miért is lenne?Magánszemélyek általában nem tartanak otthon ilyesmit. A vállalkozók azok,akiknek nem okoz gondot,ha le kell fénymásolni,be kell szkennelni,digitálisan alá kell írni,ki kell nyomtatni valami okiratot. Csakhogy számszerűleg ők vannak kevesebben. Ha már online ügyinzézés nem lehetne az állampolgárok többségének érdekeit és lehetőségeit figyelembe venni?Amúgy a Népszava cikke kiváló,életszerű. (Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra. Népszava,2021.szeptember 1.10.o.)

 A Népszava napilap 2021.szeptember 1-i számának 6.oldalá olvashatjuk egy felmérés megdöbbentő eredményét. Eszerint az elmúlt évben-tehát 2020-ban-a magyarországi cégek 64 százaléka tapasztalta,hogy üzleti partnere késve fizet.  Persze,mondhatjuk,ez volt a COVID-időszak,feje tetején állt minden. Csakhogy,sajnos,a probléma nem múlt el a járvány megszelidülésével. Az utóbbi idők nemzetközi konfliktusai,az infláció,az ellátási láncok megszakadása szerte Európában komoly problémává tette a késedelmes fizetést. Hogy ebből a helyzetből hogyan lesz kiút,azt még nem látni. Mindenesetre a cikk kitűnő,objektív.  (P.Zs.:A cégek kétharmadának késve fizetnek. Népszava,2021.szeptember 1.,6 o.)

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 Azt már régóta tudjuk,hogy a hambuger,a sajtburger,a kóla,a sült krumpli nem tartoznak a leginkább egészséges ételek közé. Varga Péter Népszavában megjelent cikke (A sajtburger is bűnös,Népszava,2021.szeptember 6.,16.o.) azonban új dimenziókat is felvillant a témában. Mégpedig a sajtot. Azt gondoltuk eddig,hogy legalább az az egy dolog egészséges a burgerekben. De kiderült,hogy nem. Merthogy a sajt kazeint tartalmaz,amely vegyület pedig opiátokat tartalmaz,amely pedig elősegíti a táplálékfüggőség kialakulását. Aha,mondtam első olvasásra,és leesett a tantusz. Hogy amikor burgerre gondolunk,mondjuk,a munkahelyen ebédidő közeledtével,miért sajtburgerre és nem sima hamburgerre gondolunk.Most már értem. A cikk kitűnő,nagyon sok meglátást tartalmaz az egészséges táplálkozással kapcsolatosan. 

 A körforgásos gazdaság-a kifejezést a környezetvédők ismertették meg a világgal-lényege,hogy az egyszer már felhasznált nyersanyagból új nyersanyagot és végül új készterméket nyerünk. Angol rövidítéssel ezt 10R-nek is hívják.  Akit részletesen érdekel a téma,az remek bevezetést talál a Népszava 2021.december 20-i számának 16.oldalán. Marnitz István cikkének címe:Kifogytunk a nyersanyagokból. Alcím:Pazarlás.A kimerülő erőforrásokkal szemben a "körforgásos gazdaságnak"nevezett újrahasznosítási elv érdemi megoldást kínál. Marnitz egy táblázatban sorolja fel a 10R-t,azaz a körforgásos gazdaság lépéseit. Ezek a következők: Elutasítás-Csökkentés-Megújítás-Újrahasználat-Javítás-Felújítás-Újragyártás-Továbbhasznosítás-Újrahasznosítás-Visszanyerés. A Népszava kitűnő cikke  inkább azoknak szól,akik úgymond belekóstolnak a témába,frissen találkoznak vele. Akik részletesebben kívánnak tájékozódni,számtalan információs forrást találnak a neten illetve a kónyvtárakban.

 Történelem, alulnézetből....A Népszava napilap 1950.február 1-i számának 3. oldalán részletes cikk szól a közalkalmazotti béremelésről. A megemelt illetményű közalkalmazottak, köztisztviselők állítólag annyira hálásak voltak Rákosi Mátyásnak, hogy még táviratokat is küldtek neki. Egy főiskolai tanárnő is nyilatkozik, aki 1800 forintot fog keresni. Ő elmondja, hogy korábban hárman éltek 50-60 pengőből. A cikkben szó esik arról, hogy az átkos Horthy-rendszerben az orvosok és ápolók borítékot és ajándékot, pl.csirkét fogadtak el. Bezzeg most... A cikk hurráoptimista és hazug.1950-re beindult a totális kommunista propaganda. Bizonyítani kellett a hidegháború idején, hogy a szocialistao rszágokban, így Magyarországon is, az emberek sokkal jobban élnek, mint kapitalizmusban. Ebből,sajnálatos módon,semmi nem volt igaz. A megemelt bérű köztisztviselőktől,tanároktól, orvosoktól pl. elvárták, hogy legalább egy havi fizetésüket békekölcsönként ajánlják fel. Békekölcsönkötvényeket kellett vásárol

 A kérdésre a rövid válasz: igen. Ugyanis sok embernek a " harcokban"- amint a Népakarat című lap 1956. december 1-i száma 1. oldalán erről beszámol- tönkrement a lakása, hajléktalanokká váltak. Vajon mitől "ment tönkre a lakása" ezeknek az embereknek- kérdezheti a 21.századi történész?...A kormány ( amely  ekkor már a Kádár-kormány, s ugyebár mindig a helyén van), máris intézkedett a probléma megoldása érdekében, s az " elhagyott lakásokat"- értsük a 21.században: a Nyugatra menekült magyarok lakását- ezeknek az embereknek adták át.  A Népakarat egyébként a Népszava " utódja" volt, szakszervezeti napilap... Amúgy a cikk- meglehetősen célzatos tapintatlansággal- említ egy esetet, melynek során a disszidens édesanyja bejelentkezett Nyugatra távozott fia lakásába. Megtudjuk a pontos címet is, sőt, az édesanya nevét is, valamint a disszidált ( fiatalok kedvéért:engedély nélkül külföldre távozott) polgártárs nevét. Személyiségi jogok? Az 1956-os forr

Balogh Edgár (1908-1996) a huszadik századi kelet-európai baloldali gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Csehszlovákiában,majd Romániában élt,műveinek többségét magyar nyelven írta. A Népszabadság 1981.december 24-i számában (eredetileg a Népszava negyven évvel azelőtt megjelent híres karácsonyi számára emlékezve)jelent meg Balogh Edgár:Három vezérlő eszme igaz szolgálatában című cikke. Emeljünk ki a bravúros publicisztikai írásból egy gondolatot: Mely három eszme vezette közéleti működése során Balogh Edgárt? 1. Népiség,azaz a falu,a parasztság felé fordulás 2.Népfrontiság,azaz:a baloldali erőknek össze kell fogniuk,nézetkülönbségeiket háttérbe kell szorítaniuk 3.Népi demokrácia,azaz a szovjet típusú berendezkedés elfogadása. (21.századi szemmel ez utóbbit kifogásolhatjuk,az első kettő viszont "pozitív").  A cikkben említést tesz még egy eszméről,amit fontosnak tart:ez pedig a nemzetiségek egymással való megbékélése,a "nemzeti elzárkózások felkísértő korlátaival&q

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia. Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját. Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának fra

 2020-ban jelent meg Szabó Stein Imre nagy sikert aratott kisregénye a Soha-Napló a pokol tornácáról. Ebből az alkalomból a Népszava kulturális melléklete,a Nyitott mondat,interjút készített a népszerű tévés személyiséggel-újságíróval. (Krausz Viktória:Az élet rohan a halál felé.Szabó Stein Imre az apai és fiúi gesztusokról.Nyitott Mondat,a Népszava kulturális melléklete,2020.október 30,1.oldal).  Nagyon rokonszenves számomra Szabó Stein Imre történelemszemlélete. Elmondja,hogy igen,a Horthy-hadsereg tisztikarában is voltak zsidók,voltak,akik gyűlölték a németeket. Fontosnak tartja,hogy ne csak bűnösökről és áldozatokról beszéljünk,"ennél bonyolultabb és polarizáltabb a valóság.Voltak és vannak hidak." Annyira megörültem,ezeket a mondatokat olvasva. Lám,így is lehet!Differenciáltan,árnyaltan,azaz a történelmi valóságnak megfelelően. Nagyon példamutatónak tartom ezt a gondolkodást,jó volna,ha a hivatásos történészek,az egyetemi katedrák birtokosai is eljutnának a valós történe

 A Nyitott mondat a Népszava c.napilap kulturális melléklete. A 2020.november 6-i számban Rácz I.Péter készített nagyinterjút Herczeg Szonja iróval. A Képzeletbeli ház című,rövid történetekből álló regény szerzője elmondja,hogy könyvének fő mondanivalója az,hogy a mentális betegségben szenvedő emberek is lehetnek teljesértékű tagjai a társadalomnak. A szorongással,pánikbetegséggel küszködő emberek olykor feketébben,pesszimistábban látják a világot,de erről nem ők tehetnek,ez a betegségük része. Herczeg Szonja szerint a magyarországi ellátórendszer gyenge,nem mindenki jut el terápiára azok közül,akiknek szüksége lenne rá. Szó esik még az interjúban alkotási módszerről,közösségi médiáról,influenszerekről(nem egy-egy konkrét személyről,hanem általában a jelenségről),valamint arról,mit gondol Herczeg Szonja,milyen lesz a világ 2035-ben.  Remek interjú,ritkaság a magyar sajtóban,médiában. Rokonszenves interjúalany,aktuális és általános témák megfelelő aránya,releváns,az olvasók túlnyomó töb

 Kezembe került a Népszava 2020.szeptember 11-i száma. Ebben egy kis rövid hír adja az olvasók tudtára,hogy elhunyt Ljubisa Samardzic szerb színész-ahogy mi,magyarok a Forró szél című,egykori jugoszláv vígjátéksorozatból ismerhettük,Borivoje Surdilovic,azaz becenevén:Surda. A hírben persze,az is szerepel,hogy 1967-ben nagydíjas alakítást prezentált a velencei filmfesztivál zsűrijének,de ez most legfeljebb a tiszteletet növeli. A bánatot nem enyhíti. Elment Surda. Elment egy gyermekkori emlék. Jómagam még nagyon kicsi fiú voltam a magyarországi ősbemutató idején,de aztán,az ismétlésekkel együtt nőttem,idősödtem,egyre többet felfogtam ebből a sorozatból. Surda volt az a fickó,aki nem túl okos,nem túl szorgalmas,ambíciózusnak sem nevezhető,mégis valahogy mindig az ő térfelén pattog a labda. Mindent megúszott,még a nem túl szorult helyzetekből is ügyesen kivágta magát. Volt menő sapkája,apámtól én is kunyeráltam ilyet. A suliban valahogy nem volt beszédtéma,inkább Détáriéknak örültünk. De

 A Népszava 2020.november 6-i számában jelent meg Doros Judit:A bádogember című cikke. Az igencsak életszerű,lüktető publicisztika a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájáról,a munkaerőhiányról szól. Egy hetven felé közeledő bádogosmester beszéli el,hogy öt tanulójából egy sem lett bádogosmester,inkább elmentek könnyebb,kényelmesebb szakmákba.  Nagyon tetszett a cikk stílusa,problémaérzékenysége. Bizony,nagyon kevés a jó szak-és segédmunkás Magyarországon.Elképesztő a munkaerőhiány. Szállodaigazgatók takarítják a lépcsőt,mert felmondott a takarítóbrigád. A hipermarket osztályvezetője beül a pénztárgép mögé,mert nincs pénztáros. Emberhiánnyal küzd szinte minden ágazat. Ma a főnök,az ügyvezető,a kirendeltségvezető,úgy kel fel reggel,hogy azon izgul,megvan-e még minden  dolgozója. Ilyen ez a mai magyar világ. Furcsán kapitalista. 

 Kihalt a magyarországi sajtóból,médiából az igazi humor. Az a szatirikus látásmód,amely"érdek nélkül"cikiz,nem pedig politikai megrendelésre dolgozik. A Népszava 2020.augusztus 21-i számában,a 9.oldalon találtam egy kivételt. Nagyszerű, ízes,európai humort. Kácsor Zsolt:Előre ország népe című publicisztikáját. Megtudhatjuk,hogyan reagáltak az EU vezető politikusai arra,hogy reagálniuk kellene a fehérorosz forradalomra. A kulisszák mögé pillantva kapunk lesújtó képet arról,miért is emelték meg 5 százalékkal a hercegi pár  albérleti díját. A cikkíró a társadalomlélektani tényezőkre is figyelmet fordít:megérteti a magyar Olvasóval,miért is hiszi egy brit,hogy nagy időket élünk. Feltűnik a sorok között Macron francia elnök és Merkel,akkori német kancellár történelembe rögzült alakja. Kácsor Zsolt humora,publicisztikai stílusa a legnagyobbakat idézi. Közéleti,szórakoztató. Bárcsak sokan járnának az ő útján!

A koronavírussal kapcsolatos pánik és előítélet már nem ismer határt. A Népszava 2020.március 5-i számának 3. oldalán olvashatjuk Dobos Judit cikkét. Az írás egy Hongkongból hazatért család kálváriáját írja le. Miután hazatértek Hongkongból, a gyerekeket ideiglenesen beíratták egy egri iskolába- az osztálytársak szülei pedig azonnal háborogni kezdtek. A gyerekek pedig kiközösítették új osztálytársukat, mondván, hogy fertőzött, pedig hivatalos papírjuk volt arról, hogy nem fertőzött koronavírussal. Az igazgató ezek után arra kérte a családot, ne járassák oda a gyereket. Az történet tehát, hogy a szülők nem fogadtak be egy gyereket, mert családja Hongkongban járt. Ez előítéletesség, hogy erősebb szavakat ne használjak. Hogy ki a felelős? Nem kis mértékben a pánikkeltő média. Ám nem lehet minden felelősséget az újságírók nyakába varrni. Egyszerűen előítéletesek vagyunk, ennyi az egész. Lehet ezt szépíteni, másra fogni- de ez csak arra jó, hogy elkerüljük az önmagunkkal való szembenéz

A Népszava, melyet 1873-ban alapítottak, a magyarországi baloldali és liberális politikai nézetű olvasókat célozza meg. A 2018.május 3-számban olvashatunk interjút Schiffer Andrással, aki szerint a FIDESZ jelentős szavazótábort vont el mind a Jobbiktól,mind pedig a baloldali pártoktól a 2018-as választásokon, s szerinte a baloldali pártoknak és az LMP-nek is hasonló feladat adatik 2022-ben. A címlapon arról olvashatunk, hogy Brüsszel megvonná a támogatásokat korrupciógyanú vagy pedig a jogállamiság hiánya esetén. A 2.oldalon megtudhatjuk, hogy mennyibe kerül Magyarországon amatőr futballistának lenni. Arról is olvashatunk, hogy hazánkban nagy a forgóajtó az energiaszektor és a politika között. A régóta örök téma: kilakoltatási moratórium. Már nemcsak azokat tehetik ki, akik nem fizették a hitelt, hanem azokat is, akik olyan önkormányzati lakásban élnek, melyet az eddigi fenntartó le akar rombolni. Sport: Az AS Roma legyőzte ugyan a Liverpoolt, mégsem jutott be a labdarúgó BL döntő

A Magyar Nemzet 2011.április 7-i számának tartalmából: Szocialista politikusokat idéznek be az ügyészségre a moszkvai ingatlanügyek miatt. Megkezdődött a Hunvald-per tárgyalása, több, mint húsz vádlott esetében hoznak majd ítéletet. Vajon mi alapján prognosztizál a GKI? Botrányos cikk a Népszavában Mi a baj a tervezett közigazgatási reformmal? Miért ellenzik egyesek, hogy a "vármegye" újra a magyar közigazgatás része legyen. Lázár János kijelentései nem rontottak a kormánypárt népszerűségén. MSZP: Egyre kiélezettebb a verseny Gyurcsány és Mesterházy tábora között Elhunyt Komlós Juci, a Nemzet Színésze