Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 A Nők Lapja 1979/51-52.dupla karácsonyi számának tartalmából: -Véget ér (Fekete Gyula cikkével) a házasságról szóló vita. A fiatal generáció lazábban kezeli a házasságot(pl.egyre többen élnek nyitott házasságban),az idősebbek komolyabban veszik. Csökken a születések száma Magyarországon. Egy másik cikkből kiderül,hogy a Nyugat írói közül sem mindenki volt házasságpárti,viszont a nagyok igen. Kosztolányi,Ignotus a házasság mellett nyilatkozott.  -Változik a krimiírás divatja:míg a nemrég elhunyt Agatha Christie regényeiben a tettes személyét kell kitalálni,addig Patricia Highsmith(akit a brit sajtó új királynőnek tart) könyveiben inkább a pszichológián,a tettes belső motivációján van a hangsúly. -Propagandisztikus riport a Veszprém megyei Ajka városáról. Pár évtizede még sáros falu volt,aztán a bányászatnak és az üvegkristálynak köszönhetően modern város lett,van lakótelep,iskola,ábécá-áruház. Ez a cikk afféle modern szocreál,úgy látszik,ez még 1979-ben is kellett. -Ismert és kevésbé i

 A rendszerváltás után a sajtó, a média tele volt olyan emberekkel, akik a levert 1956-os forradalom és szabadságharc után Nyugat-Európába, Amerikába vagy Ausztráliába emigráltak, s ott sikeres karriert futottak be. Azokról az emberekről már jóval kevesebb szó esett, akik Magyarországról ilyen vagy olyan indíttatásból Nyugatra emigráltak,de nem sikerült a kinti életüket felépíteni. Ezekről az emberi sorsokról leginkább csak a szépirodalom ad hírt, ha egyáltalán...A történelem nevű hatalmas tortának ez a szelete valahogy nem kellett senkinek Ferdiandy György: Szarvasok című novellája a Rakéta Regényújság ( amely, nevével ellentétben, nemcsak folytatásos regényeket közölt, de kisprózát is) 1988/22. számában jelent meg. Nem kapott erős kritikai visszhangot, hiszen ellentmondott a mainstream azon sugallatának, miszerint minden kinti magyar gazdag és sikeres. A Szarvasok című novella hősei boldogtalanok, éppenhogy megélnek, és nagyon nagy tragédiák emlékét hordozzák szívükben.Nem építettek

 A Rubicon folyóirat 2022/5. számában jelent meg Mitrovits Miklós elemző írása, Kádár " nyugati nyitásai" címmel. A cikket-véleményem szerint- minden történésznek, történelemtanárnak, egyetemi hallgatónak el kellene olvasnia. Merthogy: kitűnő!  Megtudhatjuk, milyen mozgásteret engedett a Szovjetunió és Varsói Szerződés Kádár János nyugat-európai külpolitikai érdeklődésének. Miért nem akarták a szovjetek, hogy Magyarország felvegye a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val? Hogyan folyt bele Magyarország a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai hadműveletekbe? Milyen volt Kádár és Dubcek egymáshoz vfűződő személyes viszonya? Egyedül Kádár volt az, aki nem akarta Dubcek megbuktatását?  Mennyiben volt gazdasági irányultságú Magyarország és a nyugati nagyhatalmak ( Franciaország, NSZK, stb.) kapcsolata? A szocialista Magyarország csak azért kereste a nyugati országok " barátságát", mert fenyegetett a gazdasági egyensúly megbomálásának, ezzel együtt a belső eladósodásnak a rém

 A Reader's Digest Válogatás Magazin 1996.decemberi száma hozta le Margaret Thatcher: Út egy békésebb világ felé című cikkét. Nagyon érdekes, hogy egy volt brit miniszterelnök( 1979-1990) hogyan látja a világ helyzetét, 6 évvel a kommuinzmus bukása után. A cikk főbb gondolatai a következők: - Nehéz lesz a szovjet nyomás alól felszabadult országokban kiépíteni a piacgazdaságot - Nem a nemzetközi szervezetek döntötték meg a kommunizmust, hanem " az amerikai vezetés alatt álló egyesült Nyugat a bátor ellenzéki hazafiak segítségével". A nemzetközi szervezetek önmagukban nem képesek fenntartani a békét és a biztonságot. - A Nyugat a kommunizmus megdöntése után önélegültté vált. Csökkentette hadi kiadásait, növelte jóléti kiadásait, ezzel költségvetési deficitet idézett elő, mert a jóléti állam többe került, mint egy jó hadsereg.  -"Mindenki osztalékot követelt magának a békéből, de a nyugati politikusok túl gyávák voltak ahhoz, hogy elmagyarázzák:a béke osztaléka egyedül

 Az ember nem egy neoavantgarde verstől várná,hogy releváns mondanivalót fogalmazzon meg nemzeti identitás témakörében. Ezért aztán a Kortárs folyóirat 1977/1.számában olvasható Tamkó Sirató Károly-vers igencsak váratlan hatást kelthet. A Hármashatár-hegyi beszéd retorikus felépítésű költemény,mely a magyar népnek,mint közösségnek jelenét és eljövendő céljait igyekszik megfogalmazni.Melyek a vers főbb gondolatai? -A magyar nép kisszámú,mégis "mérhetetlen".Tehát hatalmas lelki-intellektuális erőt képvisel. -A magyar nép integratív módon,dél,nyugat és kelet kultúrájának egybeolvadásából jött létre. -Jövőorientálttá kell válnunk,három égtáj egyesüléséből született lelkiségünkkel világítanunk kell. (A 19.századból ismert fáklya-motívum).  Nagyon szeretem ezt a verset. Csak azt nem értem,hogyan engedte át a kommunista cenzúra...Ne feledjük:1977-ben járunk!

Schöpflin Aladár a magyar irodalom elfeledett alkotóinak egyike,a Nyugat folyóirat egyik meghatározó személyisége volt. A Nyugat 1926.évi folyamában jelent meg István vakációja c.novellája. A főalak, Deák István frissen érettségizett,aki alig várja,hogy kezdődjön a tanév, hogy legyen már vége ennek az unalmas vakációnak. Csakhogy a házba új lakók költöznek:egy lakatosmester és a lánya.István azonnal beleszeret a lányba, hamarosan az első csók is eldördül, aztán pedig az első közösen töltött éjszaka is megtörténik, persze titokban.Csakhogy a cseléd kilesi a titkot... A cselekmény végét, a slusszpoent úgymond, nem áruljuk el. Magáról a novelláról annyit, hogy lineáris történetmesélés jellemzi,megjelenésének idején eroikus novellának tartották-akkoriban még szokatlan volt,hogy közel egy oldalon írnak le egy csókjelenetet.Ma már persze nem lepődünk meg az ilyesmin.Forró nyár, erotika, fiatalok-mi kell még egy jó bestsellerhez?Arra azért felhívnám a Kedves Olvasó figyelmét,hogy Schöpflin

Megrázó riport olvasható Pintér Balázs tollából a Magyar Nemzet 2019.április 12-i számában. Olyan építőipari szakemberek mondják el történetüket, akik megjárták a Nyugatot ( Németországot, Angliát), és csalódtak. Csalódtak, mert az ottaniak lekezelően bántak velük, a fővállalkozó nem vagy nem rendesen fizetett, kisemmizték őket, embertelen körülmények között laktak, ráadásul még a család is távol volt. Ráadásul, mint azt a riportból megtudjuk, a kint dolgozó magyarok között tombol az alkoholizmus. Mivel nem láttak más megoldást, hazajöttek és nem bánták meg. Magyarországon ugyanis építőipari konjunktúra van, ezt pedig a jó szakember ki tudja használni. Igaz, a jövedelmek alacsonyabbak, ám ezért  kárpótlásképpen más előnyöket kap a hazatért dolgozó. Szóval, odalesz a menjünk Nyugatra-mítosz. A románok mennek, meg a bolgárok. Harmadannyiért, mint a magyarok. xxxxxxxxxxxxxx Olvass könyveket! 

A 3 Havi Szemle Aradon ( ma Románia...) megjelenő kulturális folyóirat, s jó ötlet volt a szerkesztőktől, hogy nem  " Negyedéves Szemle" címet adták a sajtóorgánumnak, mert így, számmal, sokkal figyelemfelhívóbb...A 2017.szeptemberi számának hátoldalán olvasható Juhász Gyulának, a magyar irodalom sokáig méltatlanul elfedett klasszikusának Ősz című elégikus verse. Az első strófa inkább a nyárutó-őszt, a második versszak inkább a télelő-őszt mutatja be, nagyon szemléletes metaforákkal. Nagyon jó ötlet, hogy Juhász Gyulát, a Nyugat korszakának oszlopos egyéniségét együtt, egy folyóiratban szerepeltetik a kortárs költőkkel. Így kiderül, ki a jobb... xxxxxxxxxxxxxxxxxXX Ha könyvek érdekelnek: konyv-ajanlo.blogspot.com