Írott és elektronikus média régen és ma

 Napjainkban divatos szó lett a biodiverzitás. A biológiai sokféleséget jelenti, azt, hogy egy adott területen hány őshonos faj él, hány pusztult ki, milyen invazív ( betelepülő) fajok élnek stb. Biodiverzitás tehát nem más, mint a fajok sokfélesége. Minél több faj él egy területen, az a terület annál közelebb jut az ökológiai egyensúly állapotához.  De vajon mérhető a biodiverzitás, van olyan statisztikai módszer, amelynek segítségével nyomon tudunk követni akár több száz állat- és növényfajt egy viszonylag nagyobb térségben, vagy akár az egész Földön? A Nature tudományos folyóirat 2001.július 5-i számában olvashatjuk Michel Loreau és Andy Hector tanulmányát, melynek címe:Partitioning selection and commplementariy in biodiversity experiments, és a 72-76. oldalon olvasható. A két kutató olyan matematikai statisztikai módszert fejlesztett ki, melynek segítségével változatos flórával és faunával rendelkező nagyobb térségek biodiverzitása is nyomon követhető. A cikkben foglaltak megértésé

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 Amint az az Újra! magazin 2020.júliusi számának 16-17.oldalán olvasható,a kokedama egy Japánban kialakult kertészeti eljárás,mondhatni:kultúra. Lényege,hogy mohapaplanba csomagoljuk a növényeket és a hozza tartozó földet. A növény tehát egy zárt környezetben fejlődik. A hazai kerti növények nagy része alkalmas efféle termesztésre,leginkább-legalábbis a cikk szerint-a vízigényes fajoknál alkalmazható előnyösen. Kaktuszok nem termeszthetők kokedama eljárással. A kokedama előnye,hogy akár kertes házban,akár társasházban lakunk,alkalmazható. Nekem csak egy aggályom van:mi lesz,ha a föld valamilyen gombás fertőzést kap?Hogyan észleli ezt a kertész,amikor nem is látja a földet(amelyhez különben tőzeget kell adni),merthogy az is a moharéteg alatt van. Kevésbé gyakorlott növénytermesztőknek nem ajánlom ezt az eljárást,ők inkább maradjanak a a hagyományos,valamivel egyszerűbb kertészkedési módszereknél.A kokedama,véleményem szerint,inkább rutinosabb kertészeknek való. Az Újra! magazin szerekes

A csillagászattal foglalkozó tudományos ismeretterjesztő sajtó és média- nem utolsó sorban a nagy  brit természettudós és tudománynépszerűsítő, David Attenborough filmjei és könyvei nyomán- általában a Földet illeti a " kék bolygó" jelzős szerkezettel. Pedig van a Naprendszerben egy másik bolygó ,amelyre sokkal inkább illene ez az elnevezés. Ez pedig- mint a 3. Évezred című lap 2012.februári számának 70. oldalán látható fényképből kiderül- a Neptunusz.  Ez a bolygó teljesen kék, pontosabban északi része kék, a déli pedig kékeszöld. Azért alakult így- áll a cikkben- mert a Neptunusz metánrétege elnyeli a vörös és infravörös sugarakat. Ezek pedig kék színben láthatók- az emberi szem számára. Mint egy hatalmas óceán... Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni!  Tehát mostantól: a kék bolygó a Neptunusz! ( Legalábbis itt, ezen a blogon...) A 3.Évezred című folyóiratról itt tudhat meg többet. 

 Nagyon érdekes cikket olvastam az egyik legismertebb magyar gazdasági témájú médiafelületen, a vg.hu -n (megtekintve 2021.június 7., 8 óra 12 perc). A címe: Már június 8-án felélik erőforrásaikat a magyarok. Szerzőt nem jelölnek, ami kár, mert nagyon jó az írás. Arról szól, hogy ha a Föld minden embere úgy élne, mint  mi, magyarok, akkor június 8-ra elfogynának a bolygó forrásai, egyszerűen kimerülne a Föld. Egy átlagember eltartásához ezek szerint 2,3 Földre volna szükség. A cikk kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja az ökológiai lábnyom megőrzését illetve csökkentését, ennek érdekében különböző "zöld" szolgáltatásokat kínál magánszemélyeknek (családoknak) és bankoknak. Recenzens néhány gondolata az amúgy kitűnő cikkről: 1. A kormányoldal igyekszik magához ragadni a kezdeményezést a zöldpolitika területén is, amely Nyugat-Európában általában a baloldal reszortja. Jól csinálja, szükség is van rá, mert a fiatal szavazókat ezzel lehet megfogni, és amúg

Az Élet és Tudomány ( közismert nevén ÉT) az egyik legjobb magyar ismeretterjesztő médiatermék. Már 1980-ban hírül adták (739.o.), hogy himlőmentessé vált a Föld! A himlő alatt it nem a még ma is fertőző bárányhimlőt értjük, hanem egy feketehimlő nevű alattomos betegséget, mely nemcsak hogy elcsúfítja az ember bőrét, hanem még a látására, a hallására is rámehet. Utóbbiról Klöcsey Ferenc, nemzeti Himnuszunk kötője tudna mesélni...Koszovóban még 1972-ben is volt himlő, az utolsó eset pedig 1977, Szomália. 1980. óta nem támadtak himlőjárványok, a kórokozót kihaltnak minősítették. Reméljük, nem támad fel. Soha. 

Bayer Zsolt 2019.július 10-én sugárzott műsorában ( Bayer Show, Hír Tv) szó esett a legutóbbi választásokon nagy diadalt arató zöld mozgalmakról. Ennek kapcsán Bayer Zsolt kifejtette azon véleményét, miszerint globális felmelegedés nincs. Nem tudok ebben egyetérteni az általam egyébként nagyra becsült médiaszemélyiséggel. Globális felmelegedés létezik, ennek legfeltűnőbb jele a sarki jégtakarók és a gleccserek olvadása. Az már más kérdés, hogy fenyegeti-e a Földet ez a felmelegedés pusztulással. Szerintem- ha figyelünk- nem. Abban viszont kétségtelenül igaza van Bayer Zsoltnak, hogy vannak politikai erők ( elsősorban a balliberális oldalon álló zöldek), melyek kihasználják ezt az éghajlati fenyegetettséget, eltúlozzák annak mértékét, s politikai reformok keresztülvitelére akarják rávenni a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket. Ezen politikai reformok többsége leginkább az " utópia" kategóriába tartozik, erősen nemzetellenes, Brüsszel fennhatóságának erősítésére törek