Írott és elektronikus média régen és ma

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható? A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből. De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz

 Kossuth Lajos 1841-ben lett a Pesti Hírlap főszerkesztője. Megteremtette a modern magyar újságírást,rendszeresen bírálta a Habsburg-kormányzat intézkedéseit. Mivel a kormányzatnak meg voltak erre az eszközei,elmozdították őt:1844-ben egyszerűen leváltották. Nem mondhatnám,hogy az újságíró szakma jelesei egymást taposták azért,hogy megmentsék Kossuthot. Féltek. Volt viszont egy debreceni zsurnaliszta,amúgy civilben ügyvéd,Telegdi Kovách Lajos,aki az Életképek című újság 1845.január 4-i számában nagyon határozottan kiállt Kossuth mellett. Szerinte Kossuth az "észarisztokrácia"képviselője volt,akik pedig ellene lázítottak azok pulykalelkűek. Telegdi Kovách szerint Kossuth függni nem szerető ember,aki"eléggé tudta állása fontosságát",ő teremtette meg a magyar újságírást,a közönség versengett,"elnyelni iparkodott" azért,hogy olvashassa a Pesti Hírlap vezércikkeit. Dicséri Kossuth stílusának szépségét,erejét,"éles és sebes mély kombinációját". Szóval,

A Rubicon történelmi magazin 2018/2. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Szakály Sándor új szemszögből közelíti a magyar történettudományban rejtélynek számító " Kik bombázták Kassát?"- problematikát. Nem foglal állást egyik elmélet mellett sem, arra azonban rámutat, amiről az elmúlt évtizedek szakértői kissé megfeledkeztek: a bombák cirill betűsek voltak... - Schwarzwölder Ádám remekül összefoglalja írásában a világosi fegyverletételtől a 67-es kiegyezésig vezető utat. Szó esik Bach és Kempen bárókról ( utóbbi talán kevéssé ismert: ő volt a rendőrminiszter, ő építette ki Magyarországon az osztrák besúgói hálózatot), a passzív ellenállásról, báró Eötvös szerepéről ( ezt a történelemkönyvek agyonhallgatják), valamint természetesen Deák Ferenc és Kossuth Lajos vitájáról, a Húsvéti cikkről illetve a Kasszandra-levélről. - Gali Ádám remek portrét rajzol a mára kissé elfeledett Berzeviczy Albertről, a nagy kultúrpolitikusról, aki harminc éven át volt az Akadémia el