Írott és elektronikus média régen és ma

 Az origo. hu internetes oldalon jelent meg cikk ( feltöltve 2023.11.26, 12.34, a szerzőt nem jelölték) a budpesti Katona József Színházban kirobbant botrányról.  Az történt ugyanis, hogy az állami-önkormányzati fenntartású színházban olcsóbban kaptak jegyet azok, akik a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai.  Véleményem szerint egy állami-önkormányzati fenntartású - azaz közpénzből működtetett- színház nem tehet különbséget néző és néző között. Nem számíthatja olcsóbban a jegyet valakinek csak azért, mert az illető a DK tagja. Máté Gábor igazgatónak (akit jómagam egyébként kitűnő színésznek és rendezőnek tartok) ugyancsak nehéz lesz megmagyaráznia ezt az esetet. A politikai korrektség megköveteli, hogy egy kulturáliis intézmény ne tegyen különbséget pártszimpátia alapján a nézők között. 

 Mostanában ( 2023-at írunk) az európai médiában egyre gyakrabban kerül elő az uniós források és pénzügyi eszközök témája. Mind a konzervatív, mind a liberális orientációjú sajtó- és médiatermékek gyakran foglalkoznak a témával, főleg akkor, ha választási kampány van egy adott országban... Azt tanácsolom, hogy mindig autentikus forrásból, webhelyről tájékozódjunk. A commision.europa.eu oldalon részletes információkat találunk a magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások és államok számára elérhető pénzügyi forrásokról.  Több, mint 42 nagyobb kategóriát találunk itt, ezen belül pedig számtalan kisebb-nagyobb alpontot találhatunk. A magyar sajtóban sokat emlegetett kohéziós alap csak egy negyvenkettőből. Mielőtt valaki tájékozódni szeretne a témában, legelőször is ezt a weboldat nézze át, részben van magyar nyelvű verzió is! 

 Egy érdekes cikkre akadtam a Somogyi Hírlap 1993.január 13-i számában. Arról szól-pontosabban:azt a gyakorlatot kárhoztatja- Várnai Ágnes:Vállalkozó orvosok című írása,hogy az állam és az önkormányzatok nem támogatják a kistelepüléseken műkődő orvosi praxisokat illetve patikákat. Az akkori szabályozás szerint az 5000 lakosnál kevesebbet számláló településeken nem is lehetett létrehozni patikát. Az tetszik ebben a cikkben,hogy a másik oldal álláspontját is figyelembe veszi. 1993-at írtunk,alig múlt rendszerváltás,a települési önkormányzatoknak nem volt egy fillérje sem. Nem éppen szívderítő helyzet. Harminc év múltán még mindig sok kistelepülésnek nincs saját háziorvosa. Ez sem túl szívderítő. A cikk viszont nagyon jó.

 Bár használom,nem tartozik kifejezett érdeklődésí körömbe a tömegközlekedés,úgy vagyok vele,ha időben jön és célba ér a busz,akkor már kitűnő... Egy HVG-cikkre (Ez a vonat elment.Visszavont HÉV-beszerzés.HVG,2021.április 15.60.o.) mégis felfigyeltem. Eredménytelennek nyilvánítottak egy budapesti HÉV-szerelvények korszerűsítésére kiírt tendert,arra hivatkozva,hogy nincs pénz új szerelvények beszerzésére. A cikk azt sugallja,hogy a főváros által kiírt pályázatot a kormány (az állam)fújta le. Gulyás Gergely és Mager Andrea (akkor állami vagyonért felelős miniszter)neve meg is említődik a cikkben. Két kérdés merül föl az "eccerű halandóban":1.Ha nincs pénz,akkor miért írták ki a tendert? Mennyibe került a tender kiírása,az írásos anyag elkészítése?2. Mi történt azóta az ügyben? Aki a 2. kérdésre tudja a választ(örömmel venném,ha nemcsak  sajtóból,médiából),kérem,írja meg  kommentben! Az is érdekelne,hogy igaza van-e a HVG-nek és valóban az állam állította volna le a beruházást! 

 Igen, ez nem vicc, Kedves Látogatónk! Volt olyan időszak Magyarországon, amikor országszerte közel 500 múzeum és pontosan 2605 művelődési ház várta a kulturálódni vágyókat. Ma, 2022-ben ennek töredéke áll redelkezésre.  Ráadásul a jobb művházak telis-teli voltak jobbnál jobb rendezvényekkel, koncertekkel. Kovács Kati, Aradszky László, Koncz Zsuzsa. és a kor többi menő énekese egy nyár alatt több száz " vidéki vendégszereplést" ( kissé lenéző szóval: haknit) tudott vállalni, mivel volt hol.  No, és hogy mikor volt ez? Hát, történelmünk nem túl dicsőséges időszakában, a Kádár-korszakban. A Társadalmi Szemle ( ez volt az MSZMP elméleti folyóirata, jelentsen ez bármit) 1980.számában Kállai István hívta fel a figyelmet arra, hogy jobban kell koncentrálni az erőforrásokat, és jobban ki kell használni a lehetőségeket.A pártzsargont magyarra fordítva:minél több rendezvény legyen, ne álljon üresen egyik művelődési ház se, népművelők, tessenek megdolgozni a pénzükért!   Azt gondolom,

 A világ összes valamit is számító írott és elektronikus sajtó- és médiaterméke az enegiaválságról ír. Kedves Látogatóinknak ajánlom a vg.hu internetes oldalt (ez régebben a Világgazdaság folyóirat oldala volt, de a printelt változat nemrégen megszűnt). Itt sok érdekes és releváns cikket, elemzést talál erről a témáról. Most recenzens szeretné megosztani néhány gondolatát a témáról. 1. Érdemes lenne máris takarékoskodni, pl. városok közvilágításnak csökkentése, üzletek kirakatának éjszakai elsötétítése, halasztható rendezvények lemondása, elhalasztása stb. 2. Véleményem szerint nem lesz orosz gáz. 3. Ebben a helyzetben- véleményem szerint- az a jó döntés, hogy újra kell indítani- leszögezve: ez mint válságintézkedés, nem feltétlenül örökre szól-  a már leszerelt hagyományos energiaforrásokat:szénerőmű, atomerőmű. Ez növeli ugyan a globális felmelegedést, de ezt most be kell vállalnunk, átmeneti időszakra, azért, hogy legyen energiánk. 4. Fel kell tárni új gázmezőket. Szakemberek szeri

 2020.november 3-án az USA elnököt választott. Donald Trump jelenleg is hivatalban lévő republikánus párti elnök kihívója Joe Biden demokrata jelölt.A szavazatszámlálás kb. kétharmadánál Trump több kulcsfontosságú államban nyerésre áll.  Erre mit tesz? Több média is lehozta,amint azt nyilatkozza:elsöprő,fölényes győzelmet arattunk. Az egész olyan "Trumpos". Nem kellene a hurrázással megvárni a szavazatszámlálás végét? Nem mintha sok esélye maradt volna Bidennek,de meccs vége előtt győzelmet ünnepelni...Nálunk úgy tanítják,akkor van vége a meccsnek,ha lefújta a bíró. És ez igaz is.  Az amerikai médiában óriási botrányt kavart Trump bejelentése. Még saját hívei közül is voltak, akik hevesen ellenezték az effajta gesztusokat.  Az utcákon pedig tüntetések folynak, Detroitban a városháza előtt tömeg követelte, hogy állítsák le a szavazatok számlálását. 

 A Magyar Demokrata 2020.október 7-i számában olvashajuk Vass Krisztián írását Dinnyepártos koalíció címmel. Ebben a Szerző bírálja Schmuck Erzsébet ( LMP) parlamenti felszólalását, amiben is a képviselőnő azt állította, hogy az Orbán-kormány érzéketlen a környezeti kérdések iránt, valamint hogy a " környezet- és természetvédelmet....felesleges luxusnak tekintik."  Néhány észrevételt szeretnék fűzni Schmuck Erzsébet felszólalásához, valamint Vass Krisztián cikkéhez. 1. Mind a parlamaneti felszólalás, mind a Magyar Demokrata cikke csak félig fedi az igazságot. 2. Az igaz, amit Schmuck Erzsébet is szóvá tesz, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, és egyáltalán:az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak a "zöld" politikát. 3. De az is igaz, amit Vass Krisztián leír, hogy a kormány tíz év alatt többszörösére növelte a nemzeti parkok támogatását, nőtt az őshonos fajok száma. Schmuck Erzsébet felszólalása tehát egyoldalú.  4. De az is igaz, hogy a magyar politik

Nagyon átfogó cikket közöl az origo.hu internetes portál ( megtekintve 2019.szeptember 30., 9 óra 36 perc) Orbán Viktornak a FIDESZ-kongresszuson elmondott beszédéről. A magyar kormányfő a keresztény szabadság alapjának a családtámogatást illetve a határon túli magyarok befogadását nevezte. Utóbbi talán sokak számára meglepő lehet. Miért keresztény dolog, kérdezhetik sokan, ha Magyarország segítséget nyújt a határon túli magyaroknak? Van erre egy biblikus válasz. Isten nem államoknak, hanem nemzeteknek adott elhívást.  A kettő messze nem ugyanaz, különösen Közép-Kelet-Európában nem. A magyarság összetartozik. Akárhány államban is élünk, összetart bennünket valami. Nevezhetjük genetikának is, de egyszerűen " vér"-nek is hívhatjuk, biblikusan. Ha tehát egy nemzet összegyűjti szétszórt testvéreit, azzal a zsidó- keresztény hagyományban gyökerező cselekedetet hajt végre. Az Orbán-kormány pontosan ezt teszi, már 2010. óta. Ezért keresztény dolog a határon túli magyarok támogat

Olvasom a Világgazdasg című, igen kitűnő napilapot ( vg.hu ), és annak is a 2019.augusztus 27-i számát. Egy igen alapos cikkben elemzik, melyik közintézmény mennyivel tartozik, vagy ahogy némi eufemizmussal szeretik mondani: mennyi az adósságállmonáya. A táblázatból kiderül, hogy a közintézmények közül a legtöbb tartozást az egészségügyi intézmények, azon belül is a kórházak halmozták fel: szinte mindegyikük tartozik 1-2 milliárddal. erről két kérdés jut eszembe: 1. Az állam miéet nem biztosítja ezt a pénzt? Nem olyan sok, ettől jóval nagyobb összegek forognak Magyarországon a gazdasági élet különböző szféráiban, 2. Ha én tartoznék ennyivel, vagy egy kft tartozna ennyivel, már azonnal ott ülne a nyakán az adóhivatal, a zsaruk, meg mindenki. Magyarországon csak az állam tartozhat? 

A Hajdú-Bihari Napló (HBN) Kelet-Magyarország egyik vezető sajtóterméke. A helyi illetőségű problémák mellett minden lapszám foglalkozik nemzeti, sőt, európai jelentőségű kérdésekkel. A HBN 2018.június 4-i számában interjút olvashatnak Koltay Gábor rendezővel, Pap Gyula tollából. Az igencsak érdekes írásból egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni: Koltay Gábor azt mondja, hogy nem lesz nyugalom ebben a térségben, míg nem rendezik a Trianonnal kapcsolatos problémákat. Hú, de igaza van! Trianon és minden következménye jelenleg a levegőben lebeg, egyik szomszédos országban, sem pedig Magyarországon nem feszegetik a kérdést, nehogy az egyre javuló gazdasági kapcsolatok csorbát szenvedjenek. Pedig előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor a Duna-menti államoknak le kell ülniük egymással, és komolyan át kell beszélni ezeket a jelenre is kiható történelmi kérdéseket. És nem alapszerződéseket kötni... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt! penzugyitanacsok.blogspot.com

Amerika szeret vitatkozni.  Most éppen azon vitatkoznak a demokrata és a republikánus politikusok, hogy korábban jól döntöttek-e... A Wshington Post online kiadása 2018.febráur 9-én délelőtt 9 óra 17 perckor meglehetősen szkeptikusan számol be a Trump elnök által szorgalmazott és az előző napon elfogadott költségvetési - nevezzük csomagnak?- számadatokról. A bajt abban látják, hogy minden kiadási tétel nőtt, nemcsak a katonai kiadások növekedtek 10 százalékkal, de az oktatásra, egészségügyre fordított pénzek is, így aztán az USA államadóssága ( mely jelenleg 20 trillió dollár) tovább emelkedik. Az amerikai republikánusokon belül van egy ultrakonzervatív irányzat, mely szeirnt minden egyes cent, amit az állam elkölt, az adófizetők pénzének pazarlása. Ez az ultrairány egyszerűen nem látja be, hogy amikor például növelik bizonyos egyetemeknek folyósított állami támogatások összegét, akkor tulajdonképpen befektetnek. Vannak politikusok- és sajnos, választók is, pártállástól függetlenül