Írott és elektronikus média régen és ma

 Johann Wolfgang Goethét az európai irodalom talán legnagyobb alakjának tartjuk ( Shakespreare és Szophoklész mellett), mégis, valahogy nehezen sikerül őt igazán "vegészben" értelmezni. Egyesek parókás udvari lakájnak mutatják be, aki verseivel,drámáival folyton csak hatalmasokat szolgált, mások nőbolond értelmiségi lovagocskának ábrázolják. Valahogy az emberi arcát eddig sehogysem kapta meg az utókortól.  Az Alföld irodalmi folyóirat 2000/3. számában olvasom Tábor Ádám: A goethenyár című versét. Ebben a költő egy teljesen újfajta Goethe-értelmezést kínál nekünk, Olvasóknak. Goethe ebben a beállításban panteista romantikus. És ezt a romantikus, természetszerető lelkületet a költő, Tábor Ádám is átveszi. Ez az ő sajátos, egyedi és megismételhetetlen Goethe-élménye. Akik érdeklődnek a német irodalom, vagy a 18-19. századi európi irodalom iránt, azoknak feltétlen ajánljuk olvasásra a verset, akik pedig más irodalmi érdeklődéssel bírnak, azoknak meg azért, mert a vers jó.  Amúgy

 Szeretem megnézni az ún. megosztó filmeket,tehát azokat,amelyekre a különböző filmes oldalak közönsége a legalacsonyabbtól a legmagasabbig terjedő pontszámot adja. Martin McDonagh:A sziget szellemei című filmje ilyen. Amin egyáltalán nem csodálkozom,meg kell nézni a filmet kétszer-háromszor,hogy egyáltalán megértsük. Olvastam kritikákat is a filmről,a legtöbb kritikus szerintem nem vette magának a fáradságot,hogy alaposan elgondolkodjon.... A sziget szellemei a barátságról szóló romantikus filmek angol humoron alapuló paródiája. Két meglett férfi-Colm és Pádraic-nagyon jó barátok,ami annyit tesz,hogy egész nap a kocsmában iszogatnak. Aztán egyszer csak Colm( Brendan Gleeson) közli Pádraiccal(Colin Farell),hogy mától fogva magasabbrendű céloknak szenteli az életét,ezért mostantól P. nem a barátja. Ezután leállnak vitatkozni,mint a nyolcéves gyerekek,hogy te nem is voltál sose a barátom,meg ilyenek. Az is kiderül,hogy meghalt egy szamár(a gyerekfilmekben itt kiskutya szokott lenni) és e

 A Szép Házak építészeti magazin 1997/1. számának 32-34.oldalán találhatunk gazdagon illusztrált cikket egy budai hegyoldalon épült családi házról. A cikk szerzője maga az építész,Lebedi Attila. Kétszintes,tetőteres családi ház épült a meglehetősen romantikus fekvésű-a háttérben fenyőfák látszanak- telken.  Hogy azért ne legyen minden tökéletes,Lebedi Attila megemlíti azt is,mennyit kellett csatázni a magyarországi bürokráciával,a megfelelő építési engedély miatt. A cikk kitűnő,a fényképek felkeltik az Olvasóban a vágyat,hogy de jó is lenne ott lakni...