Írott és elektronikus média régen és ma

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt illetve leverése után kb. 200 00, többségében jól képzett magyar ember hagyta el hazáját, és kezdett új életet a világ legkülönbözőbb pontjain: az USA-tól kezdve Ausztrálián át Svájcig. A Kádár-rendszer sajtója mindent megtett, hogy minden rosszat elmondjon ezekről a- a kor szóhasználata szerint- " disszidensekről".  A Népszabadság 1958. november 1-i számának első oldalán olvashatjuk: az akkori kormányszóvívő elmondta,  hogy több ezer magyar " disszidenst" tartanak fogva Brazíliában, és rabszolgaként dolgoztatják őket az őserdőben. Beszámolt arról is, hogy Rio de Janeiróban, a Virágok szigetén, 230 magyart, köztük nőket és gyermekeket, véresre vertek, majd behurcolták őket a belső területekre, az őserdőbe. Gyaros kormányszóvívő szerint minderről az ENSZ is tud, de megfenyegették a magyarokat, hogy ne szóljanak.   Történelmileg csak az a kérdés, mi igaz mindebből. Nagy valószínűséggel csak a Kádár-sajtó propagandisz

 Bekövetkezett, amitől tartottam. 2022. április 11-én reggel az európai sajtó és média rendkívül rossz hírt közölt: a bizonytalan státuszú Dél-Oszétia becsatlakozna Oroszországba.  Hogy miért rossz hír ez? Az ukrán háború miatt. Most, hogy a közép-ázsiai, sokszor bizonytalan státuszú területek, államok látják, hogy Putyin katonai győzelme már nincs messze, hát bejelentkeznek ők is a koncért. Az Ukrajna nevű tortából ők is kérnek egy kicsit.  Ez nagyon rossz hír, ezt nem szabad engedni. Már most közölni kell Bibilov dél-oszét elnökkel ( aki amúgy választásra készülvén, kizáratta az összes ellen induló jelöltet, biztos, ami biztos...), hogy a nemzetközi közösség nem fog elismerni egy efféle egyesülést, akár népszavazással történik, akár elnöki rendelet vagy parlamenti határozat útján. Ez nem lehet pálya az amúgy nem túl erős gazdasági helyzettel bíró közép-ázsiai területeknek, hogy becsatlakoznak Putyinhoz. Ennek a tendenciának még az előtt véget kell vetni, hogy elkezdődne. Nagyon szigo

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

 Sokszor előfordul, hogy az Olvasó komoly témákról a legérdekesebb, legváratlanabb helyen talál érdekes, figyelemreméltó cikket-publikációt. A Magyar Narancs 2021.október 21-én megjelent számának 24-26.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:A velünk élő precedens. A nürnbergi per 75. évfordulója című írását, mely számtalan új, a magyar közönség előtt eddig nem ismert adalékkal, szemponttal gazdagítja a nürnbergi perről szóló ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy már 1943-ban felmerült, hogy eljárást indítsanak a náci vezetők ellen. Winston Churchill statáriális módon akart végezni velük, ezt azonban Roosevelt és Sztálin nem helyeselte. Megtudjuk azt is, hogy a szovjetek eredetileg Berlinben kívánták lebonyolítani a pert, de mivel a város széjjel volt lőve, inkább Nürnberg mellett döntöttek.Nehéz volt megegyezni. Számomra igen meglepő információ volt, hogy már az I. világháború után is történtek felelősségrevonások Németországban, mégpedig Lipcsében, ahol ötven ember kapott a vártnál kisebb

2017-ben,tehát még jóval a koronavírus-járvány kirobbanása előtt,az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO)közzétett egy térképet,melyen az egyes országok vezető halálozási okait ábrázolták. A magyarországi írott és elektronikus média nem csinált nagy ügyet a dologból.Jómagam a Panoráma 3.Évezred című folyóiratban láttam ezt a térképet. Igencsak elkeserítő. Az ún. nyugati világ összes államában,Svédországtól Ausztráliáig,vezető korai halálok a kardiovaszkuláris betegség,közismert nevén a szívinfarktus. Csak néhány kivétel akad. Észak-Macedónia-agyi érkatasztrófa Kína-agyi érkatasztrófa Portugália-agyi érkatasztrófa Bahrein,Katar,Omán,Szaúd-Arábia-közlekedési baleset. Az összes többi fejlett országban a szívbetegség a vezető halálok. Sok a stressz,sok a munka,helytelen a táplálkozás. Változtatnunk kell!

A Reader's digest Válogatás 1995.decemberi számában van egy érdekes cikk, Dale van Atta írása, mely arról szól, hogy az ENSZ és annak gyermekekkel foglalkozó szervezete, az UNICEF egyes hivatalnokai meglehetősen korrupt magatartást tanúsítottak, például az akárhányadik szomáliai válság esetén. Drága villákat béreltek és dőzsöltek, miközben naponta ötven gyermek halt éhen a közeli menekülttáborban. Számomra Dale van Atta írása azt a kérdést vetette fel, hogy mi szüli a korrupciót. Nem hiszem, hogy azok az ENSZ-munkatársak, akik Szomáliában oly ridegen viselkedtek, ugyanezt megtették volna otthon, a saját hazájukban is. Ezt a korrupciót szerintem pontosan az szülte, hogy a környezet teljesen korrupt volt. A korrupció, a velejéig korrupt szomáliai állam szülte a rajta segíteni akaró hivatalok korrupcióját. Fontos tehát, hogy erkölcsi környezetünket tisztán tartsuk. Ne engedjük be a szamarat, mert akkor iázni fog, és nem hagyja abba. Szomália hányattatott történelme során a legnyug

A Magyar Hírlap 2018.február 12-i számából egyetlen cikket szeretnék kiemelni:  a Liberties nevű álcivil szervezeten keresztül Soros György kezében tartja az ENSZ-t. Talán unalmas lehet a sok " sorosozás", amit a Magyar Hírlap és a Magyar Idők rendszeresen lenyom, de az a helyzet: igazuk van. Nemcsak arról van itt szó,hogy a választások közeledtével ki kell élezni az ellentéteket bal- és jobboldal között, hanem arról is, hogy úgy vagyunk, mint a 48-as magyar radikálisok: tudjuk, hogy veszélyben a haza. Mert Soros- és tegyük hozzá: egyéb kínai és amerikai milliárdosok- szeretnének megteremteni egy általuk könnyen irányítható multikulturális társadalmat, és ehhez Magyarországot is kihasználnák. A jobbközép nemzeti erők- hazánkban a FIDESZ- ezt nem engedheti. Ellenség zörget a kapunál, nekünk pedig erő kell, nem pedig felesleges bűntudat, vagy posztmodern nyafogás. Tudnunk kell:igenis zörög a haraszt, ha fújja a szél. 

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2018.február 7-i számának címlapját az ENSZ uralja. Az az ENSZ, mely sokévnyi passzivitást követően éppen a migrációs probléma kapcsán igyekszik felépíteni új arculatát- méghozzá úgy, hogy a migránspártiak mellé áll. Ahogy arra az Őry Mariann által írt cikk is utal, a világszervezet magáévá tette azon liberális álláspontot, miszerint a migráció megállíthatatlan, így aztán próbáljuk belőle a legtöbbet kihozni. Az ENSZ tervezete szerint a határok nem elválasztanak, hanem összekötnek. Ezt már ismerjük. A Soros-terv is így kezdte... Persze, nemcsak a migrációs problémáról olvashatunk a lapban, hanem a Lévai Katalin által fémjelzett új baloldali pártról, az új lengyel holocaust-törvényről, mely ellen Izrael már tiltakozott, a Philadelphia Eagles győzelmének hatásáról ( iskolaszünet, ó...), meg arról, hogy egy német szakszervezet elérte, hogy 28 órás legyen a munkahét. Te jó ég, lassan nem fogunk dolgozni! A téli olimpián pedig fertőzést kaptak a biz

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.február 6-i számának címoldalán Salah Abdeslam ügyével foglalkoznak. Salah Abdeslamot vádolják a 2015. évi párizsi merényletek előkészítésével, s sajnos, magyar vonatkozása is van a dolognak: többször is járt Magyarországon. Abdeslam most Párizsban áll bíróság előtt, s állítólag nem fél. Szintén a címoldalon olvashatjuk, hogy Martin Hess német AfP politikus szerint Orbán Viktor és a magyar kormány jó irányt követ a menekültkérdésben. A 3.oldalon egy összeállítás olvasható arról miket is mondtak az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei a határzárról. Elhunyt Barsiné Pataky Etelka,a FIDESZ-KDNP európai képviselője. Tegnap tárgyalták az ENSZ migrációval kapcsolatos tervezetét. Magyarország csak akkor csatlakozik a dokumentum aláíróihoz, ha az a migráció megállítását célozza. Sport: Botrány az ökölvívás világában, le akarják venni az olimpia műsoráról az amatőr bokszot, a pontozói csalások miatt. Tenisz: A magyar Davis-kupa csapat szoros

Régi szép idők, mikor a magyarországi helyi sajtó még a helyi kultúra egyik fő letéteményese volt...Manapság a vidéki lapok már inkább magazinok, céljuk, hogy rövid, nem túl intellektuális szórakozást nyújtsanak az Olvasó számára. Ennek ellenére akadnak olyan újságok a megyeszékhelyeken is, melyekk időnként azért meghaladják a magazin-színvonalat. Ezek közé tartozik a Hajdú-Bihari Napló. A 2018.február 2-i számban például egész oldalas interjút olvashatunk a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettesével. Újságíró és interjúalany komplex módon értelmezik a Hortobágyot, nagyon jó kérdésekre nagyon jó válaszok érkeznek. Mint ahogy nagyon aktuális problémát tárgyal a kistelepüléseken lakók bevásárlási gondjait tárgyaló cikk. Ha le akanók egyszerűesíteni,azt mondhatnánk, hogy kis falu-kis bolt, nincs bolt. Persze, mindenki tagadja ezt, mert akkor kiborulna a bili. Nem igazán értem viszont, miért került címoldalra a Vojtina Bábszínház " télűző maskarádéjáról" szóló cikk. 1. Még ni

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.január 31-i számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Címlapon: Orbán Viktor magyar miniszterelnök Sebastian Kurz osztrák kancellárral tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy a schengeni határokat úgy lehet megvédeni, hogy nem engedjük be a migránsokat. - A FIDESZ új Soros-ellenes plakátkampányba kezd, mely rámutat arra, hogy a szélsőjobb és szélsőbal ellenzék együtt igyekszik elősegíteni a migrációt. - Szintén a migrációhoz kapcsolódik egy döbbenetes cikk Ádám Attila jogász tollából, melyből megtudhatjuk, hogy az ENSZ már Kofi Annan főtitkársága alatt megkezdte a globális migráció előkészítését. - Sárközy Péter írása Mondadori 1956-os, a magyar forradalommal rokonszenvező költeményének bemutatójáról. - Nemzetközi politika: Trump amerikai elnök nyilvánosságra hozott egy listát orosz oligarchákról és politikusokról, akik állítólag közreműködtek az ellen irányuló választási csalásban. -Sport: A Honvéd is esport szakosztályt indít

Szomorú riportot olvashatunk a Hajdú-Bihari Napló 2018. január 29-i számában. Magyarországon az 1970-es években kezdődött meg az aprófalvak elnéptelenedése- nem tudom, emlékeznek-e még Gyűrűfű esetére-, s ez a folyamat azóta is rendületlenül tart. Hajdú-Bihar megyében a Létavérteshez közeli Cserekert faluban már csak 3 ember lakik. Az egy dolog, hogy vigyáz rájuk a rendőrség és a határőrség, de felmerül a kérdés: miért nem tettek semmit eddig az illetékesek? Csak észrevette valaki, hogy egy falu kihalóban? Talán az lehet a magyarázat, ami az amerikai erdőtüzeknél: ingatlan, ingatlan...Szerintem már készen állnak azok az erők, akár itt a környéken akár a határ túloldalán, Romániában, akik készek lennének ezt a romos, Istentől elhagyott települést en block felvásárolni. Persze, piaci ár alatt. Persze, azért olvashatunk ettől örvendetesebb dolgokról is a Naplóban. A sportrovatban éldául arról, hogy Babos Timea fantasztikusan szerepelt az Australian Openen, párosban győzött, vegyespár