Írott és elektronikus média régen és ma

 Nézem a Meghökkentő mesék c.filmsorozat epizódjait a legnagyobb videomegosztó portálon. Tanulságos történetek ezek,mert annyira kúlönlegesek,hogy akár a mindennapi valódágban is megtörténhetnének. A filmsorozatról annyit érdemes tudni,hogy az 1980-as években rendkívül népszerű volt,az akkori állami televízión,vagy ahogy ma mondanánk:közmédián,több milliós nézettséget ért el szombatról szombatra.  Szóval,nézem a soroozat Ugrás a mélybe c.epizódját. A történet egy hajón játszódik. Az utasok fogadhatnak arra,mennyit tesz meg a hajó aznap. Főhősünk,a csetlő-botló és amúgy játékfüggő amerikai kisember,úgy kalkulál,hogy mivel a kemény vihar alaposan lelassította a hajó sebességét,érdemes az alacsony értékre fogadni. Utolsó ezer dollárját teszi arra,hogy a hajó aznap alacsony távot fog megtenni. Mint ahogy a kisemberekkel lenni szokott,veszít. Merthogy a vihart követő pár órában az ég kitisztul,a nap kisüt,a vízijármű pedig gőzerővel robog célja felé. Ekkor emberünk cselhez folyamodik. Kital

 Nagyon szeretem a legnépszerűbb videomegosztó portálon újranézni a Meghökkentő mesék epizódjait. Eredetileg az 1980-as években sugározta ezeket az elbűvölő filmeket az akkori közmédia. A legtöbb sztori Roald Dahl,a neves brit író novellája alapján készūlt.Engem igazán az hökkent meg,miközben nézem ezeket a húsz-harminc perces etűdöket,hogy a legtöbb történet a mi kis hézköznapi valóságunkban is megtörténhetne. A Hódító Edward nem ilyen. Adott egy idős házaspár. A férfi gyakorlatias,kertészkedik,barkácsol. A feleség művészlélek,remekül zongorázik. Egy szép napon besétál a házukba egy kóbor macska. Szereti a zenét. De nem kell neki sem Schumann,sem Chopin,csak Liszt Ferenc. Az asszony szerint a cicusban Liszt Ferenc lelke lakozik. A férj ezt hülyeségnek tartja. Az asszony már a tévének akar írni. A férj ezt ellenzi. A macska mindinkább akaratosan viselkedik. Egy szép napon a férj tüzet gyújt,és karmolásnyomok vannak a karján... Szerintem az egész történetben van valami rendkívül valószí

 Az egyiptomi rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon Magyarország válogatottja remekül szerepelt,5.helyezést ért el. A Nemzeti Sport 2021.január 28-i száma is kiemeli,milyen jól küzdött a csapat a negyeddöntőben a hatszoros világbajnok Franciaország ellen,s a favorit franciák cyak a hosszabbításban tudták kicsikarni a sikert.  Amit jó volt látni,hogy fejlődött,acélosodott a csapat. Úgy állt ki a meccsekre,ahogy egy nemzetközi tornán ki kell állni. A tapasztaltabb kulcsjátékosok (Mikler,Bánhidi,Lékai)állandósítani tudták jó formájukat,s húzták magukkal a tóbbieket. A fiatalok is ambíciózusan álltak a feladathoz. Jó volt látni,szeretnénk hasonlót vagy még jobbat látni a jóvőben is. Hajrá! Ehhez a témához még csak annyit,hogy kik jutottak a 4 közé?Franciaország,Spanyolország,Dánia,Svédország. Ennek örülök,mert ez a papírforma. Így korrekt...

 Olvasom az nso.hu-n,hazánk egyik vezető online médiapiaci szereplőjén,hogy a labdarúgó NBII-ben szereplő DEAC csapata leigazolta Bereczkit. Kérdés,hogy miért igazolt le a debreceni egyetemi csapat olyan támadót,aki előző csapatában,a Kazincbarcikában,22 lejátszott meccsen 1 gólt rúgott? Nem értem,miért kell a DEAC-nak Bereczki. Mindenesetre szurkolok neki,kívánom,hogy menjen neki a játék. Találjanak egymásra a csapattal. Ráfér a debreceniek "támadórészlegére"némi erősítés...

 Az origo.hu internetes portál közli a Századvég Intézet közvéleménykutatásának eredményét (megtekintve 2021.01.26,14 óra 3 perc). Eszerint a megkérdezett magyarok 77 %-a szerint vakcinával lehet megállítani a koronavírust.  ************* Szerintem ez a 77 % nemzetközi ősszehasonlításban egy jó arány,bár a maradék 23 százalékot azért megkérdezném arról,hogy ha nem vakcinával állítjuk meg a koronavírust,akkor mivel...Imádkozással?Ráolvasással? Azt gondolom,egyes egyedül a  megfelelő vakcina nyújthat megoldást erre a világméretű problémára.Szerintem

 A Hajdú-Bihari Naplónak van egy nagyon jó kis melléklete,az a címe:Iránytű. Pályaválasztásról,továbbtanulásról,karrierről szól. Olvasom a 2021.január 25-én megjelent számban a Hámori Ildikóval,a Debreceni Szakképzési Centrum igazgatójával készült interjút. Meglepő. A hazai média-már ha foglalkozik a témával-általában azt sulykolja,hogy egy szakma ingyenes. Kiderül,hogy nem. Két szakma és egy szakképző intézményben szerzett szakképesítés is ingyenes,legalábbis 25.éves korig. Az is kiderül az Iránytű cikkéből,hogy a technikusi oklevél többletpontokat jelent az egyetemi felvételinél. Jövőre pedig bevezetik az okleveles technikus minősítést azok számára,akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen indìtott szakmai programban tanulnak.  Szóval,változik,méghozzá folyamatosan változik az oktatás. A kínálat bővül,a lehetőségek gyarapodnak. Jó lenne,ha minden hazai média stratégiai kérdésként kezelné az oktatást. Merthogy mindig van valami új a nap alatt,ami az Olvasókat/Nézők

 A Kortárs folyóirat 1977/3.számában,a 474-482.oldalon olvashatjuk Galsai Pongrác:+1 fő című írását. Egy különleges könyv elő-vagy utószava ez,mégis önálló mű. Galsai Pongrác ugyanis összeállított egy portrékönyvet magyar írókról.Olyan óriások szerepelnek e rendhagyó könyvben,mint Jékely Zoltán,Mándy Iván,Nemes Nagy Ágnes és mások. Nem célunk ezen kis szemlében a teljes cikk tartalmát ismertetni,csak egyetlen mozzanatot emelnénk ki. Ez pedig a legendaképzés-vagy inkább képződés. A magyar kultúra egyik sajátossága,hogy nagyon szeret az írókról,művészekről legendákat gyártani. Az egyik írónkról "tudjuk",hogy valósággal szexfüggő volt. A másikról úgyszintén "tudjuk",hogy betegesen skót volt. Hogy aztán ezek a legendák igazak-e, nem számít. Történetek,részei a magyar kultúrának.  Galsai Pongrác szerint a hamis legendaképződést úgy tudja megakadályozni egy művész,ha szerény. Ha szerénykedik. Fogja valamilyen rossz,de amúgy ártalmatlan hibáját,és mesél róla. Mert itt műkö

 A közmédia Duna csatornáján néztem 2021.január 22-én a Brown atya-sorozat A birodalom bolondja című epizódot. Remekül megalkották,jó kis egyórás krimi. A történet egy hasbeszélő revüsztárról szól,aki kikészül,s becsukják egy pszichiátriai intézetbe. Ebben Brown atyának is meglehetősen nagy szerepe volt... Egy évvel később a művész kiszabadul. Ennek tiszteletére partit ad. Ám a művész egyik fivére meghal,a parti pedig szörnyűségesen alakul. Minden arra mutat,hogy revüsztárunk bosszút akar állni azokon,akik őt a bolondokházába csukatták,köztük az atyán is. Ám Brown atya észrevesz egy pici,apró mozdulatot,és kételkedni kezd... Ami a gyilkost illeti,5 gyanúsított is van,úgyhogy lehet törni a kobakunkat. Jó film,jól szórakoztam.

 A Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat 1977/3.számának 422.oldalán olvashatjuk Veress Miklós:Munkadal c.versét. A költemény 18,zömében 6 szótagú sorból áll. Minden sor kisbetűvel kezdődik, a sorok végén pedig nincs írásjel. A költő ezzel a munka folytonosságát,örök ritmusát akarja érzékeltetni. A vers csak formáját tekintve munkadal. Valójában élet és halál körforgásáról,a dolgok ciklikus újrakezdéséről szól. Ennek a folyamatos elhalás-újrakezdésnek akkor lesz vége,ha elfogyik az éltető víz,minden kiszárad,elcsendesedik,s úrrá lesz a világon az őrület. Veress Miklós Munkadala népi stílusú,de nagyon modern,filozófiai szakszóval ontológiai kérdéseket feszegető vers. A 15-18.sorokban található antik mitológia-történelmi utalás pedig a folyamatok örökérvényűségét és egyetemességét hangsúlyozza. 

 Magyarországon az 1980-as évek elején mutatták be a Kojak-filmeket. Mivel akkor még csak állami média volt,hát ott,többnyire az 1-es csatornán,esténként.Telly Savalas a kopasz fejével,no meg a remek színészi játékával sokakat elbűvölt.  A sorozat egyik legjobb epizódja a Halálos féltékenység. Lelőnek egy jónevű ügyvédet,aki hamis néven lakást bérelt,és jó sok szeretőt tartott. Főleg a férjes asszonyokat szerette. Már a film elején megtudjuk,ki a tettes. Nem más,mint Kojak társa. Bizony,egy rendőr. Indítéka pedig a féltékenység. Félelmetes,ahogy szorul a hurok a tettes körül,aki még egy gyilkosságot is elkövet. Az arcon és a viselkedésen jól látható bűntudat,közeli kamerával véve,a menekülés,az egész színjáték-nagyon jó lélektani ábrázolás. A film végén pedig elhangzik a szállóige:Ha Mongóliába vinne a metró,ott is megtalálnánk.   Kitűnő krimi. Annak idején több millióan nézték az egyes epizódokat. Lévén csak egy média az országban. Meg azért,mert saját műfajában jó volt.

 A labdarúgó OTP Bank Ligában a Ferencváros csapatát hazai pályán utoljára 2017-ben verték meg. Azóta kialakult egy ki nem mondott mítosz. Nevezetesen,hogy nincs Magyarországon olyan csapat,amely a Groupama Arénában legyőzhetné a Fradit. Nem gondolta senki,hogy pont a tabella utolsó helyén álló Diósgyőr lesz az a csapat,amely lerombolja ezt a mítoszt. Pedig 2021.január 20-án pontosan ez történt. A mérkőzést a közmédia m4 sportcsatornája közvetítette,élőben.  A Fradi nem kezdett rosszul,az első 16 percben 8 szögletet rúgott. Így kell hazai pályán kezdeni. Csakhogy a helyzetekből nem lett gól,a Diósgyőr pedig az első félidő végére felbátorodott. Elkezdett kontrázni. Nem voltak ezek olyan életveszélyes kontrák,csak éppen lekötötték a zöld-fehérek védelmét és középpályás sorát.  A második félidő a Fradi nyomásának jegyében indult. De elmaradtak az igazi nagy helyzetek. A Diósgyőr pedig,Márkvárt irányátásával,egyre több kontrát vezetett. A Suljic-epizódot tanítani lehetne. Bejön a bosnyák l

 Amint azt az ujszo.com portál cikkében olvashatjuk ( megtekintve 2021.január 20,8 óra 12 perc) továbbra is óriási a perpatvar a szlovákiai magyar pártok között. Az MKP, az Összefogás és a Most alapvető dolgokban nem tudnak megegyezni. Szomorúan kell megállapítanunk,hogy a pénz,a pozíció ismét éket vert a magyarságba. A szlovák nacionalista média pedig jókat derül ezen,mondván,hogy  lám-lám,miket csinálnak ezek a magyarok... Amikor a kelet-európai térségben feléledt a rendszerváltoztatás tüze-most mindegy,hogy ki gyújtotta azt meg-voltak olyan illúzióink,miszerint az ún. kisebbségi vagy határon túli magyarok egységesen és demokratikusan tudják képviselni az egyetemes magyarság ügyét. Ez az illúzió mára szertefoszlott. Erdélyben és Szlovákiában is klikkesedtek a magyar közéleti emberek,pártosodtak és egyre több kérdésben váltak kompromisszumképtelenné. Jó lenne,ha változna ez a helyzet. Jó lenne,ha magyar a magyarral ismét le tudna ülni,és ha teljes nézetazonosságban nem is,de legalább

 Eddig. Az index.hu cikkében(megtekintve 2021.január 18.18 óra 5 perc) olvashatjuk,hogy 2020-ban a magyarországi vendéglátóipar 470 milliárd forintot veszített a koronavírus miatt. Ez iszonyatos pénz,ezt a csapást csak nagyon sokára heveri ki az ágazat. Ha egyáltalán kiheveri. Merthogy lesznek olyan vendéglátóegységek,melyek többé már soha nem nyitnak ki. Ekkor még jön a közvetett veszteség,a munkanélkülivé lett szakácsok,csaposok,pincérek, mindenféle vendéglátóipari dolgozók ugyanis nehezen fognak másik állást találni.  Elképesztő,iszonyatos.

 Puhuló diktatúrákban a sajtó,a média lassan,óvatosan,sokszor rejtjelezve bírálja a rendszert. Így volt ez Magyarországon a Kádár-korszakban is. Nyíltan nem lehetett bírálni,csak allegorikusan. Az Olvasók pedig megtanultak a sorok között olvasni.  Cseres Tibor:Szem és pulzus. Szakmai trialógus c.műve a Kortárs folyóirat 1977.évi 3.számának 366-367.oldalán jelent meg. A fiktív történetben a Kérdező,az Edző és a vizsgázó beszélget egymással. Közérzetről,eredményekről,tesztelési módszerekről,reakcióidőről és támogatásokról folyik a beszélgetés. Az Edző értelmiségi módon beszél,a Vizsgázó paraszti-kispolgári nyelvet használ.  Látszatra valamilyen sportról,meg edzésekről zajlik a vita. Valójában azonban a téma:Magyarország. A teljesíthetetlen elvárások,az egyén magárahagyottsága,a társadalmi unalom,az elidegenedés-mind az 1970-es évek gulyáskommunizmusában élő Magyarország súlyos jelenségei.  Cseres Tibor műve az allegorikus írásmód zseniális példája. A sorok közül kész szociográfia olvasha

 Ahogy szemlézem itt a magyar médiát,szemembe ötlött a Momentum elnökének javaslata:minden magyar állampolgár,aki beadatja magának a vakcinát,kapjon százezer forintot. A média a legkülönbözőbb módon reagált a javaslatra. A baloldali média halkan,de támogatta,a jobboldali média hangosan ellenezte,mond án,a javaslat populista, meg aztán munka nélkül ne kapjanak pénzt emberek.  Munka nélkül?Az online oktatás bevezetése plusz munkát jelent a szülőknek. A vírus miatt sok ember elvesztette a munkáját,vagy éppen nyolcórás főállásúból átváltozott négyórás mellékállásúvá. Egész ágazatok kerültek a csőd szélére. Sok család vesztett el embert,a halottakat el kell temetni,az sem ingyen van.  Nem érzem tehát indokolatlannak egy efféle támogatás bevezetését. Több országban is létezik ilyesmi (USA,Izrael stb.),miért ne követhetnénk mi is ezt a példát. Perszs,abban igaza van a jobboldalnak,hogy a Momentum javaslata mögött lapulnak politikai szándékok is. Dehát-ilyenek a politikusok. Kell nekik a szava

 A Kortárs irodalmi és kritikai folyóiratnak anno több százezer Olvasója volt. Mai világunkban ezt már nehéz elhinni...  A Kortárs folyóirat 1977/3.számának 371.oldalán olvashatjuk Tandori Dezső:Folytatódik c.versét. A 22 soros,egytagú költemény az idő (szándékosan írom kisbetűvel) folyamában vergődő,akár még az örökkévalóság dicsőségéig is eljutó embert,az alkotót mutatja be. Az ember utazik múltban és jövőben (Dante-verebek-tercinák),vagy épp a középkori kolostor falán függő telefon metaforájával mutatja ezt a Költő. A nagybetűs Beszélgetés a jelen zsibongását jelenti,az odaverődő-visszavettető titokzatos erő pedig az idő. Az ember ebben az időben úszik,és időnként kiemelkedik belőle,gondolom,ez a földi lét tartama. De minden földi létnek a feledés lesz a vége.  Nem nehéz észrevenni a versben a görög-római mitológia,azon belül is az időelképzelés hatását. Tandori Dezső azonban csak nagyon ritkán tesz direkt utalásokat az őt ért hatásokra. Ebben a versben minden 20.századi. Ettől jó,e

 Az 1980-as években liberalizálódott a magyarországi írott és elektronikus média. Egyre több nyugati sorozatot,filmet engedtek bemuratni. A közönség pedig ezeknek csodájára járt. Ezen sorozatok egyike volt a Roald Dahl történeteiből készült Meghökkentő mesék.Az egyes epizódokat szombat esténként mintegy 3 000 000 néző látta! Az Apró kis trükkök című epizód egy nagy lebukás története,valami olyasmi,amire azt mondja a magyar:visszaüt a homokzsák. Pauline öregecske nő és dúsgazdag,férje,Arthur,szintén öregecske,de szegény. A felesége tartja el. Rendszeresen fogadnak vendégeket. Egy ízben a nő kitalálja,hogy szereljenek be mikrofont a vendégszobába,hogy kihallgathassák a vendégek hálószobatitkait.  A házaspár megérkezik,jó angol szokás szerint bridzsparti kezdődik. A vendégek kb.250 dollárt nyertek. Mindenki elfáradt-legalábbis úgy tesz-felmennek aludni. A házigazdák persze rohannak a vevőkészülékhez,várják a pikáns izgalmakat. Ám csalódniuk kell. Kiderül,a fiatal házaspár csak arra tóreks

 Kossuth Lajos 1841-ben lett a Pesti Hírlap főszerkesztője. Megteremtette a modern magyar újságírást,rendszeresen bírálta a Habsburg-kormányzat intézkedéseit. Mivel a kormányzatnak meg voltak erre az eszközei,elmozdították őt:1844-ben egyszerűen leváltották. Nem mondhatnám,hogy az újságíró szakma jelesei egymást taposták azért,hogy megmentsék Kossuthot. Féltek. Volt viszont egy debreceni zsurnaliszta,amúgy civilben ügyvéd,Telegdi Kovách Lajos,aki az Életképek című újság 1845.január 4-i számában nagyon határozottan kiállt Kossuth mellett. Szerinte Kossuth az "észarisztokrácia"képviselője volt,akik pedig ellene lázítottak azok pulykalelkűek. Telegdi Kovách szerint Kossuth függni nem szerető ember,aki"eléggé tudta állása fontosságát",ő teremtette meg a magyar újságírást,a közönség versengett,"elnyelni iparkodott" azért,hogy olvashassa a Pesti Hírlap vezércikkeit. Dicséri Kossuth stílusának szépségét,erejét,"éles és sebes mély kombinációját". Szóval,

 Az 1970-es-80-as évek legismertebb német krimihőse és egyben közkedvelt médiasztárja Derrick felügyelő(Horst Tappert) volt. Ha valaki-mint a napokban én is-megnézi a Derrick sorozat néhány epizódját,érdekes felfedezésekre juthat. Például arra,hogy létezett Európában egy sajátosan német krimi-stílus. Miben különbözött ez az angolszász stílustól?Nézzūk meg A kék rózsa című Derrick-epizód példáján! 1. Erőteljes szociológiai szemlélet. Az alkotók igyekeztek a kor aktuális társadalmi problémáiról szólni. A kék rózsa például a kábítószerezésről szól.  2. Realizmus. Nem a különleges figurákat,érdekes karaktereket keresték,inkább azt szerették volna,ha a néző/Olvasó magára ismer. A kisemberek,a perifériákon élők világát mutatják be ezek a filmek. 3. Modernitás. A történetek,így A kék rózsa is,a jelenben játszódnak. Nincs nosztalgiázás. A szereplők is maiak,a környezet is mai,a filmzene is mai.  4. Nem szégyellik,sokszor leplezetlenül ábrázolják az erotikát. A határon azonban soha nem lépnek á

 Amikor a világnak ezer és ezer baja van,addig a legnépszerűbb közösségi médiaplatform felhasználói bizonyos reszelt répás kenyéren vannak kiakadva,amit egy iskolában szolgáltak fel uzsonnára. A történtekkel foglalkozott az ATV is,egy táplálkozási tanácsadó korrektül kifejtette,hogy az elképzelés jó volt,csak a kivitelezés nem. Bemutattak egy vajas-répás kenyeret is,ami elég pofásan nézett ki,ellentétben a felháborodást kiváltó reszelt répás változattal.  Próbálják ki a répakrémet!Leturmixolják répa uraságot,krémállagúra,és rákenik a kenyérre. Nem vizezi össze a kenyeret. És finom.  Mi pedig visszatérünk a háborúkhoz,földrengésekhez,egyebekhez. Aztán vacsi. 

 A Hajdú-Bihari Napló 2021.január 11-i száma megemlékezik Medgyessy Ferenc szobrászművész születésének 140.évfordulójáról. Egy kis bevezető a címoldalon,aztán egy részletesebb méltató cikk a 2.oldal lap alján,7 képpel illusztrálva. Ennyi.(A lap tetején a szelektív hulladékgyűjtés eredményességéről szóló cikket olvashatunk). Nekem ez kevés. Medgyessy Ferenc,aki szobraival nagydíjat nyert az 1937.évi párizsi világkiállításon,annyira meghatározó alakja Debrecen kulturális életének,múltjának,arculatának,hogy ennél azért nagyobb,méltóbb megemlékezést érdemelt volna. Akár még vezető anyagnak is el tudnám képzelni,elvégre tegnap kivételesen nem volt földrengés,stb. Elfért volna egy részletesebb méltatás,esetleg szakértővel készített interjú.  Nem baj,majd a 150.évforduló jobban sikerül. Elvégre Medgyessy Ferenc sokat jelent nekünk. 

 Újra megnéztem a Kisvárosi gyilkosságok című filmsorozat A féltékenység hálójában című epizódját. Nagyon-bocsánat a szóért-médiaképes a történet,olyan,mint a jó bor:itatja magát. Az ember észre sem veszi,máris vége.  A történet egy furcsa betöréssel kezdődik:Suzanne házát felforgatják,de csak egy bűnügyi regény kéziratát lopják el. Aztán különös gyilkossággal folytatódik az események láncolata. Két fiatal hölgynek csomagküldő szolgálat kézbesít egy-egy rulettkereket. Mellé kis levélke:meg ne pörgesd a kereket!Mindketten megpörgetik,mindkettejüket halálos áramütás éri. Mi köze egymáshoz a két fiatal nőnek? Kiderül,hogy Suzanna egy három éve elhunyt krimiíró ismeretlen kéziratára bukkant,és mint illuszrátor,részt vett volna a posztumusz kiadásban. Csakhogy vannak,akik kétségbevonják,hogy a kézirat eredeti.Barnaby felügyelőnek,és segítőjének,Nelsonnak,nagyon bonyolult ügyet kell megoldania. Gyilkosság rulettkerékkel,meghaló-feltámadó krimiíró,bosszúszomjas és szexéhes idős hölgyek,agress

 Agatha Christie:A treff király című novellájának filmváltozatát láttam a legnagyobb videomegosztó portálon. A Poirot-történetek közūl talán ez a legkeményebb. Brutális hangnemet használó filmrendező,alkoholista egykor jobb napokat látott filmszínész,bunyó,autók ütközése...szóval,már-már amerikaias keménységű ez a film. David Suchet alakítása természetesen kitűnő,ahogy azt már megszoktuk.  A történet szerint az agresszív,durva és zsaroló filmrendezőt egyik szereplője holtan találja könyvtárszobájában,este tíz óra körül. Az áldozatot leszúrták,de ütésnyom van a homlokán is. A híres színésznő,Valery,a holttest felfedezője rémülten átszalad a szomszédba,a Fűzfa-laknak nevezett házba. Ott éppen bridzseznek,mikor az ablakból észreveszik a rémült színésznőt. Valery elmondja Oglanderéknek,mi történt odaát,majd elájul. Oglanderék hívják a rendőrséget. Poirot azonban úgy látja,a szomszédokkal nem stimmel valami. Ugyanis a kártyák közül hiányzik a treff király. Anélkül pedig nehéz bridzsezni...A

 Orbán Viktor magyar miniszterelnök január 8-án bejelentette:a kormány 2021.február 1-ig meghosszabbítja a jelenleg érvényben lévő járványügyi intézkedések hatályát. A magyarországi mainstream médiát szemlézve,különösebb elégedetlenséget nem váltott ki a hír,szerintem nagyjából mindenki erre számított. A közösségi portálok felhasználói körében azért már jobban megoszlanak a vélemények.  A személyes véleményem az,hogy indokolt az intézkedések meghosszabbítása. Elvégre világjárvány van,a vakcinát az emberek többsége még nem kapta meg. Úgyhogy marad minden a régiben. 

 Az eperjesi vésztörvényszék (1687) koncepciós pereket lebonyolító ideiglenes bírói testület volt. Habsburg Lipót császár parancsára Anton Caraffa vezetésével a magyar nemesség ellen irányuló koholt pereket bonyolítottak le. A cél az elrettentés volt. Azzal vádolták a nemeseket,hogy támogatták a Thököly-felkelést. A katolikus egyház is bekapcsolódott a vésztörvénysźék munkájába,s igyekezett elérni a protestáns nemesek visszatérését a katolikus anyaszentegyház kebleibe.  Gömöri György Két sors:Eperjes 1687 című verse az Alföld folyóirat 2019/3.számában jelent meg. Tizenegy sor,váltakozó szótagszámmal,sorvégi rímek nélkūl. A költemény a Medveczky család kálváriáját írja le. Sámuel kitart protestáns hite mellett,hóhér keze által hal meg,vérpadon végzi. Mátyás áttér a katolicizmusra,öt évvel később már császári vérbíró,ám őt családja és környezete közösíti ki. Gömöri György ebben a versben a magyarság történelmi válaszlehetőségeinek tragikumát ábrázolja. Vagy hős leszel,kitartasz hited mel

 A Hajdú-Bihari Napló 2021.január 6-i számának 9.oldalán nagyon színvonalas tudósítást olvashatunk Palánki István tollából a DEAC-Kaposvári KK férfi kosárlabdamérkőzésről. A cikk címe:Edzőmeccsé vált bajnoki. Nagyon szépen nyomon követhetjük,amint az első negyed közepén a debreceni egyetemisták szépen elhúznak ellenfelüktől,előbb öt,aztán már 11 ponttal. A tudósító kiemeli a Kaposvár rendkívül nagy hibaszázalékot mutató játékát,s azt,hogy a DEAC mesterien használta ki ezeket a hibákat. A félidőben az állás 55-28. ( Ha én írtam volna a cikket,itt szakítottam volna meg alcímmel). Mint megtudjuk,a harmadik negyedben mindkét fél sokat hibázott,szinte magunk előtt látjuk Baki kihagyott ziccerét,amely "még jobban összeroppantotta"a kaposváriakat. A negyedik negyedben beállt a végeredmény,a 90-49.  Kiemelném a Hajdú-Bihari Napló cikkének rendkívüli dinamizmusát,plaszticitását. Szinte életre kel a meccs. Mindez a dinamizmus azonban párosul nagyon korrekt,pontos,magyaros nyelvhasznála

 A Tiszatáj irodalmi folyóirat 1973/9.számának 36.oldalán olvashatjuk Utassy József:Arthur árvái című versét. A mű a nagy francia költőzseni,Arthur Rimbaud tiszteletére íródott. Utassy József a 14 soros,modern szonettként meghatározható versben Rimbaud egyetemességét emeli ki,úgy,hogy  A magánhangzók szonettje című világszerte ismert vers első sorai alapján alkot allegóriákat. Rimbaud,akit saját korában leginkább botrányos életéről ismertek,most az emberiség tanítójaként tűnik fel. Kozmikus,szakrális dimenziókban tűnnek föl a magánhangzók. Ezek jelentik a mankót a tehetetlen ember számára,hogy elszabaduljon a Föld vonzásától.  Utassy József kitűnő versét a Tiszatáj 1973/9.számában találjuk. Egy személyes megjegyzés:több magyartanár ismerősömet kérdeztem,nem ismeri ezt a költeményt. Pedig rangos folyóiratban jelent meg. Szerintem lenne helye középiskolai tankönyvekben is. 

 1955.novemberében Magyarország-Olaszország válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeztek Budapesten,a Népstadionban. Az MLSZ TV kitűnő összeállítást készített a meccsről,melynek alapja egy korabeli,a mozihíradók számára készült film. Elhangzik,hogy utoljára több,mint 30 éve vertük meg az olaszokat Budapesten. Bepillanthatunk a magyarok taktikai értekezletére,látjuk Czibort,Puskást,Lantost,Buzánszkyt,Bozsikot. Szepesi György kommentárjaival (a mérkőzés tudósítója,a kor egyik vezető médiaembere egyébként az ezúttal középső védőt játszó Szojka játékát emeli ki) kísérhetjük figyelemmel a meccset. Az olaszok beállnak védekezni. Az első félidő null-null. A másodikban Puskás fejel egy gólt,aztán a kitűnő szélső,Tóth II talál közelről a kapuba. A végeredmény 2-0. Nagy idők,nagy meccsek,jó így látni több,mint 60 év után is. Az MLSZ TV kitűnő összeállítása remek hangulatot teremt,nem egészen tíz percben. 

 Olvasom a napi.hu portálon Szepesi Anita írását (feltöltve 2021.január 4,hétfő,13 óra 59 perc)az Ausztriában tapasztalható,egyre növekvő munkanélküliségről. Bécsben egy hónap alatt nem kevesebb,mint 8,9 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Mint egykori munkanélkülinek,felmerült bennem  a kérdés: mit is lehet ilyen helyzetben tenni?Mert a bértámogatásos dolgot az osztrák kormányzat már meglépte. Mi van még? Akárhogy is osztok-szorzok,nem marad más,mint a vállalkozásbarát intézkedések kiterjesztése. Hiteltörlesztési moratórium,elnyert uniós támogatások gyorsabb kifizetése,állami pályázatok,ilyesmi. Más nem marad. Az állami beavatkozástól amúgy eléggé húzodozó osztrák társadalomnak kicsit változtatni kell a nézőpontján. Különben gazdasági katasztrófa közeleg. 

 1999-ben a NATO tagállamai támadást inéztek Jugoszlávia ellen. Szomszédos ország lévén,Magyarország igencsak érintetté vált a hadműveletekben. Ahogy az már lenni szokott,kis hazánkban lábra kapott a pesti pletyka,miszerint a magyar haderő nem képes megvédeni a magyar légteret,stb. Ezen félelmek eloszlatására a magyar katonai vezetés sajtótájékoztatót tartott,ahol jelen voltakba fontosabb írott és elektronikus sajtótermékek képviselői. A Top Gun folyóirat képviseletében jelen volt Kővári Gábor is. Megjelent írása:Készūltség!Első fok...indít...gurul...felszál! In:Top Gun,1999/7.,32-33.o. A cikk nagyon jól bemutatja a MIG-29-esek jó szereplését,azt,hogy a pilóták vészhelyzet esetén szinte azonnal felszállnak és a probléma helyére repülnek. Bemutatja a sajtótájékoztató helyszínén megtekintett Mi-24-es harci helikoptereket. Ami miatt Kővári Gábor aggódik,az a technológiai inkompatibilitás a NATO fegyverzete és a magyar haderő fegyverzete között. Majd a cikk végén a Szerző egyértelműen pozi

 A Székelyföld folyóirat 2010.júliusi számában olvashatjuk Ferencz Imre:Nem múlik el semmi c.,kitűnő versét. A költemény egyetlen 14 sorból álló,szonettet imitáló,ámde rímtelen vers. Mondanivalója pedig az,hogy bármit teszünk,mondunk,bárminek örülünk vagy szomorkodunk,az valahol nyilván van tartva, bekerül -ahogy a költő fogalmaz-az archívumba,ott megőrződik,mint ahogy a természet jelenségei is megőrződnek,"minden megmarad". Minden életanyag felhalmozódik. Az utolsó három sor pedig arról szól,hogy mi van,ha mégse. Ferencz Imre válasza erre az,hogy ez Isten beavatkozása. Ez az álláspont megegyezik a kereszténység megváltással kapcsolatos tanával. Ha Jézusban újjászületsz,az isteni kegyelem revén megbocsáttatnak bűneid.  Érdemes volna továbbgondolni ezt a remek verset. Mert ha nem múlik el semmi,és minden megőriztetik abban a bizonyos archívumban,ami akár a szívünk is lehet,akkor a Megőrző vajon mit kezd a furcsa adat-gyűjteményével. De ez már egy másik költemény témája lehet.