Bejegyzések

információ címkéjű bejegyzések megjelenítése

Az uniós pénzügyi források és Európa

 Mostanában ( 2023-at írunk) az európai médiában egyre gyakrabban kerül elő az uniós források és pénzügyi eszközök témája. Mind a konzervatív, mind a liberális orientációjú sajtó- és médiatermékek gyakran foglalkoznak a témával, főleg akkor, ha választási kampány van egy adott országban... Azt tanácsolom, hogy mindig autentikus forrásból, webhelyről tájékozódjunk. A commision.europa.eu oldalon részletes információkat találunk a magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások és államok számára elérhető pénzügyi forrásokról.  Több, mint 42 nagyobb kategóriát találunk itt, ezen belül pedig számtalan kisebb-nagyobb alpontot találhatunk. A magyar sajtóban sokat emlegetett kohéziós alap csak egy negyvenkettőből. Mielőtt valaki tájékozódni szeretne a témában, legelőször is ezt a weboldat nézze át, részben van magyar nyelvű verzió is! 

Nem a levéltelefon lett az információátadás eszköze

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

Sport:világbajnokok hétvégéje

 Nagyon szép sikereket értek el a magyar sportolók ezen a hétvégén.(2023.július 28-30). A fukookai vizes világbajnokságon Kós megnyerte a 200 méteres hátúszás döntőjét,ezzel világbajnok lett. A férfi vízilabda-válogatott ötméteresekkel,többek között Vogel Soma kapus bravúrjaival, legyőzte Görögország csapatát. Tíz év után lett újra világbajnok Magyarország. A milánói vívó-világbajnokságon a magyar férfi kardcsapat a négyszeres címvédő Dél-Koreát győzte le.  Vasárnap este jött a poén:a Márton,Szűcs,Battai Sugár,Pusztai összeállítású női kardcsapat megvédte világbajnoki címét,miután a döntőben legyőzték a francia csapatot. Gratulálunk világbajnok sportolóinknak,edzőinknek,szövetségi kapitányainknak. Bővebb infofmáció a sportoldalakon,pl nso.hu

Miért olvastak a 20.század eleji diplomaták órákon át újságot?

 A modern korban a sajtó vitathatatlanul a történelem részévé,alakítójává vált. A 19.század végén-20.század elején jött divatba az a politikai gyakorlat,miszerint az európai országok kormányai újságcikkeken keresztül szivárogtattak ki bizonyos információkat,közöltek burkolt üzeneteket más ország politikai vezetőivel. Így ment ez Németországban vagy Franciaországban éppúgy,mint az Osztrák-Magyar Monarchiában,Olaszországban vagy Belgiumban. Csakhogy az is gyakorlat volt ám,hogy az illetékes miniszter vagy éppen a miniszterelnök mindig más-más sajtóterméket választott ki arra a célra,hogy "titkos" közlendőjét tudassa. Éppen ezért a nagykövetségek,konzulátusok munkatársainak egyik legfontosabb tevékenysége az újságolvasás-ahogy ma divatos szóval mondanánk,sajtófigyelés volt. Mert mi van,ha egy miniszter éppen aznap közöl valamit burkoltan egy napilap nyolcadik oldalán?! Előfordult,hogy  egy követségi titkár napi 4-5 órát töltött  újságolvasással. Ekkor még nem volt tévé,még rádió

Informatika:Már 1979-ben használtak számítógépet oktatási célra

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

A teológia PR-ja, avagy miért szerepel annyit Perintfalvi Rita a médiában

 Perintfalvi Rita katolikus teológus azt javasolja híveinek (?), hogy érvénytelen szavazatot adjanak le 2022.április 3-án, a magyarországi népszavazáson. Mégpedig tegyék ezt úgy, hogy egy péniszt rajzolnak a szavazólapra.  Katolikus teológus részéről az ilyen javaslat egyenesen otromba. Nem is szólva arról, hogy szembemegy a római katolikus egyház nézeteivel. Véleményem szerint az egésznek csak annyi a célja, hogy Perintfalvi Rita megint jó sokat szerepelhessen a médiában. Merthogy mai információdús világunkban a teológiának és a teológusnak is kell a PR, ezért aztán el kell érni azt a bizonyos ingerküszöböt, bon mot-kat kell mondani, szellemeset és olykor ízléstelent, mert a média erre vevő. Amúgy nem kívánok állást foglalni abban, hogy egyetértek-e a kormánnyal vagy az ellenzékkel. Pusztán azt szeretném, ha a viták kultturált módon folynának.  Ezzel, azt gondolom, már elkéstem. 

Információ az autonómiáról.Gondolatok Csóti György írásához

Nagy örömmel és minden szavával egyetértve olvastam Csóti György írását a Magyar  Nemzet 2020.06.04-i számában (Damoklész kardja a herderi jóslat). A végkövetkeztetéssel is egyetértek:megoldás az autonómia. Ám éppen ezzel,az autonómiával kapcsolatban támad némi hiányérzetem. Hogy tudniilik kevesen tudják e kis hazában,mit is jelent pontisan a kisebbségi autonómia. Egyáltalán:van erre valami összeurópai jogszabálytenger,vagy a két ország kormánya egyezkedik? Milyen gazdasági,bel-és külpolitikai kérdésekben hozhat döntéseket az autonóm kormány? Lesz-e az autonóm területnek európai képviselete? Ezekről a kérdésekről a hazai média egyszerűen nem ad elegendő információt. Csak az autonómia fogalmát ismételgeti,belső tartalom nélkül. Ezen változtatni kell,mind az írott,mind azcelektronikus médiának. Több és konkrétabb anyag kell az autonómia témájáról. Amúgy a cikk kitűnő,öröm olvasni.

Hajdú-Bihari Napló, 2016.december 7.

Érdekes tartalmakat kínál a Hajdú-Bihari Napló 2017.december 7-i száma. A teljesség igénye nélkül: Kiengedik az előzetesből K.Sándor brókert, mivel lejárt a három év- A negyven év alattiak az internetről szereznek pénzügyi információkat, míg a negyven fölöttiek inkább a személyes tanácsadást igénylik- Interjú Zsolnai-Nagy Imre orvosprofesszor gerontológussal ( öregedéskutató)- Interjú a debreceni kötődésű Kozma Mihállyal, a futsal-válogatott szövetségi kapitányával- Hivatalosan is Van der Bellen Ausztria elnöke- Imre Géza vívó a Debreceni Egyetemen beszélt olimpiai élményeiről- Angliában 730 gramm színaranyból készült bronzkori nyakláncra bukkantak. Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com