Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Eduline oktatással foglalkozó portál közzétette,mely magyarországi egyetemek mely szakjaira,szakpárjaira hányan jelentkeztek. Itt látott napvilágot egy szomorú adat.Az egyik vidéki egyetem műszaki karának anyagmérnök szakát mindössze egy jelentkező jelölte be első helyen. Valószínűleg az lehet a baj,hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról,hogy mit is csinál egy anyagmérnök. Hogyan telik egy munkanapja?Van-e kereslet Európában,azon belül Magyarországon ilyen szakemberekre?Mennyit keres ma egy anyagmérnök? Milyen karrierút áll előtte?Azt gondolom,a legtöbb érettségizett, egyetemre jelentkező fiatal nem tudna válaszolni ezen kérdésekre. Szóval,szerintem ez lehetett a baj. Az információhiány. Jövőre ezen a problémán segíteni kell. 

 Mostanában ( 2023-at írunk) az európai médiában egyre gyakrabban kerül elő az uniós források és pénzügyi eszközök témája. Mind a konzervatív, mind a liberális orientációjú sajtó- és médiatermékek gyakran foglalkoznak a témával, főleg akkor, ha választási kampány van egy adott országban... Azt tanácsolom, hogy mindig autentikus forrásból, webhelyről tájékozódjunk. A commision.europa.eu oldalon részletes információkat találunk a magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások és államok számára elérhető pénzügyi forrásokról.  Több, mint 42 nagyobb kategóriát találunk itt, ezen belül pedig számtalan kisebb-nagyobb alpontot találhatunk. A magyar sajtóban sokat emlegetett kohéziós alap csak egy negyvenkettőből. Mielőtt valaki tájékozódni szeretne a témában, legelőször is ezt a weboldat nézze át, részben van magyar nyelvű verzió is! 

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 Nagyon szép sikereket értek el a magyar sportolók ezen a hétvégén.(2023.július 28-30). A fukookai vizes világbajnokságon Kós megnyerte a 200 méteres hátúszás döntőjét,ezzel világbajnok lett. A férfi vízilabda-válogatott ötméteresekkel,többek között Vogel Soma kapus bravúrjaival, legyőzte Görögország csapatát. Tíz év után lett újra világbajnok Magyarország. A milánói vívó-világbajnokságon a magyar férfi kardcsapat a négyszeres címvédő Dél-Koreát győzte le.  Vasárnap este jött a poén:a Márton,Szűcs,Battai Sugár,Pusztai összeállítású női kardcsapat megvédte világbajnoki címét,miután a döntőben legyőzték a francia csapatot. Gratulálunk világbajnok sportolóinknak,edzőinknek,szövetségi kapitányainknak. Bővebb infofmáció a sportoldalakon,pl nso.hu

 A modern korban a sajtó vitathatatlanul a történelem részévé,alakítójává vált. A 19.század végén-20.század elején jött divatba az a politikai gyakorlat,miszerint az európai országok kormányai újságcikkeken keresztül szivárogtattak ki bizonyos információkat,közöltek burkolt üzeneteket más ország politikai vezetőivel. Így ment ez Németországban vagy Franciaországban éppúgy,mint az Osztrák-Magyar Monarchiában,Olaszországban vagy Belgiumban. Csakhogy az is gyakorlat volt ám,hogy az illetékes miniszter vagy éppen a miniszterelnök mindig más-más sajtóterméket választott ki arra a célra,hogy "titkos" közlendőjét tudassa. Éppen ezért a nagykövetségek,konzulátusok munkatársainak egyik legfontosabb tevékenysége az újságolvasás-ahogy ma divatos szóval mondanánk,sajtófigyelés volt. Mert mi van,ha egy miniszter éppen aznap közöl valamit burkoltan egy napilap nyolcadik oldalán?! Előfordult,hogy  egy követségi titkár napi 4-5 órát töltött  újságolvasással. Ekkor még nem volt tévé,még r...

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz...

 Perintfalvi Rita katolikus teológus azt javasolja híveinek (?), hogy érvénytelen szavazatot adjanak le 2022.április 3-án, a magyarországi népszavazáson. Mégpedig tegyék ezt úgy, hogy egy péniszt rajzolnak a szavazólapra.  Katolikus teológus részéről az ilyen javaslat egyenesen otromba. Nem is szólva arról, hogy szembemegy a római katolikus egyház nézeteivel. Véleményem szerint az egésznek csak annyi a célja, hogy Perintfalvi Rita megint jó sokat szerepelhessen a médiában. Merthogy mai információdús világunkban a teológiának és a teológusnak is kell a PR, ezért aztán el kell érni azt a bizonyos ingerküszöböt, bon mot-kat kell mondani, szellemeset és olykor ízléstelent, mert a média erre vevő. Amúgy nem kívánok állást foglalni abban, hogy egyetértek-e a kormánnyal vagy az ellenzékkel. Pusztán azt szeretném, ha a viták kultturált módon folynának.  Ezzel, azt gondolom, már elkéstem. 

Nagy örömmel és minden szavával egyetértve olvastam Csóti György írását a Magyar  Nemzet 2020.06.04-i számában (Damoklész kardja a herderi jóslat). A végkövetkeztetéssel is egyetértek:megoldás az autonómia. Ám éppen ezzel,az autonómiával kapcsolatban támad némi hiányérzetem. Hogy tudniilik kevesen tudják e kis hazában,mit is jelent pontisan a kisebbségi autonómia. Egyáltalán:van erre valami összeurópai jogszabálytenger,vagy a két ország kormánya egyezkedik? Milyen gazdasági,bel-és külpolitikai kérdésekben hozhat döntéseket az autonóm kormány? Lesz-e az autonóm területnek európai képviselete? Ezekről a kérdésekről a hazai média egyszerűen nem ad elegendő információt. Csak az autonómia fogalmát ismételgeti,belső tartalom nélkül. Ezen változtatni kell,mind az írott,mind azcelektronikus médiának. Több és konkrétabb anyag kell az autonómia témájáról. Amúgy a cikk kitűnő,öröm olvasni.

Érdekes tartalmakat kínál a Hajdú-Bihari Napló 2017.december 7-i száma. A teljesség igénye nélkül: Kiengedik az előzetesből K.Sándor brókert, mivel lejárt a három év- A negyven év alattiak az internetről szereznek pénzügyi információkat, míg a negyven fölöttiek inkább a személyes tanácsadást igénylik- Interjú Zsolnai-Nagy Imre orvosprofesszor gerontológussal ( öregedéskutató)- Interjú a debreceni kötődésű Kozma Mihállyal, a futsal-válogatott szövetségi kapitányával- Hivatalosan is Van der Bellen Ausztria elnöke- Imre Géza vívó a Debreceni Egyetemen beszélt olimpiai élményeiről- Angliában 730 gramm színaranyból készült bronzkori nyakláncra bukkantak. Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com