Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

 Először gyermekkoromban hallottam, hogy a gyermek immunrendszere úgy erősödik, ha kiteszik a szegény srácot a kockázatnak. Nagyapám, aki már nincs köztünk, szentül hitte, hogyha egy gyermek ( konkrétan én) sokat fürdik hideg vízben, akkor erős lesz, mint egy igazi katona, és felnőttkorában kevesebbet fog megfázni.  Babona, gondoltam, de azért elviseltem.  Aztán valaimkor, még a régi m1 műsorán mondta egy neves biológus, hogy a " gyereknek meg kell enie egy kiló koszt!". Eléggé népies egészségügyi tanácsnak tűnt, de mivel szakember mondta, elhittem.  Lehetséges azonban, hogy hiba volt. A HVG 2021.augusztus 5-i számának 35 oldalán olvashatunk egy "kis rövidet" ( így hívtuk annak idején a 15-30 soros kis cikkeket, érdekességeket stb.), Tiszta ügy címmel, szerzőt nem tüntettek fel. Szóval, azt olvashatjuk ebben a cikkben, hogy a gyereknek nem tesz jót az, ha kitesszük a fertőzésnek. Merthogy allergiás lehet, fertőzéseket kaphat,megfázhat,stb. Tehát a cikkben említett l

 A Reader's Digest magazin 1996.októberi számának cikke szerint (Szabados Krisztián:Hogyan nevelhetünk erkölcsös gyermeket?, 121-124.o.) igen.Elég, ha tudatosítjuk értékeinket, elmondjunk a gyerkőcnek, mi a jó és mi a rossz, felismerjük a bűntudat hatalmát ( apropos:nem ezt művelte másfél évezreden át a katolikus egyház?) no és persze támogatjuk az iskolai erkölcsi nevelést. Itt máris felmerül az első kérdés: ki mondja meg, mi a helyes erkölcs? Szabados Krisztián elmélete szerint -melyet egyébként kitűnően, szép és érthető magyarsággal fejt ki- a gyermek erkölcsi fejlődése a családon és az iskolán múlik. Ez az, amivel vitatkoznék. Mert a 21.században sok más olyan tényező van, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek erkölcsi fejlődésére, s amin a szülők- mert elsősorban nekik szól ez a cikk- nem igazán tudnak változtatni. Ilyen tényezők: - haverok - internet, ezen belül is filmek, játékok - a felnőttek példaadásának hiánya, társadalmunk vezető rétege egyre erkölcstelenebb - a

 Történetírásunkban a Kádár-korszak társasadalma mint a nivellálás,az egyenlősítés társadalma,él. Holott,ha belepillant valaki a korszak írott és elektronikus médiájába,számtalan példát talál arra,hogy a megosztottság,a pluralizáltság,nagyon is jelen volt,már abban az időben is. A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Bozóky Éva:A vízipisztoly című írását. Ebben egy szegény gyermek az összegyűjtött üvegek árából vízipisztolyt vesz és lelocsolja az elkényeztetett kislányt. A kitűnő írás egyértelműen a gyermekek társadalmi és vagyoni körülményeinek megosztottságára hívja fel a figyelmet.  Persze,mondhatjuk,egy magazinban lehetett őszintén szólni erről. De higgyük el,nemcsak magazinok,hanem "komolyabb"médiatermékek is foglalkoztak ezzel a témával. Az olvasók,a rádióhallgatók,a nézők pedig saját szemükkel látták,amit láttak...

 A HVG 2020.december 10-i számának 37. oldalán olvasható a Malacuk lesz c. cikk, szerző nevének megjelölése nélkül. Ebben egy kanadai pszichológiai vizsgálatról írnak, mely kimutatta, hogy a gyermekek már 3 éves kortól kezdve takarékoskodnak: félreteszik az üveggolyókat stb. A kis kapitalisták pedig 12 évesen már " bonyolult pénzügyi stratégiákat" képesek kidolgozni. Ezért aztán a szülőknek érdemes pénzügyi tudatosságra nevelni a gyermekeiket. Nekem emögül a kis írás mögül kilóg a lóláb: nem valami biztosító vagy tőzsdei kereskedő rendelte ezt az egész pszichológiai vizsgálatot? Amúgy meg: ha visszaemlékezünk hányattatott gyermekkorunkra, mi is gyűjtöttünk kincseket, elástunk dobozokat stb. A gyerekek, különösen a fúk, szeretnek kincseket gyűjteni, eldugni. Ennek megállapításához nem kell pszichológiai vizsgálat. abban viszont igaza van a kanadaiaknak, ( s ezt szajkózza a média is: tényleg nem ártana a nagyobb gyerekeket nagyobb pénzügyi tudatosságra nevelni. Ez pedig a HVG w

A késő Kádár-korszakban járunk, a Szovjetunióban már Gorbacsov van hatalmon, reform itt, reform ott, reform a meglehetősen poroszos pedagógiában. A Gyermekünk című folyóirat ( teljesen a kor színvonalán mozgó, modern médiatermék) 1986/5. számában olvashatunk cikket Szabó Éva tollából, Nem kérek bocsánatot címmel. A cikk arról szól, hogy nem vesszük figyelembe a gyermek egyéniségét, lelkét, csak normatív módon számon kérünk tőle bizonyos dolgokat, és ezzel meg is elégszünk. Szó esik az írásban egy kislányról, akit sarokba állítottak, mert visszabeszélt, és hogy újságíró szóba akart elegyedni ezzel a kislánnyal, csak valahogy az illem nem engedte... Igazából két problémáról van szó. Valóban igaz, még a 21.században is igaz, hogy kevésbé vesszük figyelembe a gyermek egyéniségét. Ez tény. A másik viszont, hogy sarokba állítják a gyereket, mert visszabeszélt, az szerintem elfogadható. Nem baj, ha a bűnt büntetés követi. Csak ne öncélúan. Mindig a gyermek érdekét tartva szem előtt. 

Azt gondoljuk, hogy a tanárait fenyegető netán tettleg bántalmazó agresszív diák a magyarországi rendszerváltás terméke. Azt gondoljuk, hogy abban az áldott jó kádári békeidőben soha nem fordult elő ilyesmi. Dehogynem! A Gyermekünk folyóirat 1986/8. számában interjút közölt Kozma Tamással, az Oktatáskutató Intézet tudományos tanácsadójával. ebben Kozma Tamás említ egy esetet, amikor az osztályozni kívánó tanárnőt a drága aranyos gyermekek tűzoltókészülékkel fenyegették. Arról nem szól az írás, mikor és hol történt ez, arra viszont kíváncsi lennék, hogy abban az időben, a liberális reformpedagógia kezdeti időszakában, milyen következménye lett a dolognak. például: kicsapták-e a gyermeket az iskolából. Aki tud valamit az esetről, írjon!

A Korunk című folyóirat havonta jelenik meg, szerkesztősége Kolozsvárott található. A 2017/8. szám témája: Mindennapi új médiánk. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen tényezők torzítják az internetes vitákat, milyen szerepet töltenek be a kommunikációban a kommentek? - Miért érezzük úgy, hogy feltétlenül jelen kell lennünk a digitális médiában? - Hogyan hat a család a gyermekek médiafogyasztására? Jó az, ha egy óvodás tud internetezni? - Kiket választanak példaképül a Székelyföldi fiatalok, és miért? Vajon a sportolók vagy a médiasztárok vezetik a listát? - Milyen politikai és egyéb tartalmakat olvasnak az erdélyi magyarok? - Miként épült fel a 19-20.század fordulóján Nagyvárad gazdasági és társadalmi elitje?

Világtárlati áruraktár. A kifejezés egy 1875-ben készült hirdetésből való. De nem ez az egyetlen archaizáló szöveg a Fővárosi Lapok 1875.február 2-i számából. A napilapot Zichy Antal gróf tanügyi elbeszélése nyitja. Van egy család, bárói család, a Katángiak, a novella pedig arról, szól, miként alakul a gyermekek tanulmányi helyzete, hogyan szerepelnek az iskolában, s nemesíti-e jellemüket a tanintézet, vagy pedig csak fejüket tömik ott. Alfréd gyermeknek például nem megy a számtan, mert a tanárok túlzottan elrugaszkodnak a talajtól, a nyelvtan meg azért nem megy, mert szabályokat kell tanulni. Ráadásul az öreg grófné egészsége is meggyengül, vajon hogyan befolyásolja ez a gyerkőcök tanulmányi eredményeit? A másik nagy terjedelmű anyag a parlamenti tudósítás. Ma ilyesmiért feljelentenék az újságírót. Megtudhatjuk, hogy a miniszter miért volt rossz hangulatban, hogy kivörösödött fejjel szólalt-é fel a képviselő, vagy pedig fejének színezetje átlagos volt, hogy kiáltott-e valaki az el

A gyermekeknek szóló Csodaceruza Magazin irodalmi és művészeti folyóirat 64., 2013-ban megjelent számából: Lackfi János verse: Elemes kirakós vers- Vogul népköltés: Anyóka, anyóka, fordította Várkonyi Anikó- Arno Holz gyönyörű verse, a Tél- Várszegi Adél: A jakicsalád- Koncz Tímea írta és rajzolta a Zöld a városban című művet- Laár András abszurd meséi: A Csőevő duhajka illetve a Kompótok- Kosztolányi Dezső fordította Detlev von Liliencron versét: Kora tavasz az erdőszélen. A vershez gyerekeknek szóló rejtvény is kapcsolódik- A 9 éves Korom Bálint Benedek meséje: A macska és a király barátsága Kitűnő folyóirat gyerekeknek és felnőtteknek!

A Nyitott Szemmel népszerű tudományos- ismeretterjesztő magazin, mely újszerű témafelvetéseivel, sajátos látásmódjával ösztönzi az Olvasót arra, hogy valóban nyitott szemmel járjon a világban. A 2010.évi 1. szám tartalmából: Interjú dr. Davidson l. Hepburnnel, az UNESCO generálkonferenciájának soros elnökével. Fenntartaható-e a fenntartható fejlődés? Évente fél Svájc területet vágnak ki az esőerdőkből. Segíthet-e a globális problémák megoldásában egy vallási világkormány? A szociáldarwinizmus kezdetei Magyarországon. Tévéfüggés: Az amerikai szülők heti 31 órát ül a TV előtt. A férfi számára a nő közelsége a fontos. Hogyan neveljük gyermekeinket munkára? Albert Tamás Gáza novellája: Az utolsó lehetőség. Weöres Sándor, a játékos gyermekversek írója, valójában érzékeny, sebezhető alkatú férfi volt. Ember volt-e Jézus, vagy Isten, vagy isteni tulajdonságokkal rendelkező ember? A pánikbetegség sok esetben tönkreteszi a beteg életét.