Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Eszmélet című társadalomtudományi folyóirat 31. száma (vagy inkább,a formátumra való tekintettel,kötete) 1996.őszén jelent meg,a lap főszerkesztője akkoriban Tőkei Ferenc volt. A folyóirat tartalmából: Kína a nyugati kapitalista utat fogja kóvetni,vagy marad a sajátosan kommunista berendezkedésnél?Netán egy harmadik útra lép?Mindenesetre a kínai lakosság életszínvonala jelentősen javult,egyre több embernek van televíziója,hűtőgépe,mikrohullámú sütője,legalábbis a hivatalos kínai statisztikák szerint-A marxizmusnak nagyon határozott véleménye volt a környezetpusztításról. Maga Marx azt írta a Tőkében,hogy az emberi fejlődés két motorja a munka és  a természet. Hogy ebből következik-e a 19.századra jellemző szemlélet,miszerint az ember hajtsa uralma alá a termeszetet,azon már lehet vitatkozni.-Kornai János egyike volt a 20.század legnagyobb közgazdászainak. Nem sok hiányzott ahhoz,hogy Nobel-díjat kapjon. Kitűnően mutatott rá a kommunista rendszerek közgazdasági hiányosságai...

Legalábbis Porosz Tibor nevű ( vagy álnevű) Szerző szerint. Az Eszmélet című baloldali társadalomtudományi folyóirat régi, 4.számában Porosz Tibor azt bizonyítja be, hogy Sztálin volt a világ legnagyobb kapitalistája. Az Eszmélet folyóirat különben nem tartozik a fősodratú médiatermékek közé... Miért volt Sztálin kapitalista, pontosabban, miért volt a sztálinista rendszer kapitalista? Porosz Tibor szerint azért, mert Sztálin tulajdon nélküli bérmunkásokkal igyekezett modernizálni Oroszországot. Azt gondolom, ez egy kissé elméleties megállapítás, amely csak gazdasági dimenziókat vesz figyelembe. Porosz Tibor a kapitalizmus fogalmát kizárólag a gazdaságra vonatkoztatja, az ezzel kapcsolatos társadalmi dimenziókat kihagyja elemzéséből. Nem gondolom, hogy Sztálin Szovjetunióját egy lap alatt lehet említeni Angliával, Franciaországgal, vagy akár Németországgal. A sztálini Szovjetunióból ugyanis hiányzott egy nagyon fontos tényező, amely viszont a nyugat-európai országokban megvolt, ez pe...