Írott és elektronikus média régen és ma

 A Hobby Elektronika című folyóirat 1991/3. számában, a 12-13. oldalon olvashatjuk- láhatjuk-értelmezhetjük egy minden műszerész által elkészíthető virágöntöző automata terbét és működésének leírását (a Szerző nevét sem a cikk végén, sem a Tartalomjegyzékben nem közli a folyóirat). Ahhoz, hogy egyáltalán valaki értelmezni tudja ezt a rajzot és leírást, nem árt tisztában lennie az integrált áramkörökkel úgy általában, tudni kell ,mi az a komparátor, illetve az sem árt, ha az Alkotó már látott életében kapcsolási rajzot. Nem könnyű mulatság, csak képzett műszerészeknek, technikusoknak, mérnököknek javasoljuk.  Azt is érdemes tudni, hogy a cikk megjelenésének idején, 1991-ben,még nem volt olyan széles a választék a magyarországi boltokban ( kommunizmus után vagyunk 1 évvel).Sok dolgot házi barkácsolással kellett előállítani, például virágöntöző automatát sem lehetett csak úgy kapni. A 21.században már meglehet, hogy ha megrendeli valaki a neten a kész és garanciális terméket, jobban jár (

 Milyen látási nehézségekkel,szemészeti problémákkal kell megküzdenie egy utasszállító repülőgép pilótájának?Erre a nagyon összetett kérdésre ad választ Grósz Andor és Medgyaszay Attila:A repülés közben ható fő tényezők és a vizuális munkavégzőképesség című tanulmánya,mely az Újabb eredmények a szemészetben című folyórat 1991/1. számában jelent meg. Megtudjuk,mi az oka annak,hogy az operátorok sokszor idődeficittel vagy a statisztikai adatok túl nagy tömegével küzdenek. Meglepődhetünk,milyen nagy a személyi mulasztások aránya a légibalesetekben. Képet kapunk arról,milyen sokféle definíciója létezik a vizuális munkavégzőképességnek,s hogy milyen nehéz ezeket összeegyeztetni. Választ kapunk arra a kérdésre,miért nevezhetjűk információs tölcsérnek az emberi látószervet. Szerzők idéznek komoly nemzetközi kutatásokat,melyek pontosan meghatározzák a szem egyes részeinek információs befogadóképességét. Ez pl. a fotoreceptorok esetében 5-6x10 a kilencedik hatványon/secundum. A 87.oldalon talál

 Manapság sokat foglalkozik a sajtó,a média az emberi szem kiszáradásával. A legteljesebb-igaz,némi orvosi latin nyelv ismeretét megkövetelő- írást az Újabb eredmények a szemészetben című kiadvány 1991/1.számában találjuk,ahol is Berta András:A száraz szem szindróma terápiája című cikke vezeti be az érdeklődőket ennek az egyre több embert érintő tünetegyüttesnek okaiba,kezelésébe. Megismerjük a száraz szem,mint tünet hátterében meglapuló hat betegséget. Megtudjuk,mi az a három kezelési mód a szemészetben,amely hatásos a száraz szem tünet ellen.Ķépet kapunk az akkoriban forgalomban lévő szemcseppek összetételéről:a polimerekről,a felhasznált vitaminokról. Megtudjuk milyen hatást fejt ki az emberi szemre az ocularis insert. Megismerkedünk a könnypontelzárás,a könnypumpa előnyeivel,hátrányaival,különböző műtéti eljárásokkal. Érdeklődő szakemberek számára még ma,megjelenése után több,mint harminc év elteltével is hasznos olvasmány-bár egyes részeredményeit azóta már nyilván módosította az