Írott és elektronikus média régen és ma

 Megmondom őszintén, ha megkérdeznének, hol található a Csanyik-völgy, egy darabig pislognék, aztán feladnám. ("Diósgyőr környéke" a helyes válasz). Éppen ezért olvastam nagy örömmel A Mi Erdőnk folyóirat 2021/1. számában Berczeli P. György cikkét, mely a legendás völgyet, a Selmecbánya szomzédságában található Kisiblyét is bemutatja, ez utóbbi helyen tanulmányi erdő található.  Szóval, hogy megértsük:A trianoni béke után Selmecbánya Csehszlovákiához került, kellett egy másik városban alapítani egy erdészeti és bányászati főiskolát. Ez a város lett Sopron. A soproni diákok tanluátak itt, a Csanyik-völgyben illetve az itt található Kisiblyén. Ez a főiskola kapott egy tanulmányi erdőt a Csanyik-völgyben, melyet a hazai erdészeti szakma legendás alakja, Kaán Károly irányított. Nagyon komoly, nemzetközi szintű kutatások folytak itt.  A kitűnő cikk elsősorban azoknak szól, akik már valamennyire járatosak az erdészet világában. A magyar erdészet, illetve a magyar oktatás történetén

 Általában a magasabb intelleigenciával renddelkező élőlényekre- főként az emberre- szokták mondani, hogy " keresi a helyét". Pedig a növények között is van egy- vagy több is, azt csak a biológusok tudnák megmondani- amelyik folyton keresi a helyét.  a mi erdőnk című folyóirat 2022/6. számának 30-31. oldalán olvashatunk csodás illusztrációkkal teljessé tett cikket az egyik legtitokzatosabb novényről, a fagyöngyről. ( Dr. Takács Viktor:A fagyöngy). Megtudjuk a cikkből, hogy a fagyöngyöt már az ókorban is varázserejűnek tartották, hogy a középkorban használták epilepszia gyógyítására, ma inkább a daganatos betegeknek ajánlják.  Van egy érdekssség a cikkben, ami igencsak megragadott. A fagyöngy hajtásai a vegetációs időszak kezdetén naponta változtatják helyüket!!  Ez már nem is növény, ez már valami átmenet növény és állat között! A hajtás egyszerűen megkeresi magának a legjobb helyet. Növényi intelligencia? Ezek szerint ilyen is van. a fagyöngy egy növény, amelynek hajtásai mi

 Legalábbis ezt állítja a vele készült interjúban Molnár-Kun Lilla méhviaszgyertya-készítő. Az interjút pedig A mi erdőnk 2022/6. számában olvashatjuk (Sándor Mária:Méhecskék ajándéka. 26-27.o.).  Szóval, manapság karácsonykor vagy a szülinapi tortára, partikon általában paraffingyertyát használunk, amelynek égése során toxikus anyagok szabadulnak fel, magyarán: ártalmas az emberi szervezetre ( ezt állítja Molnár-Kun Lilla). Ezzel szemben a méhviaszból készült gyertyák égésekor nem szabadulnak fel káros gázok. A méhviaszgyertya tehát egészséges, a paraffingyertya pedig nem.  Ahogy mondani szokás: van benne valami. De a tárgyilagosság kedvéért azért szívesen meghallgatnám a másik oldal véleményét is.... Amúgy aranyosak az illusztrációkon látható gyertyafigurák.  Itt pedig a folyóirat linkje.