Írott és elektronikus média régen és ma

 Erle Stanley Gardner nevét elsősorban Perry Mason- regényeiről ismerjük, ahol is a csaavaros eszű ügyvéd mindig bebizonyítja, hogy ügyfele ártatlan.  Kevésbé ismert, hogy Erle Stanley Gardner remek novellista is volt. AZ IPM ( mely tudományos- ismeretterjesztő magazin létére rendszeresen közölt krimi és sci-fi novellákat, erről a gyakorlatról a korban igencsak parázs viták folytak, volt ismerősöm, aki emiatt mondta le az előfizetést) 1978/2. számában olvashatjuk a neves amerikai krimiszerző Fenyeget a múlt című krimijét.  A fiktív történetnek voltaképpen három szereplője van. George Ollie valamikor balhés fiú volt, több bűncselekményt is elkövetett, de ezekért leülte a büntetést, és jó útra tért: egy teljesen korrekt motelt vezet. CSakhogy egykori társa, Larry kiszabadul, megjelenik a motelban, és bántani kezdi George-t. Tulajdonostárs akar lenni, zárás után megjelenik, elrabolja a bevételt, stb. George nagyon fél Larrytől, mert a börtönből szabadult férfi csak az erő nyelvén ért. Ste

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc után keservés hónapok következtek Magyarország történetében. A Kádár-korszak megtorló gépzete beindult:szinte semmiért ítéltek embereket halálra vagy hosszú börtönbüntetésre. De hogyan festett a megtorlaás időszaka egy hétköznapi magyar család életében? Erről bizony a történeti kutatások csak igen visszafogottan szólnak. A szépirodalom azonban módot ad arra, hogy az egykori áldozatok kibeszéljék, kiírják magukból múltjuknak ezt a keserves fejezetét.  Így tett Zsámboki Mária is. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2010/11.számában olvashatjuk a különös című ...hétrevároma...című elbeszélését. A cím a harmincas évekbeli sláger ( refrénje:Hétre ma várom a Nemzetinél/ott, ahol a hatos megáll) parafrázisa:a csiriviri szerelmes dalból itt érzelmekkel teli találkozás lesz.  A történet a következő ( nem áruljuk el az egészet, csak belekóstolunk):egy kamaszlány szemszögéből ismerjük meg egy család 1956 utáni történetét. Az apát hét évre í

 Középiskolai irodalomtanulmányaink egyik legrokonszenvesebb alakja Francois Villon francia költő. Falta a nőket, börtönben ült, bűncselekményeket követett el. Igaz vagány fickó volt. Legalábbis így tanultuk.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2021/8. számában, a kilátó rovatban olvashatjuk Ádám Péter cikkét(" Én, Francios Villon...". Valóság és ráció Villon költészetében, 56-58.oldal). Szerző erősen megkérdőjelezi a hagyományosan, az európai köztudatban elterjedt Villon-képet. Szerinte - Villon három nevet is használt - nem biztos, hogy a versekben leírt események fedik a valóságot - egyáltalán nem biztos, hogy ült börtönben - A költő egy " másik Ént tol előtérbe", magyarán szólva: keveri a fikciót a valósággal. Ádám Péter ezek után óvatos kritikával illeti Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc és Vas István Villon-fordításait. Szerinte  - sokat feladtak a versek eredeti értelméből - nem ritkák a képzelt sorok sem. Szerző maga is fordította a nagy francia k

 A HVG 2021/24.számában olvashatunk remek hírösszefoglalót a Spanyolország politikai vezetését egyre jobban nyomasztó katalán kérdésről. 2017.után a spanyolok bebörtönöztek néhány,katalán fúggetlenségért küzdő politikust. 2021.nyarán Pedro Sanchez szocialista kormánya amnesztiát adott volna a bebörtönzött vezetőknek. Erre a spanyol jobboldal utcára vonult,tüntetni. Mint a HVG cikkéből kiderül,egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett spanyolok több,mint 60 százaléka ellenzi az amnesztiát,és csak 20 százaléka helyesli.  De akkor miért ragaszkodik Pedro Sanchez kormánya az amnesztiához?Mint a cikkből kiderül:retorikailag ez a nemzeti megbékélést szolgálná,a valóság az,hogy a szocialistáknak szüksége van a legális katalán parlamenti pá támogatására. Hozzátehetnénk:például a migrációbarát törvények keresztülvitelében.  A remek kis cikk(közérthető,tárgyilagos,nem elfogult egyik fél javára vagy rovására sem) olvastán az jutott eszembe:mennyire bonyolult lett a spanyol politikai élet is.

A Magyar Nemzet című, jobbközép irányultságú közéleti napilap 2011. május 7-i számának tartalmából: Rendvédelmi dolgozók tüntettek Budapesten, Pintér Sándor belügyminiszter tárgyalásokat ígért. Gyurcsány Ferenc angol nyelvű összefoglalót készíttetett a sukorói ügyről. Az MSZP-s politikusok többsége nem tartja jó ötletnek a Gyurcsány-féle pártszavazást. Döge község volt polgármestere nem vonult be a börtönbe, valószínűleg elfogatóparancsot adnak ki kellene. Az al-Kaida is elismerte, hogy meghalt Oszama bin-Laden. Az EU arra kérte Szerbiát, ne adjon útlevelet minden menedékkérőnek. Nyomozás indul a Debreceni Református Tanítóképző Főiskola volt rektora ellen.