Írott és elektronikus média régen és ma

 A Műemlékvédelem nagyon fontos folyóirat,az épitett őrökség védelméről számol be:régészeti ásatásokról,építészeti rekonstrukciókról. A 2015/5.szám tartalmából szemlézünk. Bodor Imre tanulmányából megtudhatjuk,hogyan állították helyre a tököli Szent Anna-kápolnát-Befejeződòtt a fertődi bábszínház nézőterének rekonstrukciója kapcsán előkerült régészeti anyag  vizsgálata. A tanulmányból kiderül,hogy maga az Esterházy-család záratta be a bábszínházat,az akkor még jó állapotban lévő épületet pedig magtárnak használták-Minden építészhallgatónak javaslom Prakfalvi Endre:Háztűznéző című tanulmányának elolvasását. Arról szól,hogyan alakult át a 19-20.folyamán a magyar falusi ház külseje,legfőképpen homlokzata. Részletesen szól a Kádár-kockákról is,mely szerinte tájidegen,ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a falu szerves részévé vált. Ugyanakkor praktikus is.-Én még soha nem hallottam Arányi Lajosról,Pest megyei topográfiája azonban kitűnő,érdekes olvasmány. Pl. Mogyoródról is részletes...

 A Kádár-kocka egy lakóháztípus,melyet az 1960-as évek Magyarországán kezdtek el építeni. Kockaház,egyszerű kivitelben,két-három szoba,hozzá kiskert. Mai falvainkban több százezret látni belőlük.Voltaképpen a korszak ittmaradt,élő jelképei ők.Meglehetősen furcsa,de jó ötlet képzőművészeti tárlaton bemutatni ezeket a sajátosan kelet-közép-európai épületeket. A Magyar Narancs hetilap 2022.december 1-i száma számol be egy kiállításról(Dékei Kriszta:Nosztalgia nélkül),melyet az Art Department galériában mutattak be,2022.decemberében. Rajk László építész és Birkás Ákos festőművész mint művészeti alapmotívumokra, tekintett ezekre az épületekre,és erre készített különböző variációkat. Rajk pl. felforgatta,feje tetejére állította a falusi kockaházat-mintegy a korban gyakran használatos "felforgató elem" utólagos megtestesüléseként. Remek kiállítás lehetett,Dékei Kriszta cikke is remek.