Írott és elektronikus média régen és ma

A 20.század folyamán minden valamirevaló magyarországi sajtótermékben volt "Orvos válaszol" vagy hasonló című rovat. A Nők Lapja 1980/7.számának 25.oldalán igen-igen meglepő levelekre,furcsa kérdésekre válaszolt az orvos (a rovat címe:Kedves Doktor úr!). Az egyik levélíró családjában egy fiatal hölgy feleségül szeretett volna menni az unokabátyjához. Megteheti-e-lényegében erről szólt a kérdés.A doktor szerint,ha egyikük sem hordoz genetikai betegséget,a házasságnak nincs akadálya,de előtte vegyenek igénybe genetikai tanácsadást...szerintem ez igen furcsa válasz. A másik levélben egy-feltehetőleg tizenéves hölgy-írja le,miféle kísérletben vett részt. A férjével együtt házibulikba járt,ahol is gyógyszerre alkoholt ittak. Rendszeresen. Csakhogy kiderült,a lány terhes. Mi a teendő?-kérdezi a lelkiismeretfurdalástól gyötört levélíró. Az orvos,nagyon helyesen,azt javasolta a levélírónak,hogy sürgősen keresse fel a terhesgondozót és a genetikai tanácsadást. Recenzens halkan fűzi h

 Az emberi intelligenciának, kétségtelenül, vannak biológiai mozgatórugói is. Amit azonban az 1970-es években a Hendrickson kutatópáros állított, miszerint az egyes ember intelligenciája attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan képesek idegsejtjei egymással kommunikálni,nos, az már merő áltudomány. A szinaptikus intelligencia elméletéről a Delta magazin ( azóta már megszűnt) 1980/8. számában olvashatunk.  Hadd soroljak most itt néhány ellenérvet: 1. Nem egyfajta intelligencia van, jelenlegi ismereteink szerint kilenc. Mindegyiknek az alapja pusztán az idegsejtek egymáshoz való kapcsolódása lenne?Példának okáért:az érzelmi intelligencia is idegsejtek működésének eredménye? 2. Pszichológiai jelenségeket pusztán biológiai okokkal magyarázni:biológiai determinizmus. 3. A környezetnek semmi szerepe sincs az intelligencia alakításában? Vagy a környezeti hatás olyan erős, hogy befolyásolja az idegsejtek ingerületátvivő képességét? 4. Hendricksonék szerint a sejteknek van intelligenciája. 5. A

 Azt a szót, hogy " okosépület", a sajtó csak valamikor a 21.század tízes éveiben kezdte széleskörűen alkalmazni. Pedig ilyen jellegű épületek már léteztek korábban is, csak nem így hívták őket ( ezeket). A Delta magazin 1980/6. számának 34-35. oldalán olvashatjuk Dr.Csák Máté cikkét, melynek címe:Ahwatukee, a jövő háza. A cikk egy Arizona állambeli (USA) házról szól, melyben olyan, a korszakban új technikai újításokat vezettek be, melyek lenyűgözték a turistákat. Melyek voltak ezek az újítások? - Napelemek, melyek a hőt biztosítják - Számítógépekkel programozott bejárati ajtók - Hagyományos szobák és konyhák helyett "átrium", mint a csaádi élet központja - Hangazonosító rendszerek - Öngyulladó és automatikusan kikapcsoló lámpák, computeres világításvezérlés - Komfortos energiatakarékosság:a computer tájkoztatja a lakót az energiaszint túllépésséről és alternatívákat kínál a pazarlás csökkentésére Azért el lehet képzelni, hogy 1980-ban ez a technikai felkészültség m

 Néhány extravagáns milliárdosnak köszönhetően az írott sajtó és az elektronikus média mostanban felkapta az űrben való életnek, a Föld elhagyásának témáját. Pedig a kutatók, az űrtudomány művelői már az 1970-es években foglalkoztak a gonodlattal: ugyan lehetne-e a földi civilizációt átmenteni a kozmosz más részeire? a magyar ismeretterjesztő irodalomban a Delta magazin 1980/1. száma " dobta be" a témát: Itt jelent meg Héli Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban című cikke ( 24-27.o.). Ebben szó esik mindarról, amit a ma embere képzel az űrbéli telepes életről( elsősorban a Hold vonatkozásában): - az odautazás módja, a visszatérés lehetősége - táplálék - levegő - lakhatás - társadalmi viszonyok.  Héli Mátyás kissé előreszaladt várakozásaival. Cikkében azt írja, 2003-ra, a Wright fivérek léghajó-utazásának 100. évfordulójára 50 telepes fog indulni az űrbe. Hát, ebből nem lett semmi, mindenesetre a szakemberek szorgalmasan dolgoznak az ügyön. Az 1970-es éve

 Igen, ez nem vicc, Kedves Látogatónk! Volt olyan időszak Magyarországon, amikor országszerte közel 500 múzeum és pontosan 2605 művelődési ház várta a kulturálódni vágyókat. Ma, 2022-ben ennek töredéke áll redelkezésre.  Ráadásul a jobb művházak telis-teli voltak jobbnál jobb rendezvényekkel, koncertekkel. Kovács Kati, Aradszky László, Koncz Zsuzsa. és a kor többi menő énekese egy nyár alatt több száz " vidéki vendégszereplést" ( kissé lenéző szóval: haknit) tudott vállalni, mivel volt hol.  No, és hogy mikor volt ez? Hát, történelmünk nem túl dicsőséges időszakában, a Kádár-korszakban. A Társadalmi Szemle ( ez volt az MSZMP elméleti folyóirata, jelentsen ez bármit) 1980.számában Kállai István hívta fel a figyelmet arra, hogy jobban kell koncentrálni az erőforrásokat, és jobban ki kell használni a lehetőségeket.A pártzsargont magyarra fordítva:minél több rendezvény legyen, ne álljon üresen egyik művelődési ház se, népművelők, tessenek megdolgozni a pénzükért!   Azt gondolom,

 65 éves korában elhunyt Cséke György,a nyíregyházi futball legendája.  Ha Ön, Kedves Ifjú Látogató, netán nem tudja, ki volt az a Cséke György, ne csodálkozzon. Cséke György nem volt világsztár futballista. A magyar első, és második osztályban játszott, méghozzá jól, oszlopos tagja volt az 1980-ban NB I-be jutó Nyíregyházi Spartacusnak. Remek védőjátékos volt.  Csakhogy abban az időben a magyar futball még európai rangnak örvendett, hihetetlen erős védők játszottak a magyar bajnokságban, a többi csapatban is.Akkoriban vidékről nagyon nehéz volt a válogatottba kerülni. Megkockáztatom azt az állítást: ha Cséke ma lenne fiatal, és futballista volna, simán beférne bármelyik NBI-es csapatba. Talán még válogatott is lenne.  Nyugodjék békében. 

 Az 1960-as évektől lett felkapott a magyar szociológiai-statisztikai kutatásban,és az igényesebb médiában (!) az időmérleg-kutatás. Ennek lényege:mivel töltik egy adott közösség tagjai az idejüket. A Statisztikai Szemle c.folyóirat 1980.10.számában jelent meg Dr.Andorka Rudolf és Falussy Béla tanulmánya,mely tkp. a magyar lakosság időmérlege az 1970-es évekből. A tanulmány főbb megállapításait,fontosabb elemeit vesszük most sorra. 1. Az aktív kereső férfiak átlagosan 8 óra 24 percet,az aktív kereső nők 7 óra 40 percet töltöttek munkahelyükön naponta,úgy,hogy a falusi nők jelentős része nem teljes munkaidőben dolgozott. Szerzők ebből azt a helyes következtetést vonják le,hogy a magyar emberek jelentős része túlórázott az 1970-es években.A legkevesebb időt az értelmiség,a legtöbbet a fizikai munkások töltötték a munkahelyükön. 2. Az Andorka-Falussy szerzőpáros sokat foglalkozik a háztáji gazdaságok kérdésével.1976-77. tavaszán a megkérdezettek átlagosan napi 61 percet töltöttek a háztaj

Az Élet és Tudomány ( közismert nevén ÉT) az egyik legjobb magyar ismeretterjesztő médiatermék. Már 1980-ban hírül adták (739.o.), hogy himlőmentessé vált a Föld! A himlő alatt it nem a még ma is fertőző bárányhimlőt értjük, hanem egy feketehimlő nevű alattomos betegséget, mely nemcsak hogy elcsúfítja az ember bőrét, hanem még a látására, a hallására is rámehet. Utóbbiról Klöcsey Ferenc, nemzeti Himnuszunk kötője tudna mesélni...Koszovóban még 1972-ben is volt himlő, az utolsó eset pedig 1977, Szomália. 1980. óta nem támadtak himlőjárványok, a kórokozót kihaltnak minősítették. Reméljük, nem támad fel. Soha. 

Vannak evolucionisták és vannak kreacionisták. És van Moretti páter, aki jezsuita, és mindkét elmélet ortodox alkalmazását elveti. Minderről cikket írt a francia Études folyóirat 1980.januári számába. Moretti azt mondja, hogy a darwini evolúció hívei adósak a teljes bizonyítással, míg a kreacionizmusról- azaz a bibliai teremtéstörténetről- kijelenti, hogy nem igaz. Hogy miért nem igaz, azt már nem jelenti ki. Szóval, Moretti elveti a bibliai teremtéstörténetet, de tagadja azt is, hogy mutációk útján új fajok keletkeznének. Mégpedig azért tagadja, mert szerinte a csoporton belüli genetikai változatosságot a genetikai állomány változatossága, nem pedig a mutációk sora biztosítja. Tehát sem egyik, sem másik. Megszületett a Moretti-elmélet- csak éppen nem tudjuk, mi az. Moretti ugyanis egyetlenegy szót nem ír arról, hogy mi az ő saját elképzelése a dologról. Pedig kell, hogy legyen, merthogy őslénytant tanít egy jezsuita egyetemen. Annyiból persze örülhetünk, hogy végre, itt egy katoli

Az Etudes című, francia keresztény folyóirat 1980.augusztus-szeptemberi számában olvashatjuk Paul Valadier meglehetősen kritikus hangvételű cikkét a szociobiológiáról. A szociobiológia a 20. században született tudomány, bizonyos amerikai Edward Wilson a szülőatyja, aki az emberek viselkedésében kizárólag a túlélésre való ösztönt tartja meghatározó motivációnak. A szociobiológia tehát kiélezett darwinizmus, melyben nem jut hely Istennek, szeretetnek, érzelmeknek, csak a természetes kiválasztásnak. Az embert állattá lefokozó tudományos nézetek között ez a legembertelenebb. Valadier ( aki francia jezsuita) kikel az ellen, hogy ezt bármiféleképpen is tanítsák az iskolában, egyetemeken. Igaza van. Azt gondolom, a szociobiológia- ebben a formájában legalábbis- merő képzelgés, tiszta áltudomány. Lelki sérült emberek mizantrópiájának tudományos köntösbe bújtatott változata. Káros, istenellenes. Azt is mondhatnám:fasiszta. Remélem, ezen senki sem fog megsértődni. Ez van.  Jó volt olvasni a

Jean-Paul Sartre a 20. század kultúrtörténelmének emblematikus alakja, az egzisztencialista filozófia egyik legmarkánsabb képviselője. Halála előtt interjút adott a Le Nouvel Observateur című francia lapnak, azzal a feltetétellel, hogy az interjút kedves tanítványa, Benny Lévy készíti. A lap szerkesztője beleegyezett. Az interjú három részben jelent meg, az első 1980.március 10-én. Voltaképpen az életmű összegzéséről és részbeni megtagadásáról van szó. Sartre kudarcosnak minősítette munkásságát, úgy vélte, sok dolgot nem vagy nem a megfelelő módin sikerült megírnia. Legnagoybb tévedésének tartja, hogy túl fóggetlennek tételezte fel az embert, túlságosnak szubjektumnak tekintette, elhanyagolta az ember, mint közösségi, társadalmi lény tanulmányozását. Fenntartotta viszont azt a korábbi állítását, hogy az ember egyetlen célja, hogy Isten legyen. Ám, miután ez nem sikerülhet neki, az emberi élet egy nagy kudarc. Nem lehet más. Sartre szerint a huszadik századot átjárja a szorongás es