Írott és elektronikus média régen és ma

 A Mozgó Világ folyóirat 1985/3. számában kincsre bukkantam. A 66.oldalon kezdődik a Seres Dezső önéletrajzi története című,megrázó és megható írás. A szerző értelemszerűen Seres Dezső. Megtudhatjuk,hogyan tanultak a két világháború között az egyszerű parasztgyerekek. Elgondolkodhatunk arról,hogy mi,21.századiak,vajon bírnánk-e azt az életet,amit akkoriban éltek a mezőgazdasági munkások. Elképesztő szegénység és rengeteg munka. Szinte mi magunk is részeseivé válunk egy aratósztrájknak.Abban az időben az ilyesmi sokkal durvábban zajlott,mint manapság.  A csendőrök nagyon keményen bántak a sztrájkolókkal.Képet kapunk arról,hogy a második világháború vége felé hogyan szöktek meg a katonák a frontról. A visszaemlékezés egy szomorú történelmi eseménnyel,a csehszlovákiai magyar lakosság áttelepítésével zárul.  Seres Dezső nagy történelmi időket élt át. Írása rendkívül szuggesztív,plasztikus. Huszadik századdal foglalkozó történészek,agrártörténészek számára szinte kötelező olva...

 A Mozgó Világ folyóirat 2021/3. számában  jelent meg Zoltán Gábor:Vaskampók a dohszagban című novellája. Nem kívánom elárulni,miről szól ez a kitűnő írás,amúgy is inkább kedvet csinálni szeretek mintsem poént lőni,szóval:tessenek elolvasni a művet.  Legjobban talán az tetszik Zoltán Gábor írásában,hogy összefogja a történelmet és a pszichológiát. Arra keresi a választ,minek köszönhető,hogy a történelem véres diktatúrái mindig megtalálják a szadista kiszolgálókat. Szerző szerint Szondi Lipót adja meg erre a kérdésre a feleletet. Szondi szerint bizonyos családokban az emberölés generációkon keresztül "öröklődik". Ha egy ilyen sorssal és elődökkel megvert ember háborús szituációba kerül,könnyen válik erőszakossá. A történet szereplője,a Hentes,konkrétan az 1940-es években a nyilaskeresztes párt tagja lett. S ami még kiderül ebből a történetből:az ilyen típusú személyek remekül tudnak rendszert váltani. Rugalmasan kezelik a történelmet. Főhősünk kiváló ipari munkás méghozzá ...

Most nem a túlzottan nagy hévvel bulizó politikusokról van szó... Bevallom, én nem ismertem a " toxikus vezető" kifejezést mindaddig, míg nem olvastam a Mozgó Világ folyóiratban megjelent pódiumbeszélgetés anyagát. Csepeli György, Dessewffy Tibor, Domány András, és Lakner Zoltán a beszélgetés résztvevői, a moderátor pedig Zentai Péter. Szóval, címben feltett kérdésre válaszolva: az a toxikus vezető, aki a karizmáját felhasználva rossz irányba viszi az általa vezetett népet ( vajon kire céloznak ezzel?). Konkrét , ma is dolgozó toxikus vezetőkről persze nem esik szó, inkább történelmi példákat hoznak ( Hitler, Mussolini), egy szóval sem említik, hogy bármilyen analógiát is feltételeznének a 21.századi eseményekkel és folyamatokkal. Azt viszont említik, hogy a toxikus vezetők rossz irányba vezetik a népet. Megvan hát a magyarázat a 2010-es évek magyar politikatörténetére?-- kérdi az álnaiv recenzens.Egy toxikus vezető jött, látott, győzött, és toxikus népe pedig utánament...

A Mozgó Világ című folyóiratot általában a balliberális médiatermékek között helyezi el a magyarországi besorolás. Úgy vélem mégis érdemes olvasni, mert ahogy nagyapám mondogatta. mindent lehet jól csinálni, és mindent lehet rosszul csinálni. A 2017/12. szában például egészen tisztességes interjú olvasható Ungváry Krisztiánnal, mely interjúnak nem az a témája, hogy Orbán Viktor ígymegyúgy, hanem az, hogy magyar kormányok emlékezetpolitikája nem épül kellően a szaktörténészek munkásságára, és ez igaz is. Kovalovszky Márta: Szicília című írása jó , csak kissé túlírt, Dalos György regényrészlete, mely az orosz cári családról szól, viszont remekmű. De a leginkább Erős Ferenc: Hidegcsók című írása maradt meg bennem. Szándékosan nem írom ide, miről szól, mert akkor oda a meglepetés.Nagyon tetszett a folyóirat végén olvasható írás, László Ferenc: Zsűri kerestetik című munkája. Minden tévénéző szíves figyelmébe ajánlom. A mozgó Világ 2017/12. számát pedig minden érdeklődő értelmiségi figyel...