Írott és elektronikus média régen és ma

 A Digitális Fotó című folyóirat 2012.szeptemberi számában a világhírű fotós,Steve McCurry Mianmarban készült képeiből láthatunk válogatást. McCurry az ősit,az időtlent próbálta megragadni. Sikerrel. Még a témáikat tekintve dinamikus,pörgős képeken is ott érzi az ember az álló időt,vagy-Fernand Braudelnek,a neves történésznek szavait idézve-a hosszú időt. Amikor nem a mindennapok létküzdelmei számítanak,hanem az igazán hosszútávú folyamatok,az út a szellemiekbe,talán az örökkévalóság felé. Buddhista szerzetestanoncok futballoznak a kolostor udvarán:minden mozog,mégis,a mindennapos tettek mögött ott lebeg valami űr. Ezek a fiatal és elszánt kamaszok mintha máris spirituális emberek lennének. Egy másik képen ledöntött istenszobrokat látunk,kisgyerekek szaladgálnak közöttük. A ledöntött szobrok élnek,mert a szellemi tartalom ott van bennük. Ez nem a fogyasztói társadalom világa:a képen látható iskola olyan szegény,hogy a diákoknak még pad sem jut,a földön fekve olvasnak,írnak,alázattal ha

 A Székelyföld folyóirat 2010.júliusi számában olvashatjuk Ferencz Imre:Nem múlik el semmi c.,kitűnő versét. A költemény egyetlen 14 sorból álló,szonettet imitáló,ámde rímtelen vers. Mondanivalója pedig az,hogy bármit teszünk,mondunk,bárminek örülünk vagy szomorkodunk,az valahol nyilván van tartva, bekerül -ahogy a költő fogalmaz-az archívumba,ott megőrződik,mint ahogy a természet jelenségei is megőrződnek,"minden megmarad". Minden életanyag felhalmozódik. Az utolsó három sor pedig arról szól,hogy mi van,ha mégse. Ferencz Imre válasza erre az,hogy ez Isten beavatkozása. Ez az álláspont megegyezik a kereszténység megváltással kapcsolatos tanával. Ha Jézusban újjászületsz,az isteni kegyelem revén megbocsáttatnak bűneid.  Érdemes volna továbbgondolni ezt a remek verset. Mert ha nem múlik el semmi,és minden megőriztetik abban a bizonyos archívumban,ami akár a szívünk is lehet,akkor a Megőrző vajon mit kezd a furcsa adat-gyűjteményével. De ez már egy másik költemény témája lehet. 

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.

A Kortárs folyóirat a 20.századi értelmiség egyik kedvence volt. 20-22 000 példányban havonta megjelenő kulturális médiatermék,melyet általában már a megjelenés napján szétkapkodtak. Nem is csoda. Az 1978.januári számban például olyan nevek publikáltak,mint Csorba Győző,Eörsi István,Galgóczi Erzsébet,Garai Gábor,Illyés Gyula,Károly Amy,Pándi Pál,Tandori Dezső és még sokan mások. Azt hiszem,ilyen szerzőgárdát minden mai magyar írott és elektronikus médiaorgánum elfogadna. Károly Amy Vers és napló c.műve még ez igen színvonalas lapszámnak is igazi ékessége. Első olvasásra egymás mellé lazán vázolt gondolatok halmaza,valójában nagyon is tudatosan szerkesztett remekmű. A keretet Juszti néni arca,egy bizonyos Evelyn önéletrajza, valamint Móricz Zsigmond szobra alkotják. Ebbe a keretbe pedig,mint egy modern tájkép,beleírva nagyon komoly gondolatok életről,halálról,magányról. Versötletek és szinte kész nyolcsoros.Idézetek Emily Dickinsontól és Weöres Sándortól. Mindegyik "szösszenet&

A Reformáció Hírnöke című keresztény folyóirat immár 60 .évfolyamához érkezett. A Hetednapi Adventista Reformmozgalom kiadásában megjelenő, magas színvonalú kiadvány cikkei Szent Szellemtől ihletettek, teljes Bibliát hirdetnek, komolyan felhívják a hívek figyelmét arra, hogy az utolsó időket éljük, és Isten népe sorsdöntő fordulatok előtt áll. Nehezen tudok azonban mit kezdeni Marius Stroia írásával (A dráma utolsó felvonása). A cikk első két oldala azzal foglalkozik, amivel minden protestáns és karizmatikus gyülekezetben találkozunk:áron is meg kell vennünk az alkalmasságot (Ef 5,16), senki ne vegyen bennünk olyat, ami nem a Krisztus szerint való ( Kol 2,8). A 22. oldalon Stroia hozzákezd taglalni a szombatról szóló tanítást. Tehát: a hét igazi ünnepnapja szombat, vasárnap megünneplése pedig pogány, és nem veszi figyelembe a teljes Bibliát. Jómagam is, Szent Szellemmel betöltekezett keresztényként, vasárnap ünneplem a szombatot, és nem gondolom, hogy ez a kereszténység legnagyobb

Előrebocsátom: nem tartozik hatáskörömbe annak eldöntése, hogy valóban lesz-e klímakatasztrófa.Mindenesetre a zsidó Új Élet című folyóirat 2019.november 1-i számában olvashatjuk Kardos Péter imáját, mely a Föld bolygó megmentéséért, a klímakatasztrófa elkerüléséért szól. Nagyon szép, még a nem zsidóknak is érdemes elolvasni. Akár lesz, akár nem lesz klímakatasztrófa, Isten az ilyen személyes, valóban szívből jövő imákat biztosan meghallgatja. 

A Vetés és Aratás évente három alkalommal megjelenő keresztény evangelizációs foyóirat. A 2018/1. szám 7. oldalán olvashatjuk a Rossz-hír-jó hír című cikket, mely "Joe Stowell nyomán"íródott. Szerző ebben a Máté 5,11-re alapozva tanít. Ha üldöznek benneteket Jézus nevéért- így a tanítás lényege- akkor jutalmatok lesz a mennyben. Ez így is van, így tanítja Isten a Bibliában. Annyit fűznék csak hozzá, hogy ma, Európának ezen a középső fertályán nem üldözik a keresztényeket, inkább közömbösek irántuk.A világiakban van valami ösztönös gyanakvás azon emberek iránt, akik Isten Igéjét, az Örömhírt terjesztik.  Mit akar ez tőlem?-kérdezi a világi ember. Miért engem pécézett ki? Én se szólok bele az ő dolgába, őis hagyjon nekem békét! Ezért nehéz ma az igehirdetők, evangelizátorok munkája. Mert az ellenségességgel ( pl. ha valaki okkult kultuszok rabja, vagy harcos ateista), azzal lehet mit kezdeni. Meg kell cáfolni. Ugyanarról kell beszélni mint ő, csak éppen a másik nézőpontból.

A Dunántúli Református Lap 2017. októberi számában Csoda történt az Őrségben címmel olvasható egy igencsak tanulságos írás. Egy tízperces, iszonyú nagy vihar történetét beszéli el, amikor a buszmegálló pillanatok alatt eltűnt, a fák kicsavarodtak, a tetőcserepek lehulltak. És akkor erre azt írja Szakál Anikó: " Mi lett volna, ha a diófát a parókiára csavarja a szél?". Tehát, ebből következik a Szerző sterint: Isten bevatkozásának köszönhető, hogy a fát nem a parókiára csavarta a szél. Huha. Az én véleményem erről a következő: egyáltalán nem nevezhető Isten csodatettének, hogy a parókia megmenekült a diófától. A vihar sem nevezhető Isten csodatettének, inkább a Gonosz művének. Az, hogy a Gonosz nem volt képes még nagyobb pusztítást okozni, jól mutatja gyengeségét. Isten nem bünteti a híveket viharral, és nem jutalmazza azzal, hogy a vihar nem psztít el mindent. Ez az őrségi tornádó a bukott angyalok műve volt. Istennek ehhez semmi köze. 

Az Új Szőlőskert a Kecskeméti Református Egyházközség hírmondója. Az igényes tartalmú és kiállítású folyóirat 2014/2. számban jelent meg Pintér Nóra írása Konfirmáció címmel, melyben Szerző felteszi a kérdést: " Elég érett lehet-e egy 14, máshol 12 éves fiatal arra, hogy egy életre szóló módon hitet tegyen Jézus Krisztus és az egyháza mellett"? Az én válaszom erre az, hogy igen. Egy 12 éves fiatalnak már van szelleme- igaz, hogy még ingatag, sokszor formátlan, alaktalan- és értelme által is teljes egészében képes arra, hogy Krisztust befogadja. S hogy előfordul, hogy hiányzik a hűség és a kitartás? Van, aki konfirmál, de aztán " hitehagy"? Az vesse rá az első követ.... Pintér Nóra:Konfirmáció. Új Szőlőskert, 2014/2., 18.o.

Az Antenna a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány kiadványa. A folyóirat 2018/4. számában olvashatjuk Ittzés István nagyszerű írását, " Megújul ifjúságod" címmel. A cikk Szerzője leírja, micsoda károkat okozhatnak az ember életében az okkult ideológiák, káros meditációk. Szót ejt Freudról és a pszichoanalízisről is. Ezt írja: " Mégis Freud leutánozta a gyónást, de az volt a téveszméje, ha kibeszéljük a bűnt, a rosszat, akkor megszabadulunk tőle". ( 16.o.). Nagyon sokat gondolkodtam ezen a mondaton, mivel életem egy szakaszán magam is jártam pszichológusokhoz, pszichiáterekhez. Azt kell mondjam, egyetlen pillanatra sem éreztem, hogy a bűn és a baj kibeszélésével megszabadultam volna bármitől is. Inkább egyfajta eszköznek tekintettem ezt a bizonyos kibeszélést: én elmondom a problémámat, kedves doktornő, Ön pedig mondjon rá valami megoldást. A pszichoterápia egy idő után elszemélytelenedik, pusztán kommunikációs technikává válik: valahogy ki kell tölteni az egy órá

Ferenc pápa megváltoztatta a Miatyánkot, " ne vígy minket a kísértésbe" helyett " ne engedj bennünket kísértésbe esni" az új katolikus szöveg. Ferenc pápa azzal indokolta a változtatást, hogy Isten nem engedi az embereket kísértésbe jutni. Protestánsok vitatják ezt az értelmezést, a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i számában Vladár Gábor református teológus indokolta meg, hogy miért helyesebb az eredeti változat. Szerinte azért, mert Isten igenis engedi az embert kísértésbe esni, Isten gyakran állítja az embert mindenféle próbák elé. Ha belegondolunk, igaza van Vladár Gábornak. Már csak azért is, mert próbák által, hosszútűrés által erősödik a hit. Magyarul: teher alatt nő a pálma. Ha nincs elég teher, Isten majd ad. De ad elég eszközt, képességet arra is, hogy az egyén győztesen kerüljön ki a kísértések elleni harcból. Ha belegondolunk, tavaly ez a Miatyánk- reform nem volt vezető téma a fősodratú magyar médiában. Merthogy a magyar lakosság igen kis hányada

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív

Markus Söder-van, ki e nevet nem ismeri? Ő a CSU új elnöke, és szemmel láthatólag azon igyekszik, hogy kiszolgálja a  Nagy Testvért, a CDU -t. A Magyar Nemzet Hírlevelének 2019.május 7-i számában olvashatjuk Fricz Tamás nagyszerű elemzését Söder politikájáról. Fricz jó érzékkel mutat rá arra, hogy bizony, azok a politikai erők, akik német oldalon eddig Orbánnal voltak, eltűntek, és mindenki a liberális, migrációpárti fősodorba akar állni. Söder politikai crdeoja is valami hasonló. Az a baj, hogy onnan jön a zseton. Ahonnan pedig jő a zseton, a német politikus oda áll. Nehogy elguruljon tőle az a zseton. Hogyan is győzhetnénk meg egy német politikust a keresztény elvek helyességéről, mikor Brémában tíz év alatt harmadára csökkent a keresztények száma? A világ azt látja, hogy egyre kevésbé divat a keresztények Istene. Így is áll hozzá. A kereszténységnek kellene tetszhalálából felélednie, hogy komolyan vegyék, és valódi szavazóbázisa lehessenek a hatalomban lévőknek. Szerintem. Itt

Az Etudes című, francia keresztény folyóirat 1980.augusztus-szeptemberi számában olvashatjuk Paul Valadier meglehetősen kritikus hangvételű cikkét a szociobiológiáról. A szociobiológia a 20. században született tudomány, bizonyos amerikai Edward Wilson a szülőatyja, aki az emberek viselkedésében kizárólag a túlélésre való ösztönt tartja meghatározó motivációnak. A szociobiológia tehát kiélezett darwinizmus, melyben nem jut hely Istennek, szeretetnek, érzelmeknek, csak a természetes kiválasztásnak. Az embert állattá lefokozó tudományos nézetek között ez a legembertelenebb. Valadier ( aki francia jezsuita) kikel az ellen, hogy ezt bármiféleképpen is tanítsák az iskolában, egyetemeken. Igaza van. Azt gondolom, a szociobiológia- ebben a formájában legalábbis- merő képzelgés, tiszta áltudomány. Lelki sérült emberek mizantrópiájának tudományos köntösbe bújtatott változata. Káros, istenellenes. Azt is mondhatnám:fasiszta. Remélem, ezen senki sem fog megsértődni. Ez van.  Jó volt olvasni a

Jean-Paul Sartre a 20. század kultúrtörténelmének emblematikus alakja, az egzisztencialista filozófia egyik legmarkánsabb képviselője. Halála előtt interjút adott a Le Nouvel Observateur című francia lapnak, azzal a feltetétellel, hogy az interjút kedves tanítványa, Benny Lévy készíti. A lap szerkesztője beleegyezett. Az interjú három részben jelent meg, az első 1980.március 10-én. Voltaképpen az életmű összegzéséről és részbeni megtagadásáról van szó. Sartre kudarcosnak minősítette munkásságát, úgy vélte, sok dolgot nem vagy nem a megfelelő módin sikerült megírnia. Legnagoybb tévedésének tartja, hogy túl fóggetlennek tételezte fel az embert, túlságosnak szubjektumnak tekintette, elhanyagolta az ember, mint közösségi, társadalmi lény tanulmányozását. Fenntartotta viszont azt a korábbi állítását, hogy az ember egyetlen célja, hogy Isten legyen. Ám, miután ez nem sikerülhet neki, az emberi élet egy nagy kudarc. Nem lehet más. Sartre szerint a huszadik századot átjárja a szorongás es

Az Ébredjetek! a Jehova Tanúi egyház folyóirata. A 2017/3. szám címlapja egy igen izgalmas kérdést vet fel:Istentől származik a Biblia? Persze, első blikkre azt mondanánk: hát, ki mástól származna? Csakhogy a 21. században élnek olyan keresztények, akik ezt megkérdőjelezik. Az Ébredjetek! cikke igei alapon bizonyítja be, hogy a Biblia nem származhat mástól, csak Istentől. Nagyon tetszik az egyik, erre felvonultatott bizonyíték: Jób könyvének 36. fejezetében található egy igehely, mely a felhők keletkezéséről szól. Ezt a modern meteorológia sem érti egészen, ám a Biblia már cca.kétezer éve útmutatást adott erről. További témák, a teljesség igénye nélkül:  Hogyan jövendölte meg a Biblia Babilón és Ninive bukását, s mi vált valóra ezen jövendölésekből? Hogyan határozza meg a Biblia az élet értelmét, célját? Ha Isten munkálkodik a Földön, miért van annyi szenvedés és pusztulás? Élnek ma közöttünk angyalok? És ha igen, hányan lehetnek? Az Ébredjetek! című folyóiratot minden kereszt

A Korunk című folyóirat teljes 2018.júniusi száma az iszlámmal foglalkozik. Aktuális téma ez a hazai médiában, főképp a menekültválság kapcsán. Érdemes azonban az iszlámot politikai összefüggések nélkül is megvizsgálni, akkor talán jobban megértjük mi, keresztények. Az már más kérdés, hogy az iszlám akar-e bennünket megérteni... Szóval, a Korunk folyóirat 2018.júniusi számában olvashatjuk Iványi Tamás A Korán a muszlim misztikusok szemével című tanulmánya. Ebben olvashatjuk, hogy muszlim misztikusok, a szúfik, nem mást tűztek ki célul, mint a Korán és az iszlám által eljutni Istenig. Hát itt a nagy különbség. Miért kell ahhoz egy teológusnak egyúttal misztikusnak is lennie, hogy el akarjon jutni Istenig? Egy könyv, ha szent, önmagában elvisz Istenig, nem kell hozzá semmiféle misztika. A kereszténység tanításai szerint, aki Isten igéjét befogadja szívébe, s ez meglátszik mindennapi életén, hitből történő cselekedetein is, az bejut Isten országába. Nem egyszerűen meglátja az Istent, han

Joggal felmerül a kérdés a futball rajongóiban: hol érdemes nézni a labdarúgó VB-t? Melyik az a médium, amely a legjobban megragadja ennek a csodálatos sporteseménynek, a futball Vb-nek négyévente ismétlődő és semmi máshoz nem hasonlítható hangulatát? Jómagam a mérkőzések közvetítését az m4-en fogom követni, itt nagyszerű szakembergárda dolgozik azon, hogy Magyarország lakossága se maradjon ki ebből a csodából. az internetes médiából pedig a focikatalogus.hu-t ajánlom, véleményem szerint ez a legjobb, de persze, ez csak egy futballrajongó véleménye. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXXX Azért a VB alatt se hanyagold el Istent... keresztenyeknek.blogspot.com

Az általam egyébként nagyon tisztelt Bod Péter Ákosnak jelent meg cikke a Világazdaság üzleti napilap 2018.június 6- számának 8.oldalán. Ebben a Szerző az olasz kormányváltást elemzi, gazdasági szempontból. A mondatokból az tűnik ki, mintha Bod Péter Ákos szerint az olaszok euroszkepticizmusa eredményezett volna kormányváltást. Pedig nem. A Csizma lakosainak abból lett elegük, hogy az egymást követő hivatalnok-kormányok nem tudtak mit kezdeni az illegális bevándorlókkal. Most, hála Salvini belügyminiszternek, az illegális migránsokat ki fogják toloncolni. Legalábbis az ígéretek így hangzanak. Az olasz kormányváltás tehát nem azért következett be, mert az árfolyam így, az eurózóna meg úgy, hanem az olaszok meg akarják védeni saját hazájukat. Szerintem. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Isten nevében: keresztenyeknek.blogspot.com