Írott és elektronikus média régen és ma

 Aligha kétséges,hogy a természettudósok számára a 2020-as évek az Északi-és a Déli-sarkvidék(azaz az Arktisz és az Antarktisz) kutatásának évei lesznek. A geológusok ásványkincsek után,a biológusok új növény-és állatfajok és ökoszisztémák után kutatnak a Föld leghidegebb pontjain. Hogy miféle,eddig ismeretlen vagy alig ismert élőlények fordulnak elő a jégmezőkön,arra egy példa az origo.hu cikkében(Vérfagyasztó lényt találtak az Antarktiszon.Feltöltve 2023.01.08.Megtekintve ugyanezen nap 18 óra 12 perctől) olvasható és látható. A 20 centiméteres nagyságra is megnövő férget az Antarktisz kutatói találták,bár már 1939-ben készült róla leírás,élő példányt csak most fogtak a kutatók. Még azt sem tudjuk,mivel táplálkozik a különös állat.

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos