Írott és elektronikus média régen és ma

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában jelent meg Szigeti Ferenc:Varasd és Győr-barokk ego vs.modern építészet című írása. Ha röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,annyit mondanék:a rendkívül színvonalas,gondolatébresztő cikk azt a problémát taglalja,építsük-e újjá történelmi városainkat,vagy őrizzük meg építészeti kincseit változatlan formában? Jómagam kissé tendenciózusnak éreztem azt,hogy a győri Kisfaludy Színház építészeti anomáliái is belekerültek a cikkbe. Ez a színházépület ugyanis se nem barokk,se nem műemlék,hanem a kádári szocializmus építészetének egyik alkotása,szinte természetesnek vehetjük,hogy ma már korszerűtlennek számít. A helyi lakosság egy része viszont megszokta,ragaszkodik hozzá. Ebben semmi rossz nincs:a "mi szép?" kérdését a hagyományok mindig és mindenhol befolyásolták. Ettől eltekintve a cikket nagyon jónak találom,ajánlom olvasásra építészeknek,várostervezőknek. 

Oroszország több százmillió dollárt szán Szíria újjáépítésére- írja a kitekinto.hu, orosz forrásokra hivatkozva. Lesz itt műtrágyagyár, kikötő-újjáépítés, meg amire csak egy háború utáni gazdaságnak szüksége van. Recenzens kérdései: 1. Biztos, hogy az emberi jogokkal igencsak hadilábon álló Asszad elnök visszaültetése és megerősítése a leghelyesebb döntés? A politikai válságkezelésnek az legjobb módja, ha létrehozzuk ugyanazt a helyzetet, melyben a válság kirobbant? 2. Érdekesnek találom, hogy pont az az Oroszország építi újjá Szíriát, mely igen jelentős szerepet vállalt a lerombolásában, azaz a polgárháború kirobbantásában, annak eszkalálódásában. Ilyen a politika... 3. Ha már Magyarország és Oroszország szövetségesek, nem lehetne elérni, hogy hazánk is kapjon egy szeletkét a tortából? A koszovói újjáépítési buliból kimaradtunk, a Közel-Kelet csak a magyar cégekre, vállalkozásokra, szakemberekre vár.Legalábbis ezt kell, hogy gondolja a világ.

A modern kori történelem iránt érdeklődő közönségnek ajánljuk szíves figyelmébe a spigel című német lap 2005/4., angol nyelvű különszámát ( Spiegel Special). A szám teljes egésze a második világháború utáni Németországgal foglalkozik. Megtudhatjuk, hogyan zajlott le az újjáépítés és a nácítlanítás. képet kapunk arról, hogyan szakadt ketté az egységes Németország NSZK-ra és NDK-ra. Bemutatják a fontosabb politikusokat- igazt, csak a nyugati oldalról: az 1945-1964. között kancellároskodó Konrad Adenauert, Ludwig Erhardtot, Willy Brandtot, Helmut Kohlt. És szó esik az ekkor titkos kancellárjelöltnek számító Angela Merkelről is. Nem maradhat ki a tablóból a berlini fal lebontása, az 1990-es újraegyesülés illetve ennek máig ható problémái. Szemtanúk szólnak vagy írnak a nagy német gazdasági csodáról- itt kissé egyoldalú a bemutatás, elég kevés szó esik a Marshall-segélyről- az életmód változásairól, illetve a 21. századi Németország előtt álló kihívásokról. Remek történelmi folyóiratot ...