Írott és elektronikus média régen és ma

 Érdemes lenne nagy zenészeink, zeneszerzőink emlékezetéről külön kötetet kiadni, összegyűjteni a róla szóló emlékezéseket, kritikákat. Szakcsi Lakatos Béla 2022-ben hagyott itt bennünket, emléke elevenen él, hiánya igencsak érezhető. Mindez úgy juott eszembe, hogy elolvastam a Gramofon zenei szaklap 2004.őszi számában Zipernovsky Kornél igencsak értő kritikáját Szakcsi Lakatos Béla Na Dara! ( magyar jelentése: Ne félj!) című albumáról. Zipernovsky kiemeli az album játékosságát, Szakcsi Lakatos " igazi hazatérésé"-nek nevezi a lemezt. Szól arról, mennyi eredetiség van a bőgő és dob játékában. Kiemeli Rostás Mónika és Rostás Csaba énekét. Összességében: egy nagyon pozitív lemezkritikát olvashatunk. Ezeket kellene könyvben kiadni, ezzel is ápolva egyik legnagyobb muzsikusunk zongoristánk emlékét.

 Ha igen,akkor ahhoz nagyon-nagyon jól kell tudni zenélni és ismerni kell a fontosabb zeneműveket-kívülről. Nem semmi. A magyar karmesterképzésről,a nemzetközi színtéren is legendásan jó eredményeket elérő magyar karmesteriskoláról a Gramofon című zenei magazin 2004.őszi számában olvashatunk a szakma jeleseit megszólaltató körképet. Kifejti véleményét Lukács Ervin, Petrovics Emil,Hamar Zsolt,Kesselyák Gergely,Héja Domonkos. Jót is,rosszat is mondanak,de a jövőt illetően nem túlzottan optimisták. Hogy a cikk megjelenése óta jobb vagy rosszabb lett a helyzet,azt nem én vagyok hivatott megállapítani.  A cikk kitűnő,inspiráló,érdekes.