Írott és elektronikus média régen és ma

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

 Olvasom a HVG 2020.december 10-i számában Parászka Borókának a romániai választásokról írt nagyszerű elemzését (24-25.o.). Találtam egy érdekes mondatot: a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői, képviselőjelöltjei szinte mindannyian orvosok voltak. A párt-nem mellékesen- megnyerte a 2020.évi választásokat, igaz, "csak" 29,79 %-ot elérve. Második lett a Nemzeti Liberális Párt, 25,01 százalékkal. Az RMDSZ 6,63 százalékot kapott. Azon gondolkodtam, vaon ez a recept beválna Magyarországon is? Ha valamelyik párt kitalálná, hogy szinte minden képviselőjelöltje orvos lesz, vajon hány százalékot érne el? De lehetne próbálkozni tanárokkal, mérnökökkel, bármiféle értelmiségi csoportosulással. Vajon a magyar választópolgárok hány %-a bízik még az értelmiségben annyira, hogy bejuttassa őket a Parlamentbe? Költői kérdés. Szerintem a válasz:kevés százaléka. Hazánkban egy értelmiségi párt ma nem nyerne. Ugyanis feldobná a labdát az ellenfélnek: lám, ezek itt entellektüelek, nem értenek