Írott és elektronikus média régen és ma

 Nagy László a huszadik századi magyar költészet emblematikus alakja. Egyik legismertebb verse az Adjon az Isten,a költő maga is előadta rádióban, tv-filmen,mondenfajta akkori médiában. Az Új Írás c.folyóirat 1975.máciusi száma is közölte. A Színészkirály,Latinovits Zoltán is sokszor szavalta színpadon. A vers két utolsó sora("...adjon úgy is/ha nem kérem") azonban sok találgatásra ad okot. Miért nem akar a költő kérni Istentől?Megingott hitében?Világias lett?Nagy László személyiségét és életkörülményeit ismerve ez nem valószínű. Akkor mi történt? A választ a vers keletkezési évszáma adja meg:1944. A második világháború tombol,igaz,a szövetségesek állnak nyerésre,de a vége még nagyon-nagyon messze.Magyarországon német megszállás,majd októbertől nyilasuralom. Délről pedig jön a szovjet Vörös Hadsereg,"felszabadítani",tudjuk,milyen következményekkel. Sok ember,nem alaptalanul,úgy érezte,eljött az Apokalipszis ideje. Nincs mód kérni Istent,nincs mód imádkozni. Olyan tö

 Nagyon szeretem a Csendes Percek című keresztény kiadványt,rendszeresen olvasom,sőt,össze is gyűjtöttem a régebbi számokat. A kiadvány 30 nyelven,több,mint 100 országban jekenik meg.Hazánkban a Magyarországi Metodista Egyház adja ki. A Csendes Percek lényege,hogy az élet legkülönbözőbb területein dolgozó emberek írják le személyes reflexióikat egy-egy bibliai igéről.  A 2017.március-áprilisi számban Matt Miofsky az amerikai Missouri államból Hamvazószerda címmel tett közzé elmélkedést. Ebben az 1Kor9,24 igehelyhez fűzött személyes reflexiókat. Ez,mint tudjuk,a Pál apostol híres futás-igéje:"Nem tudjátok-e,hogy akik versenypályán futnak,mindnyájan futnak ugyan,de csak egy nyeri el a versenydíjat?". Mr.Miofsky felidézi a főiskolai focicsapatban eltöltött éveket,a fegyelmet,az alázatot dícséri,majd így zárja elmélkedését:"Ha új szokásokat vagy önfegyelmezési formákat gyakorlunk a nagyböjt idején,közelebb kerülhetünk Krisztushoz". Nekem személy szerint ezekkel a bizony

 Johannes Amos Comenius a 17.században alkotó filozófus,pedagógus,teológus.A Jó Hír c.bibliai folyóirat 1990/2.száma közli  A világ útvesztője és a szív paradicsoma c.művének egy részletét. Ebben Comenius azt mondja,hogy a hitet és az értelmet is a Szentlélek adja. Tehát mindkettőt. Hogy mi ennek a jelentősége?Keresztény teológusok-és tegyük hozza:főként filozófusok-évszázadokon át vitatkoztak azon,hogy a hit vagy az értelem az előbbrevaló. Comenius pontot tett a kérdés végére:a kettő egyenrangú,mert mindkettőt a Szentlélek adja. Persze,Comenius itt a valódi,isteni bölcsességekkel felvértezett értelemre gondol. Csakhogy mi,21.századi hívők,gyakran láttunk már ezzel kapcsolatban súlyos visszaéléseket. Hány és hány hamis tévépróféta(sajnos,hogy ezt kell mondjam,többségük karizmatikus keresztény) jelentett már ki dolgokat,arra hivatkozva,hogy neki azt a Szentlélek adta!Aztán persze az egészről bebizonyosodott,hogy kamu. Szóval,nekünk,akik még ebben a látható világban élünk,gyanakodnunk ke

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

A keresztény tanítók,pásztorok,lelkészek egyre hangsúlyosabban vannak jelen a közösségi médiában és a videomegosztó portálokon,valamint a blogszférában. Ez jó,ennek keresztény emberként örülök,hiszen Márk evangéliumának szellemében hirdettetik az Evangélium. Csakhogy van a dolognak egy nem annyira kedves oldala is. Ez pedig a viták,kommentek. Időnként egyes keresztény testvéreket túlzottan elragad a szenvedély,és ezzel a szenvedéllyel kezdik el átkozni-a másik keresztény testvért. Démonizált vagy,hamis tanító vagy,megátkozlak-ilyen és ennél is durvább hozzászólások ékesítik a közösségi média keresztény tartalmait. Olykor a trágársagig fajul a hitvédelem.Jézus nem ezt tanította. Kedves testvérek!Ne egymást tekintsük már ellenségnek,inkább hirdessük az evangéliumot,mert erre lettünk elhivatva. Ne azt lássák-olvassák a világiak,hogy Isten gyermekei hogyan káromolják egymást a feltámadás kérdéseről vallott eltérő nézetek miatt. Normális,kulturált stílusban is el lehet "beszélgetni&

Az, hogy egy katolikus pap alkoholista lesz, valahol a katolicizmus csődje is. Ha a hit nem elég erős, még annyira sem, hogy a legnagyobb világi bűnöktől megóvjon, akkor hogy állunk a hit gyümölcseivel? Mi lesz a szeretettel, békességgel, örömmel, és a többiekkel? A Heti Válasz 2017.december 21-i száma szól a Hivatásőrző Ház tevékenységéről. Ezen intézetet azért alapították, hogy alkoholista papjait a katolikus egyház itt rehabilitálja. Ha az intézmény weboldalára kattintunk, látjuk, hogy azóta már más függőségekben szenvedő egyházfik is csatlakoztak a népes csapathoz, sőt, hogy a kép teljessé váljon, nyitottak a laikus hívők felé is... Persze, a katolikus papok alkoholizmusa, szerencsejáték-függősége nemzetközi jelenség. A Heti Válaszban említett Hivatásőrző Ház egy nagy nemzetközi csoport, a Guest House tagja. Ez a csoport büszkén hirdeti magáról, hogy Amerikában már több, mint 3000 (!) katolikus egyházi személyt szokatott le a piáról. Lenyűgöző. Persze, a felszentelt pap nem

Az természetes, hogy az egyház nem zárkózhat el a tudománytól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tudományos elmélettel azonosulnia kell. Azt pedig pláne nem jelenti, hogy össze kell keverni a biblikus igazságot a tudománnyal. Szerencsére Marc Lechieze-Rey az Études 1987/5. számában az utóbbi csapdát elkerüli. Az előzőeket viszont nem. Miért kell foglalkoznia egy francia katolikus lapnak az ősrobbanás-elmélettel, Nagy Bummal, Big Banggal, nevezzük, ahogy akarjuk? Maga Lachieze-Rey adja meg a cáfolatot: egyes csillaghalmazok idősebbek, mint maga az Univerzum- legalábbis a tudományos kormeghatározás szerint. Nem keletkezhetett a Kozmosz 15 milliárd éve, annak tartozéka pedig 17 milliárd éve! Vissza kellene térni a hithez. A biblikus hithez. Isten a világot hat nap alatt teremtette. Miért szimpatikusabb a 15 milliárd éves teremtődés, mint a hatnapos teremtés? Hatezer év nincs elég messze? Attól, hogy valami végtelen hosszú, még nem jelenti azt, hogy.....Az ősrobbanás- és tegyük h

Az Antenna című folyóirat a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány kiadványa. Azt gondolom, minden kereszténynek olvasnia kellene. Mert élő hit van ezeken a lapokon, tanúságtételek, bizonyságtételek, egyéni meglátások a Biblia különböző igehelyeihez. A 2019/1. szám tartalmából: Egy testvérnő pontosan azt a ruhát kapta ajándékba kapta egy idegentől, amit kinézett magának a boltban. A tassi erőmű alatt összeomlott a föld, az épület mégis teljesen ép maradt. Egy fiú, aki már mindenkivel közölte, hogy otthagyja az iskolát, mégis elvégezte. Egy házaspár ingyenesen adott szállást keresztényeknek. Egyszóval: Jézus él! Isten Szelleme ott munkál a mi mindennapi életünkben. A Magyar Evangéliumi Rádió linkje: mera.hu Olvassátok az Antennát, hallgassátok a Magyar Evangéliumi Rádiót!

Mindenekelőtt meg kell dicsérnünk a folyóirat címét: Éjféli Kiáltás. Ennél figyelemfelkeltőbb ugyanakkor biblikusabb címet nehezen adhatni teológiai folyóiratnak. Mert valódi teológiai folyóiratról van szó, melyet az Éjféli Kiáltás Misszió ad ki Budapesten. A 2018.januári számban két cikk keltette fel a figyelmemet. Stefan Beitze tízoldalas tanulmánya: Megkezdődött-e már a hittől való nagy elszakadás?, nagyon pontosan rámutat a 21.századi értékrend és a kereszténység problémás viszonyára. Korunk emberei elvilágiasodtak( ahogy azt Pál apostol is írja az Igében), Isten helyett önmaguk felé fordultak, saját testükkel foglalkoznak, életük középpontjában az Én áll, nem pedig az Úr. Ez jelentheti azt is, hogy megkezdődött az a korszak, melyet a vallásos képmutatás jellemez. Sok keresztény ember vallásossága külsőlegessé válik, nem Isten akarata, hanem saját akaratuk vezérli őket. Beitze írását minden európai és amerikai kereszténynek el kellene olvasnia. A másik írás, mely felkeltette az ér

A Valóság című tudományos folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Tele Gábor bravúros esszéje, melynek címe: Ellentmondások a gyermeki lélek felnőttkori jelenlétében. Nagyon szépen megfogalmazza a Szerző az emberi boldogság titkát: el kell hagyni az infantilizmust, mely egyoldalúan a fogyasztói társadalom szenvedő alanyává tesz, s a Maslow-piramis felsőbb szintjei felé kell fordulnunk. Tele Gábor példaként hozza fel a falusi, vallásos-tradicionális társadalomban élő időseket, akik nem ismerik a magaskultúrát, viszont vannak magasabbrendű szellemi igényeik, s ezzel " túlnőnek a kizárólag befelé irányuló fogyasztásorientált társadalomnál...". Szóval, voltaképpen arról ír Tele Gábor, hogy a hit fontosabb, mint a kultúra. Ezt nagyon fontos lenne belátnia minden értelmiséginek. Hajlamosak, különösen a társadalomtudományokkal foglalkozók, azt gondolni és hirdetni, hogy a kultúra a csúcspont, annál feljebb már nincs is semmi. Hát van. Van pedig a hit, az Istenbe vetett alá