Írott és elektronikus média régen és ma

 Additív épületeknek nevezzük a nem hagyományos eljárással készült épületeket. Leginkább a 3D-s nyomtatási technológia segítségével készült házakat értjük ezen kifejezés alatt. A New Technology című folyóirat 2022/2.számában olvasható Gábor János cikke ( Automatizált 3D-s nyomtatással építik a családi házakat) részletesen bevezeti az érdeklődő Olvasót a témába. Megtudjuk a cikkből, hogy az első 3D-s apartmant 2020-ban építette egy német cég. Az iparágban rengeteg befektető lát fantáziát, az egyik cég 50 millió dolláros részvénycsomaggal vonult be az amerikai tőzsdére. Az is kiderül, hogy az így készült házak olcsóbbak, mint a hagyományos ingatlanok, valamint jóval rövidebb az ilyen házak elkészülési ideje: a megszokott 90 nap helyett mindössze 30 nap. De mi a helyzet a munkaerővel? A cikk erre a kérdésre is választ ad. Elég a hagyományos építési projekteknél szokásos munkaerő 55 %-át felvenni. Recenzens azért felveti, hogy nem éppen alkalmazott-barát a rendszer... A kitűnő cikk elolva

 A Delta magazin (a KISZ által kiadott,többnyire természettudományos és műszaki témákkal foglalkozó ismeretterjesztő sajtótermék volt,ma már nem jelenik meg) 1974/7. számában jelent meg cikk Lökhárítók helyett lökéscsillapítók címmel. Szerzője Nádasi Antal. A cikk arról szól,hogy a korábbi merev,sokszor a balesetekben önmaga is megsérülő lökhárítók helyett rugalmas,az ütközés erejét valóban tompító lökéscsillapítókra van szükség. Valószínűleg 50 centiméter lesz a magasságuk. Az USA szabványai szerint a jó lökéscsillapító 16 km/óra sebességű ütközésnél 100 százalékig védi a gépjárművet,sőt,maga sem sérül meg. A Szerző leírja azt is,hogy a nagy amerikai autógyárak már régóta kísérleteznek ezen biztonsági szerkezetekkel,a szabványosítás kérdését (recenzrns ironikus megjegyzése:azaz a bürokráciát) nem sikerült még megoldani-magyarán szólva,nem tudtak megegyezni arról,melyik óriáscégnek a nevén fusson a projekt. A cikkben arról is olvashatunk,hogy a legtöbb ütközés nem merőlegesen,hanem fer

Nagyon szeretem a Magyar Hírlap címlapjának megjelenését, ám a 2018.február 13-i szám valahogy zavaró. Bal oldalon olvasható a " Biztonsági garancia a déli kerítés" szöveg, mellette pedig Dömötör Csaba államtitkár képe látható. Az a baj, hogy Dömötör Csaba szinte elvész a képen. Az emberalak a kép kb. egyötödét teszi ki, a többi a határkerítés egyik oszlopát, illetve a magyar kék eget ábrázolja. Véleményem szerint ilyen fotót a 21.századi írott médiában már nem szabad közzétenni! Vagy Dömötör Csabára kellett volna fókuszálni, vagy a kerítést kellett volna megörökíteni, illusztrálva a bal hasáb szövegét. A tartalom viszont most is kitűnő. Nagyon tetszik, hogy a Magyar Hírlap következetesen igazat ad a kormánynak az ukrajnai magyarság ellen elkövetett oktatási jogsértés ügyében. És persze szimpatizálok azzal is, hogy kiállnak a migrációs kvóták ellen. A sok remek cikk közül  ki kell emelni Nagy Ervin filozófus írását ( nem értem ugyanakkor, miért kell feltüntetni a Szerző c