Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar irodalom legkoraibb századaiban irodalomkritika nem létezett. Az írók, költők nem voltak hozzászokva, hogy valaki csak úgy jön, és pozitív vagy negatív véleményt merészel írni az ő verséről, novellájáról, drámájáról, regényéről.  A magyar irodalom történetében Kölcsey Ferenc volt az első, aki komolyan foglalkozott műkritikával.Jolsvai András: Kölcsey, a kritikus és az olvasóközönség című kiváló tanulmánya, mely az Irodalomtörténet folyóirat 1989/2. számában jelent meg,részletesen foglalkozik Kölcsey Ferenc kritikai tevékenységével. Három kritikát emel ki a Szerző, s ezek azért is érdekesek, mert mindhárom más-más fogadtatásban részesült.  1.A Csokonairól írt kritika. Kölcsey szerint Csokonai zseniális költő volt, aki azonban nem kapta meg a megfelelő " táptalajt" munkásságához, ezért elsorvadt, poézisének színvonala gyengült. A kritika fogadtatása:a debreceni olvasóközönség éktelen felháborodása, a kritikát közlő Tudományos Gyüjemény című folyóirat előfizetésének tö

 Manapság már nincsenek Hermann Ottó-típusú polihisztorok. De vannak olyan tudósok,akik két vagy több területen is kiemelkedő alkotásaikkal,felfedezéseikkel gazdagítják az emberiséget. Közéjük tartozik a 2020-ban elhunyt Vremir Mátyás. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/49. számának 1550-1551.oldalán Lónyai Gabriella cikke emlékezik rá.  Megtudjuk,hogy Vremir Mátyás geológusként dolgozott a Közép-Afrikai Köztársaságban is. Számomra teljesen új információ,hogy a világhírű tudós az 1989.december 21-i,Ceaucescu diktatúrája ellen tiltakozó tüntetésen az első sorban vonult.A legnagyobb terjedelmet természetesen Vremir világraszóló őslénytani felfedezése,a Balaur bondoc nevű dinoszauruszfaj foglalja el. Felfedezése jelentősen módosította a térség őslénytani térképét. Vremir Mátyás több amerikai egyetemen is kutatott,tanított. Vremir Mátyás emlékét örökre megőrizzük. A cikk pedig nagyon jó,szakmai és emberi portrét rajzol a kiváló tudósról.

 Kár,hogy nincs ma a magyarországi piacon olyan sajtótermék,mint volt anno a Kroki Krimi.Színvonalas bűnügyi történeteket közölt a legmenőbb angol és amerikai krimiszerzők tollából. Az 1989/1. számban például három remek novellát olvashatunk. Edward.D.Hoch:Egymillió dolláros pulyka című írásában egy igen ravasz tolvajnak el kell lopnia egy karácsonyra készülő család pulykáját. De hogy miért ér ez meg valakinek egymillió dollárt? Csakhogy a tolvajnak eltörik a lába,be kell gipszelni. Vajon így is végre tudja hajtani a feladatot? Helen Nielsen:Cornell utolsó üzlete című történetében egy autóügynököt találnak holtan,a rendőrség szerint öngyilkos lett,idegenkezűség kizárva. Csakhogy a feleség,azaz az özvegy szerint férje nem lehetett öngyilkos. A főnöke szerint az áldozat egy kamu autóeladást próbált megrendezni. A rendőrség is furcsának találja az eladás körülményeit. Barbara Owens:Vérében a muzsika...című története azért is drámai,mert mindössze két szereplője van-legalábbis az elbeszélé

 1988-ban egy csökkentlátókból álló kis csoport Romániába látogatott. A kirándulásról Kis-Varga József számolt be a Vakok Világa c folyóirat 1989/1.számában(Körutazás Szatmárban és Észak-Erdélyben,16-19.o.). Minden településről,ahol megfordultak,részletes helytörténeti ismertetőt közöl a Szerző. Ez számomra,aki pedig történelem szakot végzett,bőven tartalmaz újdonságokat. Nem tudtam például,hogy Nagybányát a középkorban Asszonypatakának nevezték,de az is újdonság számomra,hogy Misztótfalusi Kis Miklós itt tanult. Szintén az újdonság erejével hatott az a tény,hogy a közép-és koraújkor folyamán a Szatmárnémeti várához tartozó raktárakban tárolták azt az irtózatos mennyiségű sót,amit aztán leúsztattak a Maros folyón.  Ami egyedülálló kordokumentummá teszi ezt a cikket,az egy baleset leírása. A magyarországi csapat busza ugyanis belement egy kivilágítatlan lovasszekérbe,amelynek kocsisa tökrészegen aludt. Kis-Varga József leírja,min kellett keresztülmenniük,miután a baleset megtörtént. Vég

 Románia 1989.évi forradalmának,és általában Kelet-Európa 20.századi történetének kutatói illetve a téma iránt érdeklődők számára nagyon hasznos lehet,ha elolvassák Nyakas Szilárd:Istentől elhagyatva című írását. A visszaemlékezés a Magyar Krónika c.folyóirat 2020/2. számának 114-117.oldalán olvasható. Szó esik benne arról,hogyan telepítették ki a román hatóságok Tőkés László református lelkészt és feleségét Menyő(hivatalos nevén:Szilágymenyő) községbe. Felbukkan a cikkben egy magyar rendszámú autó,amit Kolozsváron rendkívül szívélyesen fogadtak,aztán pedig segélyszállitmányról,valamint rendhagyó karácsonyi istentiszteletről és különleges úrvacsoráról is olvasunk.A stílus kitűnő:egyszerű,de nem leegyszerűsítő,hamis pátosztól mentes. Nyakas Szilárd nagyszerű cikke visszautaztatja az Olvasót abba az emlékezetes 1989-es esztendőbe. Több olyan cikkre,filmre,tudósításra,visszaemlékezésre lenne szükség a magyar sajtóban,médiában,melyek az utóbbi idők nagy történelmi eseményeinek apró hétközn

 El Mirador a maja civilizáció egyik központja volt. Igen szokatlan sajtóorgánumban, a Vakok Világa című folyóirat 1989/10.számában olvashatunk róla cikket, melyet Ray T. Matheny könyve alapján Szabó Lászlóné írt és fordított. Méghozzá remekül. Szinte érezzük a nyári negyvenfokos trópusi meleget, a kutatókat folyton zaklató moszkitókat. Látjuk magunk előtt a hatalmas, vörösre festett mészkövekből épült szent építményeket. Teraszok, szobrok, hatalmas közterek között járunk, megcsodáljuk a 18 méter magas piramist ( köztudott, hogy piramisokat nemcsak az ókori egyiptomi civilizáció hozott létre). Megtudjuk a cikkből, hogy a kutatók sokat vitatkoztak azon, hogy El Mirador vajon a klasszikus maja korban ( Kr.u.250-900), vagy a preklasszikus maja korban épült. Nagy valószínűséggel mindkettőben, mégis, inkább a klasszikus maja korban beszélhetünk a város virágkoráról. Ennek ellenére több száz preklasszikus cseréptöredéket is találtak. Matheny könyve említést tesz még a régészet hiénáiról, a f

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

 A 168 Óra című hetilap I. évfolyamának I. száma 1989.október 24-én jelent meg. A magyarországi média akkor kezdett el foglalkozni 1956-tal. A hetilapban ( és az ahhoz kapcsolódó rádióműsorban) Rádai Eszter kérdezte Konrád Györgyöt, a neves magyar írót, A látogató című, korszakteremtő könyv alkotóját,  az 1956-os forradalomról ( illetve akkor, Pozsgai Imre nyomán, népfelkelésről). Arról, hogyan emlékeztek rá, akkor, amikor nem lehetett emlékezni. Erről szól ez a rövid interjú. Nagyon tetszik Konrád György válasza. Nem nagyítja fel saját szerepét, nem csinál hőst magából. Elmondja, hogy inkább a " magánélet szférájában" zajlott az emlékezés. Ő például, egyedül, magamagában, többször is végigjárta a fontosabb helyszíneket. Ahogy ma, a 21.században, mondanánk: emlékező túrát tett.  Jelképes számomra ez a válasz. Egyszerű, szerény. Meggyőződésem, hogy a pesti emberek többsége, ha emlékezett egyáltalán 1956-ra, pontosan így tett. Csak később, amikor már divat lett dicsekedni minde

 Érdekes cikket olvashatunk a Magyar Nemzet 1989.július 5-i számában. Arról van ugyanis szó,hogy a Magyar Demokrata Fórum,mint a Kádár-rendszert bíráló szellemi mozgalom,jött létre. Amikor aztán a vezetőség bejelentette,hogy az MDF párttá alakul,és indulni fog a választásokon a tagság -köztük leginkább az értelmiségiek-finoman szólva is berzenkedtek. Féltek attól,hogy ez a nagyszerű szellemi közösség felőrlődik a napi politika csatározásaiban. Hogy a párttá alakulás körüli zűrzavart mérsékeljék,az elnökség 3 tagú bizottságot nevezett ki,hogy teremtsék meg a szellemi mozgalomként és a politikai pártként való egyidejű müködés "szervezeti,technikai és politikai feltételeit".A bizottság tagjai:Antall József,Csoóri Sándor,Für Lajos.  Eddig a Magyar Nemzet cikke. Azt,hogy jól járt-e az MDF a politikai párttá szerveződéssel,csak az egykori MDF-esek tudnák megmondani. Az biztos,hogy ha nem az MDF nyerte volna az első választásokat,akkor az SZDSZ...

 Már a legnagyobb videomegosztó portálon is látható az Aranyajtók mögött c.film. Nicolae Ceacescunak és családjának elképesztő és rémes életét mutatja be. Miközben a Ceaucescu-klán külföldi diplomatákkal vadászgatott a Kárpátokban,addig a román nép éhezett. A boltok előtt hatalmas sorok álltak,sokan hiába vártak bármiféle élelemre. Az éhezést az iparosítási programnak tudja be.Kiemeli:cinkelt lapokkal játszott Ceaucescu,mikor eljátszotta,hogy szembefordul a Szovjetunióval 1968-ban. A diktátor a Nyugat kedvence lett,kémkedhetett kedvére.Mindent,ami a nyugati politikusok megosztottak vele,továbbadott a szovjeteknek. A Kárpátok Géniusza mindenféle luxuscikkekkel berendezett lakásban lakott,az emberek meg alig tudtak fűteni. Részletesen kitér a film a klán kegidősebb fiú-tagjának,Nicunak züllöttségére,viselkedésére. Nicuval szemben pozitívan állitja be Zoját és Valentint. Kiemeli,hogy Ceaucescu és felesége milyen kapzsi emberek voltak. Szóval,Románia történetének legsötétebb időszaka volt

A Holmi remek irodalmi-kulturális folyóirat volt, kár, hogy 2014-ben megszűnt. A folyóirat 1989.novemberi számában közlik Kertész Imre 1984-es naplójegyzeteit. Nagyon borongós hangulat jellemzi az egész írást, apró örömök persze vannak, de azért mégiscsak a filozófia és az irodalom dominál. Afféle olvasónapló ez, nagyon markáns személyes reflexiókkal. Pascal, Hegel, az akkoriban igencsak népszerű Simone Weil, Montaigne- felvonul a világirodalom. Nagyon érdekes, az ekkor még a Nobel-díjtól igencsak messze levő író bölcs reflexiói egy kibontakozó reformkorban. Az is tetszik, hogy alig van benne politika. Kertész Imre nem akart magából utólag, szabadabb történelmi periódusban hőst faragni. Író maradt.  És jól tette. A Holmi folyóirat régebbi számai itt elérhetők PDF formátumban: holmi.org/repertorium

Hogyan is éltünk, laktunk, ébredtünk-aludtunk 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán, vagy talán éppen már a kellős közepében? A Lakáskultúra exkluzív folyóirat korabeli számait lapozgatva feltűnő, hogy az ott megmutatott lakásbelsők erősen emlékeztetnek mai utódaikra. Igen, az a helyzet, hogy a történelem sokat változott, de a lakások- házak nem. Galériák, parkettás nappalik, elegáns könyvespolcok, csőből készült álproli fogasok- ha bemegyünk egy mai lakásba, ugyanezeket látjuk. Kissé korszerűbb dizájnnal ugyan, de a lényeg ugyanaz maradt. Mi lehet ennek oka? Talán az, hogy az ember ugyanaz maradt. A technikai környezet változik, de mi, ott belül, a szívünkben, megmaradunk embernek. És ez jó. Amúgy meg az Eszményi-Heilig házaspár otthona nagyon szép. Akkoriban elit színvonalúnak számított, ma már a felső középosztály stílusa. Ez is jó. Lehet, hogy jobban élünk, mint 1989-ben? xxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogomat is: konyv-ajanlo.blogspot.com

1989: Magyarországon és a kelet-európai térségben a nagy változások éve. Már nem kommunizmus,mert a Szovjetunió gyengül,  még nem demokrácia, mert a Szovjetunió még létezik. A Szabad Föld, a vidék lapja, akkoriban " Társadalompolitikai és családi hetilap" megjelöléssel futott. Korszakváltás volt ez a magyar sajtóban-médiában is. Még ott voltak a szocializmusra jellemző agitációs anyagok, de itt-ott már megjelent az őszinteség. A Szabad Föld 1989.április 25-i számának 2. oldalán leépítésről olvashatunk( a munkanélküliség mint a kapitalizmus jele), utána meg egy Rima mente nevű téesz sikereiről. A Gazdaság rovatban pedig arról történik dicsekvés, hogy a Tungsram részvényeit megvette egy osztrák cég. Szóval, a letűnő múlt és a születő jelen egyszerre. Ami a tragédia az egészben: az intellektuálisan jóval az átlag felett mozgó újságírók sem tudtak különbséget tenni a születő világ potenciálisan jó és potenciálisan rossz jelenségei között. Ünnepeltek mindent, ami reform. A 9.