Írott és elektronikus média régen és ma

 Megjelent az Irodalmi Magazin 2026/1.száma. Az impresszum négy kiadót sorol fel:Írott Szó Alapítvány,Magyar Napló Kiadó Kft,MNMKK Országos Széchényi Könyvtár,MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. Az intézmények közül több már nem a fenti néven működik. Ebben a bejegyzésben nem szemlézném végig a tartalmat,inkább csak két gondolatot osztanék meg.A folyóirat ezúttal is tematikus számmal jelentkezett,a téma ezúttal Kisfaludy Sándor élete és költészete. Ahogy végigolvastam a rendkívül nívós folyóiratot,azon tűnődtem,vajon hány és hány írónkat,költőnket feledtük el,szorítottuk ki a kánonból-hiszen ember legyen a talpán,aki Kisfaludy Himfy-verseiből akár csak egyet is el tud szavalni kívülről,pedig a Szerző saját korában a magyar irodalmi élet ünnepelt csillaga volt. Nagyon nagy igazsága van Debreczeni Attila akadémikusnak abban,hogy a régi magyar irodalom egy szűk réteget leszámítva nem sokakat érdekel. A másik téma,ami megragadott,a Kazinczy Ferenccel folytatott vita. 21.századi olvasó mércéj...

A Helikon irodalom- és kultúratudományi szemle, valljuk be, nem tartozik Magyarország legkurrensebb folyóiratai közé. Inkább csak az értelmiség egy része olvassa, főként az úgynevezett egyetemi körök. Pedig nem ártana, ha az itt közölt írásokat a művelt nagyközönség számára is elérhetővé- mondjuk ki: érthetővé- tennék, mert a Helikon egy egészen sajátos témával foglalkozik: magával a kultúrával. A 2017/3. számban például a modernitásról olvashatunk nagyon komoly tanulmányokat: mi a modern, mit és miért nevezünk modernnek, számít-e nekünk, ha valami modern, kelendőbb-e egy adott kulturális termék attól, hogy modern, vagy inkább beérjük a tradicionálissal? Egyáltalán: ki dönti el, hogy mi számít modernnek és mi nem? Ki szabja meg a kánont? Akiket részletesebben érdekelnek ezen témák, s hajlandók bizonyos intellektuális erőfeszítésekre az ügy érdekében, mindenképpen ajánlom a 380.oldaltól Anthony Giddens esszéjét: A modernitás következményei címmel. Giddens azt vizsgálja, milyen hatá...