Írott és elektronikus média régen és ma

 A Bárka a békéscsabai Jókai Színház kéthavonta megjelenő folyóirata. Irodalom,művészet,társadalomtudomány-ez áll a címlapon a tematikai megjelölésben. Most a 2026/1.szám tartalmából szemlézünk! A békéscsabai Munkács Mihály Múzeum igazi különlegességekkel szolgál a látogatóknak. Ezeket a furcsa,valamely szempontból rekordot jelentő műalkotásokat mutatja be a folyóirat cikke-Háy János novellája arról szól,hogyan születik egy novella. A háttérben pedig egy legendás magyar költő is felbukkan,ugyanaz,aki Lackfi János írásában is-Vörös István versében azt kérdezi az Olvasótól,hogy miért kell mindent olyan sokszor felmondani,elismételni. És miért érzünk olykor versolvasás közben valami furcsa,bizsergető halálfélelmet egy-egy vers olvasása közben?-Korrekt és szakmailag megbízható recenzió a 2025.év irodalmi Nobel-díjasának,Kraszhorkai Lászlónak A magyar nemzet biztonsága című könyvéről-Halmai Tamás szonettkoszorúja:Jeremiás húga. Halmai Tamás egy kitűnő Csoóri Sándor-elemzéssel is szerepe...

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat Debrecen és egész Magyarország kulturális életének egyik büszkesége. A 2008/9.szám tartalmából: Krasznahorkai László kisprózája a mai kor rohanását,az emberi észlelés viszonylagosságát,az értékelések felszínességét bírálja-Vasadi Péter E.-nek iŕt versében az istenkeresésről ír,Bakelit című költeményében pedig egy debreceni kávézó előtt tiszteleg-Vajda Mihály Szókratészi huzatban című naplójának részletét olvashatjuk. Érdekes kérdéseket vet fel,pl. Lehet-e akarni a világ jobbá válását?Vagy az emberi akarat csak arra irányulhat,amin tudunk változtatni?Vagy:van-e értelme naplót vezetni az álmokról(mint ahogyan ezt Vajda teszi),elárulnak-e bármit is az emberről az álmai?-Térey János drámarészlete szeretve bírálja a debreceniséget,az itteni életfelfogást és gondolkodást-Milbacher Róbert tanulmányában Arany János:Szondi két apródja című balladáját elemzi. Kitér az apródok szerepére az irodalmi hagyományban. Milián Orsolya esszéje nagyon...

 Krasznahorkai László nem arról híres,hogy műveinek történései irodákban vagy művészeti galériákban zajlanának. Az ő irodalmi közege a kocsma,az aluljáró,a lovi,a rehabintézet,meg egyéb,nem igazán "bársonyos" helyek. A Rakéta Regényújság 1988/15.számában egy kevéssé ismert Krasznahorkai-művet olvashatunk,címe:Kitekintés az univerzumra. A történet egy kisvárosi kocsmában játszódik,főhőse Valuska,a meglehetősen együgyű harminckét éves(ismerős ez a kor irodalomtörténetből?) költői lélek. Neki csak a kozmosz számít,földi dolgokhoz kissé buta. Ennek ellenére nagyon rokonszenves fiatalember. Az elbeszélés mondatai kissé hosszúra nyúltak,de pár (na jó,5-6) után meg lehet szokni. A hős pedig feledhetetlen. Itt-ott tetten érhető némi politikai áthallás,az 1980-as években már divat volt reformernek lenni,de alapvetően a mű emberi sorsokról,egyéni drámákról szól. Megmártózunk a kozmosz és a kocsma légkörében,s nyomára lelünk valami öröknek. A Rakéta Regényújság pedig a rendszerváltás ut...