Írott és elektronikus média régen és ma

A Magyar Nemzet 2020.január 31-i számában, a 11.oldalon olvashatunk egy nagyon szívem szerint való írást Fricz Tamás politológus tollából(Fricz Tamás: Polgári Magyarországot építünk.Négy pontban a szükséges és végrehajtható változtatásokról 2022-ig.) A cikk 4 pontba szedve tárgyalja,mire is volna szüksége a FIDESZ-KDNP-nek ahhoz, hogy megnyerje a 2022. évi választást. A 4 pont röviden összefoglalva: 1. A közös értékek, a közös politikai eszmék tudatosítása. 2. A középosztályosodás erősítése és kommunikációban történő hangoztatása 3. A klímavédelem okos, higgadt tárgyalása, ellentétben a baloldal radikális stílusával. 4. A pártszövetség kommunikációjának modernizálása. Olvasván Fricz Tamás kitűnő cikkét, különösen hiányolom az elsőt és az utolsót. Véleményem szerint a FIDESZ-KDNP eszmeileg kissé felhígult, jónéhány olyan ember került be a pártba, akik nem nevezhetők sem konzervatívnak, sem igazi kereszténynek. Az utolsó ponthoz pedig csak annyit: a budapesti főpolgármester-válasz

Magyarországon az elmúlt 150 évben számtalan munkaadói és munkavállalói érdekképviselet alakult. Egyik sem volt mentes a politikától. Némelyek mentségére: azért voltak köztül olyanok, melyek túlléptek a " sóhivatal" kategórián és valóban " érdekképviseleti" tevékenységet folytattak. Csak remélni merjük, hogy a Karácsony Gergely kezdeményezésére megalakuló Fővárosi Érdekegyeztető Testület ( Főét) az utóbbiak közé tartozik majd. ( Az mno.hu mindenesetre szkeptikus). A fősodratú magyar média amúgy alig írt az eseményről - eddig, reméljük, február 11-ig pótolják a mulasztást. Véleményem szerint szükség van egy ilyen jellegű szervezetre. Ha megengedik ezen frissen megalakuló érdekképviseleti szervezet tagjai, jómagam teljesen illetéktelenül felvetnék egy témát: hogyan és miért úgy néznek ki a fővárosi munkásszállók, ahogy kinéznek? Kinek a hibája ez? Erről, azt gondolom, hosszasan elbeszélgethetne főváros, munkaadó és munkavállaló.

A Holmi folyóirat -de kár, hogy azóta megszűnt- 1990.szeptemberi számában közli Hubay Miklós naplójának részletét. Nem igazi Napló ez, inkább afféle merengések irodalomról, történelemről, kultúráról. Az egyik ilyen kis pársoros Ady humoráról szól. Hubay ironizál azon, hogy az akkoriban- rendszerváltás időszakában vagyunk- újraszülető Ady Társaság egyik vezetője hiányolja Ady költészetéből a humort, mire egy másik tag megvédte Adyt, hogy a publicisztikájában viszont... Hubaynak igaza van. Miért kell belevinni a 20-21.század értékrendjét egy 19-20.századi költő műveibe? Százhúsz éve nem várta el a közönség a költőtől, hogy olyan verseket írjon, melyeken röhögni lehet ( Tóth Árpád próbálkozott ilyesmivel, bele is bukott). Ady komoly, nagysúlyú költő, nem pedig élményvadász olvasók pitiáner szükségleteit kielégíteni akaró firkász. Ady mondanivalója akkor is súlyos, dübörgő, ha éppen szarkasztikus. Ady nem humor. Ő más. Nagyobb. 

A közmédia Duna csatornájának Kékfény című műsora 2020.január 27-én mutatott be érdekes riportot. Egy megtévedt jogászról és trükkös csalásáról szólt az anyag. Nagyjából ennyit értettem belőle. Őszinte és érthetetlen volt a riport. Nem vagyok egy nehéz felfogású ember, de az a leírhatatlan káosz, ami kibontakozott, alaposan igénybe vette intellektuális képességeimet. Hogy ki vesztegetett meg kit, és miért, hová tűnt és mit hazudtak neki és miért adta fel magát- az egész történet átalakult egy nagy káosszá, nem lehetett már követni, ki kinek a kije és micsoda. Véleményem szerint elő kellett volna venni a régi jó pedagógusi módszert és valamiféle ábrát készíteni az ügyről. Mert így a nézőnek két dolog esett le: 1. Lebukott egy jogász 2.Oszter Sándort felmentették. Ennél azonban jóval több volt a dologban. Az adás amúgy kitűnő, Olajos Gergő a magyar média egyik legjobb műsorvezetője. A közmédia adásait pedig itt lehet nyomon követni: mediaklikk.hu

A Magyar Demokrata 2020.01.22-i száma interjút közöl Dr. Völgyesi Miklóssal, a Kúria volt bírájával, az interjút Ágoston Balázs készítette. A fő téma az utóbbi idők magyarországi médiáját élénken foglalkoztató bírói függetlenség. Völgyesi Miklós szerint valóban születnek olyan ítéletek, melyek " irritálják a közvéleményt". A jogász hangsúlyozza a bírói függetlenség fontosságát, kiemeli, hogy Magyarországon 1689 óta létezik független bírói hatalom ( ehhez azért recenzens hozzátenné:elég hosszú megszakításokkal, mint pl. kommunizmus időszaka. Dr. Völgyesi különösen aggályosnak tartja, hogy egyes bírók kirekesztenek szakértői véleményeket. Na, ennél kicsit időzünk el. Egy szerv, pl. a rendőrség, megrendel egy szakértői véleményt. Nyilván nem ingyen. A szakértő időben elkészíti a szakértői véleményét. Erre jön egy bíró, aki nem tudja, vagy nem akarja értelmezni azt a véleményt, ezért aztán mindenki meglepetésére bejelenti, hogy kizárja a szakértői véleményt, mert a rendőrség

Olvasom a Pesti Srácok internetes oldalt- remek médiatermék, rendszeres olvasója vagyok, bár a kommenteket néha olykor-olykor és nagyritkán kissé személyeskedőnek tartom- szóval, olvasom, hogy Dézsi Csaba András, a FIDESZ-KDNP jelöltje 56,19 százalékkal nyerte a győri időközi polgármester-választást. A Pesti Srácok a " toronymagas győzelem" kifejezést használja. Nagyon alázatosan üzenném a jobboldalnak:nézzük meg alaposabban ezt a tornyot! Gratulálok a győzelemhez, ha Győrben élnék, én is oda szavaztam volna, de azért ne felejtsünk el számolni! A részvétel 40 százalék körüli volt- tehát Győr választóinak kb.22 százaléka támogatta szavazatával az új polgármestert. Ez nem sok. Ott van aztán a fogyás-effektus is- a választások után a politikusok népszerűsége csökkenni szokott. Valószínűleg lemegy 20 százalék alá, ez pedig szintén nem sok. Mi következik mindebből? Az, hogy Dézsi Csaba Andrásnak nagyon jól kell dolgoznia Győrben, meg kell nyernie a bizonytalanokat illetve a

Az angol profi elsőosztályú labdarúgó-bajnokság, a Premier League csütörtöki (2020.01.23.)meccse komoly meglepetést hozott. A bajnokságot toronymagasan vezető, tulajdonképpen külön ligában játszó FC Liverpool alaposan megszenvedett a Wolwerhampton Wanderers ellen. Magyarországon a Spíler TV jóvoltából, kiváló szakemberek tolmácsolásával nézhettük a mérkőzést. Tulajdonképpen nyerhetett volna nagy arányban is Jürgen Klopp csapata, csak éppen az egyiptomi csatárfenomén, Mohamed Salah, kissé önző módon játszott. Nem volt passzolni. Így aztán jöttek a ki nem dolgozott helyzetek, a Wolvestől Jimenez egyenlített, Salah-t le is cserélték, a vége felé aztán a brazil Firminho betalált, így lett 2-1. De a Klopp-legénység alaposan megizzadt. 

A kitekinto.hu weboldalon olvasható egy korrekt és érdekes cikk a legújabb, immár sokadik skóciai függetlenségi népszavazás-kérelemről. Boris Johnson, brit miniszterelnök nem engedélyezte újabb népszavazás megtartását, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nagy bánatára. Johnson szerint az előző referendum, ahol is a szavazók 55 százaléka a maradás mellett voksolt, több nemzedéknyi időre szól. A skótok ezzel nem értenek egyet. Jómagam azt gondolom, a nagy függetlenedési vágynak két oka van: 1. a független Skócia belépne az EU-ba, ők nem értenek egyet a Brexittel. 2. a skót politikai elit nagyobb hatalomra vágyik. Mindkét szempont alaposan aláásná Nagy-Britannia egységét. Éppen ezért Európának sem érdeke ( jelen pillanatban legalábbis) a skót függetlenség. De ugyebár, nincsenek állandó barátaink vagy ellenségeink, csak érdekeink...

Amint azt több magyar média, így pl. a mno.hu is hírül adta, a 2020-2021-es tanévben Magyarországon az egyetemek, főiskolák ( összesen 63) 7206 szakot hirdettek meg. Nem túlzás ez egy nem egészen tízmilliós közép-európai országban? A meghirdetett szakokra február 15-ig lehet jelentkezni. Azt gondolom, 7206 szak közül mindenki képes megtalálni a neki valót. Az az érv tehát, miszerint érettségiző (korban lévő) 18 éves gyermek nem talál a palettán neki valót, hamis. El kell menni az intézmények nyílt napjaira, tájékozódni kell, aztán ki kell választani a megfelelőt. A legtöbb szakra, s ez meggyőződésem, olyan óriási túljelentkezés sem lesz. Tavaly a jelentkezők kb. 70 %-át felvették. Nem teljesíthetetlen tehát a feladat, csak koncentrálni kell, a tanulásra összpontosítani, és hajrá!

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, mégiscsak elment a közmédia hírműsorába. Ott megkérdezték tőle, nem kér-e elnézést azért, mert valami SMS-ről azt állította, hogy nem létezik. A mediatizált politika ismét önmaga körül forog. Kedves m1 hírműsor, kedves Karácsony Gergely! Rohadtul nem érdekel senkit az, hogy meghívták-e valaha a közmédiába a főpolgármestert, vagy sem. Ez egy zárt, médiában illetve politikában dolgozó közeg ezoterikus belügye. Az emberek nem érnek rá ezzel foglalkozni, mert dolgoznak napi 10 óránál többet, és mikor hazamennek, az egész médiavilágból már csak a szórakoztatás vonzza őket. Már csak azt ven erejük befogadni. Az, hogy Budapest főpolgármestere és a közmédia kedveli-e egymást, a legtöbb magyar polgár számára huszadrangú kérdés. Az viszont már nem huszadrangú, hogy van-e fejlődés, teremtődnek-e új munkahelyek, javul-e az infrastrukturális lemaradás, no meg, hogy nő-e a csirkehús ára a madárinfluenza miatt. Ezek az igazi, húsba vágó kérdések, nem

Az a baj, hogy nem érdekel. Nem érdekel, hogy Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, meghívta-e a közmédia. Az is hidegen hagy, ha nem tett eleget a meghívásnak, az sem villanyoz fel különösebben, ha eleget tett a meghívásnak. Nem tudom, és nem is érdekel, hogy Karácsony Gergelynek és a közszolgálati média hírműsorának mi a véleménye egymásról. Az viszont már érdekel, hogy Budapest fejlődjön, gyarapodjon, jöjjenek a befektetők, minőségi munkahelyek ezrei jöjjenek létre, pezsegjen a kulturális élet, orosz, német és amerikai turisták adják egymásnak a kilincset a gyógyfürdőkben. Engem, mint állampolgárt, ez érdekel. Teljesítményt várok- nyugodtan kijelenthetem:várunk- nem pedig irdatlan mélységű médiavitákat. Abból nem lesz szőlő meg lágy kenyér. Mert ha Budapesten van szőlő és lágy kenyér, abból egész Magyarország, sőt, egész Közép-Európa profitál, Krakkótól Taktaharkányig, Vecsesznaja Ulijétől Tiszabecsig. Láttam egy másik, sokkal intelligensebb tudósítást, szintén Karácso

Az emberek többsége foggal körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. A kiváltságokhoz, a pénzhez. A nemzetközi média egyik vezető híre 2020.január 20-án pedig az, hogy Harry és Meghan lemondott a brit királyi családban betöltött pozíciójáról. Nem hívatják magukat Királyi fenségnek, és nem kapnak állami pénzt. Én csak mélységes tiszteletemet tudom kifejezni ezzel kapcsolatban. Lemondtak pénzről pozícióról, és felveszik a felső középosztálybeli emberek szerepét. Valószínűleg az állandó felhajtásból lett elegük. Most majd elvonulnak, és élnek egymásért, a családért, normálisan. Minden tisztelet érte. 

Láttam egy Premier League-meccset a Spíler TV-n, és alaposan elgondolkodtam. Az egész futballon. A Manchaster City, ha nem is kirobbanó formában, de focizott. Támadott, kapura lőtt, egész sor helyzetig eljutott. A nem akkora névnek számító ellenfél, a Crystal Palace, pedig ölte a focit. Csak védekezett, meg elrugdosta a labdát. Kontrázott, de azt sem vitte túlzásba. Mégis, ők szereztek vezetést, aztán a City Agüero révén fordított, de az utolsó pillanatban mégis a CP örülhetett, mert megszületett az egyenlítő gól, és 2-2 lett a vége. Ilyen a foci. Meg az élet. Gyakran azok érnek el sikereket, akik szívósak. Nem kreatívak, csak szívósak. A CP most ilyen volt. A Premier League tabelláján persze a City áll jobban, jobb a játékosállomány, Guardiola edző szépen összerakta ezt a csapatát is. A Splíer Tv közvetítését pedig szeretném megdicsérni. Kiegyensúlyozott, okos médiatartalom volt, a meccsre koncentrált, nem a statisztikákra. A meccs pedig eladta magát. Ilyen a foci. 

A Manchaster United nyert az FA-kupában. Néhány éve ez a mondat még természetesen hangzott volna. Manapság a MU drukkerei már annak is örülnek, ha csapatuk nem szenved kínos vereséget. Hol van már Ferguson és csapata.. A Nemzeti Sport 2020.január 17-i számának 6. oldalán olvashatunk cikket arról, hogy a Manchaster United legyőzte az FA-kupában a Wolwerhampton Wandererst, viszont a csapatkapitány, Marcus Rashford megsérült. Szeli Mátyás írása pontos, korrekt, azok is megértik, akik nincsenek annyira otthon az angol labdarúgásban. Külön erénye a cikknek, hogy nem nosztalgikus. Némi szkepticizmust érzek annak kapcsán, hogy sikerülhet-e pótolni a megsérült támadót. De jó cikk, példaértékű, jól érzetem magam az olvasás közben. 

Ha mostanság megnézünk vagy elolvasunk egy európai médiaterméket, és abban szó esik Ausztráliáról, leginkább az erdőtüzekről láthatunk borzalmas képeket. Házak dőlnek össze, síró emberek hagyják ott otthonaikat ( és közben agyalnak, fizet-e a biztosító), hős túzoltók folytatnak heroikus küzdelmet. Szóval, Ausztrália most a pánik és a katasztrófa földje- legalábbis az európai média szerint. Aztán, ha megpillantunk egy releváns ausztrál sajtóterméket- pl. news.com.au - teljesen más képet kapunk. A főoldalon szereplő 16 anyag közül mindössze 1 foglalkozik az erdőtűzzel, a többi a szokásos. Angol királyi család, boksz, baleset, felelőtlen szülő, vezetőváltás egy nagy cégnél, ilyesmi.Szóval, Ausztrália nem omlott össze. Él. Lehet, hogy az európai média hajlamosabb a pánikkeltésre, mint az ausztrál? És van, aki még ezen meglepődik?

A Holmi remek irodalmi-kulturális folyóirat volt, kár, hogy 2014-ben megszűnt. A folyóirat 1989.novemberi számában közlik Kertész Imre 1984-es naplójegyzeteit. Nagyon borongós hangulat jellemzi az egész írást, apró örömök persze vannak, de azért mégiscsak a filozófia és az irodalom dominál. Afféle olvasónapló ez, nagyon markáns személyes reflexiókkal. Pascal, Hegel, az akkoriban igencsak népszerű Simone Weil, Montaigne- felvonul a világirodalom. Nagyon érdekes, az ekkor még a Nobel-díjtól igencsak messze levő író bölcs reflexiói egy kibontakozó reformkorban. Az is tetszik, hogy alig van benne politika. Kertész Imre nem akart magából utólag, szabadabb történelmi periódusban hőst faragni. Író maradt.  És jól tette. A Holmi folyóirat régebbi számai itt elérhetők PDF formátumban: holmi.org/repertorium

Aki bővebbet kíván tudni a kibontakozóban lévő USA-Irán politikai ( és tegyük hozzá: nagyon komoly gazdasági) konfliktusról, olvassa el László Dávid írását a Magyar Nemzet 2020.január 10-i számának 9.oldalán! A cikk tartalmaz egy táblázatot, igencsak releváns adatokkal. Ebből idéznék: az USA-nak van 13 398 harci repülőgépe, Iránnak van 509. Egy nyílt háborúban Irán veszítene. Ezért más játékszabályok szerint játszik. László Dávid okosan mutat rá cikkében, hogy az amerikaiak elleni támadást Irán olyan célpontok ellen hajtotta végre, melyek könnyen védhetők. Ez is érdekes...Ami azonban a legfontosabb, az a cikk utolsó mondata:ha az USA háborúba lépne Iránnal, ez egyúttal azt is jelentené, hogy háborúba lépett a Hezbollah, az iraki siita milíciák, a jemeni húszik és a palesztin szélsőségesek ellen. Nagyon okos, higgadtan érvelő, elemző cikk. Szerintem a világ lakosságának nagy része békepárti. Imádkozzunk a háború elkerüléséért! mno.hu

A kommunizmus idején elő-előfordult, hogy az újságok retusált képet közöltek. Például kivettek azóta letartóztatott politikust, vagy éppen szebbnek tüntettek fel valakit ( pl. Sztálint, Rákosit). Az Ország-Világ 1958/1. számában láss csodát! Ott egy jól megcsinált, de a valósággal köszönő viszonyban sem lévő fénykép. Kattints erre a linkre: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OrszagVilag1957_1958_1/?pg=12&layout=s és nézd meg ezeket az állítólagos kínai állítólagos hegymászókat! Le merem tenni a nagyesküt, hogy a hegyeket csak mögéjük vetítettek, vagy mit utdom én, mit csináltak, de ez nem hegymászók. Lazák, 7000 méter magasan ott magyaráznak, elemeznek, mint valami laborban. Túl átlátszó- de ez is média történetéhez tartozik. 

A Magyar Nemzet 2020.01.08-i számának 19. oldalán olvashatunk egy nagyon korrekt, ugyanakkor nagyon fájó cikket Novák Miklós tollából, melynek címe:A kizárás mostmár igen valószínű. Az egész azzal indult, hogy a német média egyik zászlóshajója, az ARD tévécsatorna filmet készített a súlyemelésben elforduló doppingolásról és korrupcióról. A film elsődleges célpontja a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, Aján Tamás volt. A film mondanivalója pedig:a súlyemelés korrupt és mindenki doppingol. Azért fáj a dolog, mert - bár Novák Miklós próbálja korrektté tenni az egyoldalú bemutatást- mindannyian tudjuk, hogy a súlyemeléssel valami nincs rendben. Mivel a szövetség a problémákat évtizedek óta cipeli, előbb-utóbb itt volt az ideje, hogy kiboruljon a bili. Most borult ki. Úgyhogy nem kizárt, hogy a következő olimpiákat súlyemelés nélkül rendezik meg. Sajnos. 

1955-ben hunyt el Thomas Mann, a 20. század talán legismertebb európai írója. A magyar avantgarde fenegyerekeke, Kassák Lajos, naplójegyzetben búcsúztatta őt, mely közel 30 évvel később, az Alföld folyóirat 1986/1. számában jelent meg. Kassák tisztelettel szól pályatársáról ( "... Én bevallottan sosem voltam Thomas Mann elragadtatott híve,de emberi magatartását, írói kiválóságát őszintén nagyra becsültem."9.o.). Majd arról ír, hogy Thomas Mann sosem tudta belőle " kiváltani az igazi elragadtatás érzését". (9.o.). Szerintem Kassák nem eléggé, vagy egyáltalán nem olvasta A Varázshegyet. Mert aki ezt a regényt alaposan áttanulmányozza, az egészen biztosan el lesz ragadtatva. Mert ez már filozófia, nem is regény. Csak lassan lehet olvasni, mondatról mondatra. Óvatosan, mint a hímestojást. És aki így tesz, az egészen biztosan el lesz ragadtatva. 

Az Alföld folyóirat 1981/1.számában jelent meg Fekete György írása, melynek címe:Megjegyzések a bűntudatról.Hozzászólás Hankiss János cikkéhez. Fekete György bűntudat és kereszténység viszonyáról ír, mai szemmel olvasva elképesztő kontextusban. 1981.még nem az az év volt Magyarországon, amikor egy értelmiségi minden következmény nélkül felvállalhatta keresztény hitét. Fekete György ezért kompromisszumot talált:megpróbálta bebizonyítani ( két oldalon), hogy a kereszténységnek és marxizmusnak vannak közös pontjai. Részletek a szövegből: "...az egyház nemcsak a kizsákmányolást szentesítette szerepével, hanem igen komoly mentálhigiéniai funkciója is volt." " Nekünk, kommunistáknak -tetszik, nem tetszik- mégis fel kell vállalnunk a keresztény kultúrkör egyetemes-univerzális, transzcendensen humanitárius feladatrendszerét...mi a szabadság birodalmát nem az evilági léten túl kívánjuk megvalósítani."(68-69.o.) Mai szemmel mulatságosnak tűnik kereszténység és marxizmus

A szocializmusban nagyon sokáig nem lehetett a közoktatás elméleti-ideológiai alapjait megkérdőjelezni. Éppen ezért az Alföld folyóirat 1981-es ún. iskolavitája igen nagy feltűnést keltett, és a reformidőszak jelének látszott. A folyóirat 1981/11. számában Miksa Lajos tette közé gondolatait. Van egy pár mondat, ami harminc év múltán is aktuális: "Lényegéből fakadóan az iskola teljesítményelvű , célra orientált intézmény. Valójában nem a gyermek érdekli, hanem az eredmény, amelynek a gyermek személyiségében kell megmutatkoznia. Az iskola meg sohasem engedhette meg magának azt a luxust, hogy szeresse a gyermeket, mert nem szeretnie kellett, hanem foglalkoznia vele.  Nem a gyermek volt a legfontosabb, hanem a nevelési cél." (59.o.) Hú, de igaz. Jómagam mindig is gyanakodva fogadtam, mikor egy iskola kizárólag a kupáival, az országos mittudoménmin elért eredményeivel, éltanuló élsportolóival dicsekszik. Hol a gyerek? Hol a személyiség? A gyermeknevelés nem lehet kizárólag ere