Írott és elektronikus média régen és ma

 2005.nyarán a Parnasszus folyóiratban jelent meg Tatár Sándor elképesztően különös verse háborúról és békéről. A vers címe:Hábke?Békorú... A címből Lev Tolsztoj:Háború és béke című hatalmas regényére asszociálhatunk. A vers mondanivalója különben az-már amennyire értettem-hogy a háború és béke állapota az egyénben nem választható szét. Az egyén folyton háborúzik,érez,érzékel,van,tehát küzd. Nyugalmi állapot egyszerűen nincs. A költemény második részében aztán megjelenik Érosz,ezáltal a háború már totálissá válik. Az én olvasatomban ezt jelenti ez a vers,ha a költő másra gondolt,akkor elnézést kérek. Nagyon tetszenek ebben a versben az tudatosan torzított szavak-az ember a nyelvvel, a szavakkal is háborúzik,ugyebár...És mégsem posztmodern Tatár Sándor verse:nagyon is evilágról,emberek közötti játszmákról szól,csak éppen új össtefüggésben.  Tehát:lelőhely:Parnasszus,2005.nyár,92.o.

A Hitel című folyóirat 2016.márciusi számában jelent meg Pintér Lajos:tóthmenyhért-énekek című verse. Mielőtt bárki is valami posztmodern micsodára gondolna, nagyon is szép, magyaros, a Nagy László-i hagyományokat követő költeményekről van szó. A mű első darabja, a Zöldlábú lovak, egy festőről és egy kommunista párttitkárról szól. A párttitkár nem érti, miért zöld a lovak lába. A festő elmagyarázza neki, hogy azért, mert a nedves fű zöldje tükröződik rajtuk. A versben az érző, intelligens, a világot kreatívan rendező művész és a fantáziátlan hivatalnok ellentéte a meghatározó. Az örök téma magyar tájab helyezve, a kispolgár és a művész antagóniája. A vers nagyon jó, dinamikus, olvasható, ritmusos. 

Guiglielmo Marconi, a rádió feltalálója, mára legendává nemesedett, ám egyike volt azon kevés feltalálónak, akik már saját korukban szédítő karriert futottak be. Kate Carew újságíró, később az első női karikaturista, a 20.század eleji amerikai média fontos és egyre fontosodó alakja, interjút készített a Mesterrel, mely megjelent a New-York Tribune 1912.április 14-i számában. Maga az interjú mai szemmel inkább megmosolyogtató, ugyanis arról szól, milyen nehéz interjút készíteni egy feltalálóval. Kicsit posztmodernes, de attól még elvezhető. Carew nem készített vezérfonalat, inkább összevissza kérdezgette Marconit, olyanokról, hogy hisz-e a spiritizmusban, meg hogy melyik nemzetnek köszönhet legtöbbet. Marconi, természetesen, Olaszországot említette. Szóval, mai olvasó szemével az egész nagyon irodalmi, ugyanakkor eléggé döcögős, csikorgós, szerintem nem menne át vele egy mai kommunikáció-szak vizsgáján. Fejlődik az újságírás is. Na. New Yorkot pedig akkoriban még kötőjellel írtak. H

A Brokenwood titkai új-zélandi klasszikus krimisorozat. Magyarországon a TV4 csatorna mutatja be epizódjai. Bár nem vagyok a műfaj olthatatlan rajongója, azt kell mondjam: a Brokenwood titkai jó cselekményvezetésű, eredeti, izgalmas filmek, a klasszikus krimi modernizált változatát képviselik, ráadásul a nézők is szeretik- ezt nem minden tévésorozat mondhatja el magáról. Egyet nem értek:miért kell mindig átszőni ezeket a sikersorozatokat az LMBTQ ideológiával? Miért nem létezhet egy krimi csak úgy, önmagában, magáért, realista módon? A 2019.április 28-án sugárzott epizódban például a meleg férjet sztrichninnel megmérgezi a hetero feleség ( aki egyébként igen szigorú, a viktoriánus múltban él, ennek legfőbb jele, hogy anya kíván lenni...), majd a szigorú feleséget nyilazza le a pasi volt meleg párja. Ennek mi értelme? A valóságban vajon hány ilyen bűntény akad? Nem helyes, hogy minden szórakoztató filmet átsző a posztmodernitás.A történet, azzal, hogy beleszőtték ezt a szálat, irreál

A Kapu a magyar értelmiség konzervatív irányultságú folyóirata. A 2011.évi 3. szám tartalmából: Demokráciában Magyarország soha nem lett volna keresztény- Ada-Kalehnek nevezték a törökök a Duna-deltában fekvő Senki szigetét- A Magyarok Világszövetségének működését áthatja a politika. Makray Imre nyílt levele Heller Ágneshez. Magyarország a világ 7. legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa- Ágoston Dániel írása szélsőjobb és zsidók kapcsolatáról- Az Európai Unió lélekszáma 2050-ig 630 millióra csökken- Mándoki András szerint a készülő új alkotmányba be kellene venni a köz-és magántulajdon egységén alapuló sdziciális piacgazdaságot- Beke Albert: Hódolat fekete Istvánnak- Sárándi József a posztmodern ízlésterrorról- Szlovákiában a Petőfi Sándor névalak nem elfogadott.