Írott és elektronikus média régen és ma

 Akit érdekel a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok története,pl. szemináriumi dolgozatot vagy diplomamunkát esetleg disszertációt ír a témából,az feltétlenül olvassa el Fazekas Gábor:A Magyarországra beáramló kínai működőtőke az UNCTAD által meghatározott magyarázó változók tükrében című tanulmányát,mely a Köz-Gazdaság című szakfolyóirat 2016/1. számában jelent meg. Ez a folyóirat a budapesti Corvinus Egyetem által kiadott,igen magas szintű tudimányos orgánum. Nem akarom "elkiabálni a poént",csak arra szeretnék utalni,ami engem a tanulmány olvasásakor legjobban meglepett. Konkrétan nem szeretnék ezekről szólni,inkább a tanulmány olvasására buzdítanék mindenkit. Két dologról van szó:az egyik,hogy van két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-nincs  kapcsolat. A másik,hogy akad két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-van kapcsolat. Többet nem szeretnék elárulni,meghagynám a meglepetés örömét a jövendő Olvasók

 A modern politikai élet fontos szereplői a közvéleménykutatók. Többek között az is feladatuk, hogy két választás között próbálják feltérképezni a biztos pártválasztók pártszimpátiáját. Mint a kozveleménykutatok.hu  oldal adatai alapján kiderül,egészen különböző adatok kerekednek ki egy adott témáról, pártról, a különböző közvéleménykutatók esetében. Mert az eléggé fucsa, s szerintem nem csak számomra, hogy az egyik magyarországi kutatócég szerint a Demokratikus Koalíció 2022.szeptemberében a biztos pártválasztók körében 6, míg egy másik magyarországi intézet szerint 17 százalékon állt.Majdnem 200 százalékos differencia... Ez felveti a mérés módszertanának hatékonyságát, mit mérnek, hogyan mérnek,no meg felvet mást is, de azt most itt inkább nem írnám le... Viszont a mainstream közéleti médiát eléggé nehéz helyzetbe hozza az ilyesmi, mert egy adott témát feldolgozó újságíró nem tudhatja, hogyan viszonyuljon egy-egy politikushoz, mit is írjon-modjon-gondoljon róla. Megoldást nem tudok,