Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar oktatás történetét át-meg átszövik az ilyen-olyan tehetséggondozó programok. Ezek egy része bevált, más része el sem indult a megvalósítás útján-a forráshiány, ugyebár... Az Új Köznevelés folyóirat 72. évfolyamának 10. számában egy igencsak különleges tehetségfejlesztő pedagógiai programmal találkoztam. A Komplex 3+T módszer atyja Orbán Sándor testnevelőtanár és cselgáncsedző.  A program lényege, hogy nem járulékos kiegészítő dolognak tekinti a sportot. A különböző sportágak technikáit egy mozdulatsoron belül ötvözik, így a sportolást kreatív időtöltéssé változtatják. Minden modul ( ha jól értelmeztem) hármas felosztásban működik:sport,művészetek, kutatások.  A módszert közel 25 éven át alkalmazták és számos kitűnő eredményt értek el vele, sikerélményt okozva a szakközépiskolás-szakiskolás tanulóknak.  Nem tudom, most hogy áll ez a program, alkalmazzák-e még. Ha valaki tudja,írja meg!  (Orbán Sándor:A Komplex 3+T módszer mindenkinek.Sport, művészet és kutatás a tudatosság jeg

 Napjainkban sokan felvetik azt a kérdést: eléggé elhivatottak-e az iskolákban dolgozó tanárok, az óvodákban dolgozó óvónők? Ezzel kapcsolatban pedig felmerül egy újabb kérdés:tanítható-e a pedagógusi attitűd, a nevelés szeretete?  Hadd idézzek ezzel kapcsolatban egy 19.századi újságcikkből! Volt egy olyan újság Magyarországon, hogy Buda és vidéke. Az 1896.1.számban a Buda és vidéke megemlékezett arról, hogy 30 éves lett a Népnevelők Lapja ( a " népnevelő" szó gyakorlatilag a falusi tanítót jelentette). A köszöntő cikkek áradatában-ami már önmagában mutatja, hogy milyen fontosnak tekintették akkoriban az oktatásügyet- Scherer Gyula az alábbiakat írja: "A tanítás: mesterség, a nevelés: művészet.A tanító, ha nem tud nevelni,csak ügyes munkás lehet; a nevelő, ha a tanításban nem volna is kiváló, mindig művész.Ügyes munkássá, jó tanítóvá mindenki lehet, a művésznek, a nevelőnek születnie kell.". Scherer szembeállítja tehát a szaktanárt,, aki csak tárgyát tudja, azzal, a

 A HVG hetilap 2020.december 31-i számában jelent meg egy interjú Steven Kotler jövőkutatóval. A cikk címe: "Öt-hat nagy inováció vár a reggeli kávé mellett". Közel két év után érdemes átnézni, mit is tartott fontosnak kiemelni Kotler a jövőről szóló víziójában? - Technológiák együttműködése. Olyan új találmányok, pl. a repülő autó, fognak elterjedni a 2020-as években, melyek több tudomány együttműködését ígénylik, idegen szóval: interdiszciplináris szemlélet szükséges előállításukhoz. A repülő autót nem emberi sofőr, hanem mesterséges intelligencia irányítja.  -Új innovációk az oktatásban, nem különül el az oktatásrahasznált tér a többitől. Virtuális térben tanulnak együtt szülő és gyermek. Nagyjából ezt a kettőt tartotta fontosnak kiemelni a nemzetközileg ismert jövőkutató. Így,2022. végén, teljesen megváltozott szituációban, azt mondatjuk: az oktatással kapcsolatos jóslatok nagyon is bejöttek, a repülő autó széleskörű elterjedése még várat magára. Persze, utólag könnyű ok

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

 Európában, így Magyarországon is, több szakmában van krónikus szakmunkáshiány. A vg.hu internetes portálon ( megtekintve 2022.szeptember 21.) olvashatjuk Sándor Tünde: Kapóra jöhetnek a megszorítások az építőipari szakképzés reformjához című írását olvasva, nem éppen rózsás kép tárul szemünk elé. A nyugdíjba vonulók és a lemorzsolódók pótlására évente 20 ezer szakmunkás kellene az építőiparba, ehelyett mindösze 5 000 fő végez. Tehát harmada-negyede a szükségesnek.  Az amúgy remek tényfeltáró cikkből csak egyvalamire nem kaptam választ: hogyan jöhet kapóra a megszorítás az építőipari szakképzés reformjához? Nem derült ki számomra az összefüggés. Nem baj, az a lényeg, hogy a szakemberek számára világos legyen. És persze, jelentkezzenek minél többen építőipari szakmunkásnak.A sajtó, a média a maga eszközeivel- pl.szakképző oktatási intézményeknek kedvezményes vagy ingyenes hirdetések- pedig tegyen meg minél többet ezen cél eléréshez. 

 A Falu,Város,Régió című,területfejlesztéssel,regionális projektek kommunikációjával foglalkozó folyóirat 1999/4.számában olvashatjuk a Vidéki minták című cikket,Jürgen Peters és Ónodi Gábor tollából. A cikk egy magyar-német hallgatói csereprogramról szól. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói a németországi Börnickébe,a Fachhochschule Eberswalde Fachgebiet hallgatói a magyarországi Tiszadobra látogattak. Ha 21.századi szemmel olvassuk ezt a cikket,nagyon is korszerűnek találjuk a benne leírt oktatási-ökológiai programot. Tiszadobon az ökológia mellett a turizmus-idegenforgalom is jelentős szerepet játszott a programban. A németországi Börnicke esetbén pedig érdemes volt megfigyelni,hogyan lesz-egy képzőművész-házaspár településfejlesztő egyesületéből kiindulva-klasszikus porosz nagybirtokos faluból modern település,ahol a fiatalok is jól érzik magukat.  Kár,hogy a 2020-as években,a járvány és a háború miatti gazdasági problémák miatt a fizikai részvételen alapuló hallgatói csere

 A Reader's Digest magazin magyar nyelvű Válogatásának 1997.augusztusi számában olvashatjuk Dale van Atta:Az eltékozolt Édenkert című írását,amely Nauru történetét foglalja össze. Naurut sokáig mint óceániai természeti paradicsomot tartották számon,Ausztráliából járták ide üdülni a tehetősebbek. Aztán az 1950-es években egy laboratóriumában unatkozó mérnök foszfátnyomokat vett észre egy fán. Ezzel Nauru sorsa eldőlt. A kis sziget a világ legnagyobb és legjobb minőségű foszfátkincsével rendelkezett. Megindultak az ausztrál,az új-zélandi,az amerikai bányatársaságok. Nauru szegény kis szigetből gazdag ország lett. Dale van Atta szerint ezzel kezdődtek a bajok. Már a függetlenség kikiáltását követő első elnök,Hammer DeRoburt alatt a jóléti kiadások elképesztő méreteket öltöttek. A 21 000 lakosú szigetországban két kórház épült,mindenkinek ingyen járt az egészségügyi ellátás és az oktatás,sőt,még a repülőjegy is. Ezek a kiadások évről-évre nőttek,s ezt a kiadásnövekedést egy darabig ell

 Az Obsitos c.folyóirat(a Honvédelmi Minisztérium lapja) I.évfolyama 1.számának 31.oldalán rövid,ámde kitűnő tudósítás olvasható egy megemlékezésről.A megemlékezést Budapesten rendezte a Repülő és Légvédelmi Tagozat valamint a Tiszta Égbolt Bajtársi Egyesület(TÉBE). Az Örs vezér téren a magyar katonai repülés legnagyobb alakjaira emlékeztek. Petróczy István századosra,az első magyar katonai repülőre,aztán a második világháború ászaira:Szentgyörgyi Dezsőre,Debrődy Györgyre,Tóth Lajosra,Molnár Lászlóra. Nekem nagyon furcsa érzésem támadt a tudósítás olvasásakor. Ugyanis a fent említettek közül egyik nevet sem  ismertem.Meggyőződésem,hogy ezzel nem vagyok egyedül. A magyar történelmi emlékezetből és a történelemoktatásból,politikai okok miatt,kimaradtak a jó magyar katonák. Ezt a hiányosságot pótolni kellene. Napjainkban,a ki tudja,hányadik oktatási reform időszakában,itt lenne az alkalom,hogy legalább nevük említése szintjén megemlékezzünk a magyar katonákról,hősökről. 

 A Hajdú-Bihari Naplónak van egy nagyon jó kis melléklete,az a címe:Iránytű. Pályaválasztásról,továbbtanulásról,karrierről szól. Olvasom a 2021.január 25-én megjelent számban a Hámori Ildikóval,a Debreceni Szakképzési Centrum igazgatójával készült interjút. Meglepő. A hazai média-már ha foglalkozik a témával-általában azt sulykolja,hogy egy szakma ingyenes. Kiderül,hogy nem. Két szakma és egy szakképző intézményben szerzett szakképesítés is ingyenes,legalábbis 25.éves korig. Az is kiderül az Iránytű cikkéből,hogy a technikusi oklevél többletpontokat jelent az egyetemi felvételinél. Jövőre pedig bevezetik az okleveles technikus minősítést azok számára,akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen indìtott szakmai programban tanulnak.  Szóval,változik,méghozzá folyamatosan változik az oktatás. A kínálat bővül,a lehetőségek gyarapodnak. Jó lenne,ha minden hazai média stratégiai kérdésként kezelné az oktatást. Merthogy mindig van valami új a nap alatt,ami az Olvasókat/Nézők

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

 2008-ban a Reader's Digest folyóirat felmérest készített a világ akkori vezető országaiban,melynek témája:mi miatt aggódnak az emberek? Ausztráliában a megkérdezettek 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt. Ezt én jó jelnek tekintem egy társadalom érettsége szempontjából. Ugyanakkor két tényező bizonyosan hozzájárul a zöld szemlélet terjedéséhez. Az egyik az iskolai oktatás,körmyezeti nevelés,másik pedig maga a környezet. Utóbbit nem kell magyarázni. Aki járt már Ausztráliában,az tudja,hogy nem akármilyen természeti környezetben élnek az ottani emberek. Az oktatás-nevelés pedig nem tesz mást,mint arról tanít,amit az emberek látnak. Miért nem tanul egy magyar iskolás a saját környezetéről? Miért ugyanazt tanulja egy zala megyei hatéves gyerek,mint egy hajdú-bihari? A magyar iskokai oktatás elképesztően uniform. Arra ügyelnek,hogy minden gyermek ugyanazt tanulja. Merthogy oktatáspolitikusaink szerint így egyenlők az esélyek.  Nincs igazuk. Egy kusgyereknek először a sajá

A szocializmusban nagyon sokáig nem lehetett a közoktatás elméleti-ideológiai alapjait megkérdőjelezni. Éppen ezért az Alföld folyóirat 1981-es ún. iskolavitája igen nagy feltűnést keltett, és a reformidőszak jelének látszott. A folyóirat 1981/11. számában Miksa Lajos tette közé gondolatait. Van egy pár mondat, ami harminc év múltán is aktuális: "Lényegéből fakadóan az iskola teljesítményelvű , célra orientált intézmény. Valójában nem a gyermek érdekli, hanem az eredmény, amelynek a gyermek személyiségében kell megmutatkoznia. Az iskola meg sohasem engedhette meg magának azt a luxust, hogy szeresse a gyermeket, mert nem szeretnie kellett, hanem foglalkoznia vele.  Nem a gyermek volt a legfontosabb, hanem a nevelési cél." (59.o.) Hú, de igaz. Jómagam mindig is gyanakodva fogadtam, mikor egy iskola kizárólag a kupáival, az országos mittudoménmin elért eredményeivel, éltanuló élsportolóival dicsekszik. Hol a gyerek? Hol a személyiség? A gyermeknevelés nem lehet kizárólag ere

Az mno.hu-n olvastam egy nagyon érdekes cikket (letöltve 2019.november 14., 12 óra 43 perc) Tordas Dániel akciójáról. Tordas Dániel nagyon jó realitásérzékkel rendelkező gyermekorvos, aki elindított egy petíciót. Azt kérte, hogy a szülők az eddig megszokott 3 nap helyett többet igazolhassanak le a gyereknek. Egy tanévre ugyanis 3 nap kevés. Van, hogy a gyereknek megfájdul a torka, de csak 1 napra. Akkor most szaladjanak a háziorvoshoz? A szülők nagy része egyetért a petícióban foglaltakkal, Tordasnak egyre több követője van. Ezt  a problémát oldaná meg a petícióban foglalt kérés. Az mno.hu cikke persze szót ejt a magyarországi gyermekorvos-hiányról is. A cikk szerint 7 %-al több gyermekorvos kellene. Elgondolkodtató írás. Remélem, az illetékes oktatási- és egészségügyi irányítók is felkapják rá a fejüket.

Tisztelt Ellenzék! A magyar ellenzék, azaz Önök, rendszeresen az(oka)t a váda(ka)t szegezik a magyar kormánynak, hogy - értelmiségellenes - nem költ eleget az oktatásra - nem akarja, hogy nőjön a diplomások számaránya - a szakképzést favorizálja, mert a multik ezt várják tőle - A külföldi diákok menekülnek Magyarországról, mert itt nincs igazi demokrácia. Ezeket  szokta mondani az ellenzék. Ehhez képest az OECD jelentése, melynek elemzése olvasható az mno.hu portálon (megtekintve 2019.szeptember 11, 12 óra 28 perc), az alábbiakat hangsúlyozza: - Magyarországon kifejezetten jó az egy főre jutó tanár-diák arány - Magyarországon 2010 óta nőtt ( még egyszer: NŐTT) a diplomások aránya - Magyarországon az uniós átlaghoz képest kevesebben rendelkeznek szakképesítéssel, tehát ezt növelni kell. - A külföldi diákok nem menekülnek el Magyarországról, sőt, egyre többen jönnek. Tisztelt Ellenzék! Az OECD távolról sem "vádolható" azzal, hogy nagy rajongója Orbán Viktornak

Kínában már 1984-ben 200 millió gyermek élt, azóta már ez a szám biztosan megnőtt 300 millióra. A Gyermekünk folyóirat 1984/11.számában olvashatunk egy elégg tömör, alig egyoldalas írást a kínai gyerekek helyzetéről. Szerintem eléggé antihumánus, merthogy az elméleti oktatást imnidig összekötik a gyakorlattal- ez a komunista országokban mindig a gyerekek dolgoztatását jelenti- meg hogy az anyák a szoptatás idejére mentességet kapnak a munkahelyükön- na, még jó, majd szoptatás közben fog a szalag mellett dolgozni, de ez csak vicc. Szóval, nekünk, magyar gyerekeknek aranyéletünk volt...

Az Élet és Irodalom című folyóirat 2019.április 18-i számában olvashatjuk Gábor György írását, melynek címe:Szekularizálódó vallás, szakralizálódó politika. Gábor György elemzi Peter L.Berger vallásszociológus elméletét. Megállapítja, hogy míg az egyházak- különösen a keresztény egyházak- vesztettek jelentőségükből, különösen az oktatás terén, addig a politika egyre inkább transzcendenssé vált, egyfajta dualista magatartást vett fel, Jók és Gonoszok csatáznak egymással a mandátumokért, a kormányzati pozíciókért. Nagyon okos, nagyon tárgyilagos hangvételű esszé, minden politikusnak és minden kereszténynek ajánlom elolvasásra. Az első mondatok kissé hosszúak, de ez ne szegje kedvét senkinek! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Mindig örülök, ha komoly formában bukkan fel a hazai médiában az oktatás kérdése. A Magyar Idők 2018.július 20-i számában egy államtitkár nyilatkozik, és végre, politikusként úgy beszél, ahogy az szám íze szerint való. Az elmúlt évtizedekben az oktatásról folytatott politikai-társadalmi viták egyik kardinális kérdése volt az, hogy túl vannak-e erőltetve a tanulók. A liberálisok rendre csökkenteni akarták a tananyagot, a konzervatívok erre mereven ragaszkodtak a meglévő struktúra megőrzéséhez. Most, 2018-ban, hegeli nyelven szólva, eljött a szintézis ideje. Bódis József oktatási államtitkár szerint nem csökkenteni vagy növelni, hanem súlyozni kell a tananyagot. OK! Merthogy vegyük például a történelmet. A gimnazisták tanulják Kheopsz fáraót, a Gracchusokat, Sullát- de nagyon keveset tudnak a kelet-európai kommunista rendszerekről. Szerintem fogalmuk sincs, ki az a Gierek vagy éppen Dubcek. Pedig a közgondolkodást inkább az utóbbiak foglalkoztatják, mint az ókori reformerek. Szerintem i

A Hajdú-Bihari Napló 2018.február 5-i számában olvashatunk többek között a DVSC-TVP kézilabdacsapata vereségéről ( papírforma volt, hiszen a Győr ellen játszottak a lányok- más kérdés, hogy miért nem fordulhat elő a magyar kéziben, hogy a papírforma borul...), olvashatjuk Szíjjártó Péternek az ukrajnai magyarságot sújtó oktatási törvény elleni bírálatát, valamint láthatjuk Angela Merkelt, amint arról beszél, hogy be kell fejezni a német politikában a széthúzást. ( Mondja ő...) Feltűnik Boris Johnson, London ex-polgármestere is, aki éppen most brexitpárti. A helyi újság fontos feladata, hogy helyi híreket közöljön. A Hajdú-Bihari Napló eleget is tesz ezen kötelezettségének- ám pont ez a baj.Hogy csak eleget tesz. Hajdú-Biharban mostanában nagyon érdekes dolgok történnek, ebből az újságban semmit sem látunk viszont. Piti bűncselekményekről, meg szexuális erőszakról szólnak a hírek, például arról, hogy sikkasztott egy idősotthon házipénztár- kezelője, meg hogy megdobáltak egy vonatkalauz

Amerika szeret vitatkozni.  Most éppen azon vitatkoznak a demokrata és a republikánus politikusok, hogy korábban jól döntöttek-e... A Wshington Post online kiadása 2018.febráur 9-én délelőtt 9 óra 17 perckor meglehetősen szkeptikusan számol be a Trump elnök által szorgalmazott és az előző napon elfogadott költségvetési - nevezzük csomagnak?- számadatokról. A bajt abban látják, hogy minden kiadási tétel nőtt, nemcsak a katonai kiadások növekedtek 10 százalékkal, de az oktatásra, egészségügyre fordított pénzek is, így aztán az USA államadóssága ( mely jelenleg 20 trillió dollár) tovább emelkedik. Az amerikai republikánusokon belül van egy ultrakonzervatív irányzat, mely szeirnt minden egyes cent, amit az állam elkölt, az adófizetők pénzének pazarlása. Ez az ultrairány egyszerűen nem látja be, hogy amikor például növelik bizonyos egyetemeknek folyósított állami támogatások összegét, akkor tulajdonképpen befektetnek. Vannak politikusok- és sajnos, választók is, pártállástól függetlenül

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2012.június 15-i számának tartalmából: Ítélet született a csepeli kettős gyilkosság ügyében: Kun Tamást és Deme Gábort elítélték- Nem hivatalos megemlékezések Nagy Imre újratemetésének évfordulóján- Gyurcsány Ferenc támadja a Népszabadságot- a Microsoft 52 milliárd forint értékű oktatási alapcsomagot ajánlott fel- Vitanap a Parlamentben:  Navracsics Tibor egy svájci felmérést idézett, miszerint a visegrádi országok közül Magyarország teljesít legjobban- Szerb elnök Brüsszelben: a nacionalistának ismert, frissen megválasztott Tomislav Nikolic az integráció hívének mutatkozott- Tamáska Péter történész írása: Magyarságképek- Izraeli kormányfőhelyettes megelőző csapást sürget Irán ellen, ezt Washington rosszalja- Labdarúgó EB: jó meccsen Horvátország-Olaszország 1-1- Melléklet: környezettudatosság. Minden, amit a vagyonkezelésről tudni érdemes- egy független tanácsadótól. http://www.qfp.hu/befektetes-vagyonkezeles/