Írott és elektronikus média régen és ma

 A Rubicon Magyarország vezető történelmi folyóirata. A 2014/8.szám Sopron történetével foglalkozik. Ennek tartalmából szemlézünk. Sopront a 13.században elfoglalta Pržemysl Ottokár cseh király,de a város mindig is a magyar király hűségén maradt. 1441-ben Erszsébet királyné zálogba adta Frigyes-akkor még csak-római királynak,de Hunyadi Mátyás 1463-ban visszavásárolta. A koraújkorban III. Habsburg Ferdinánd magyar királyt és két királynét koronáztak itt,ez alkalmakkor a nagyközönségnek is bemutatták a Szent Koronát. A 19.század gazdasági fejlődése,a vasútépítési láz ezt a gyönyőrű várost sem kerülték el. Aztán jött az első világháborús vereség,a trianoni sokk-de az ágfalvi csatában és az azt követő népszavazáskor (1921.december 14-15) Sopron kinyilvánította Magyarországhoz való hűségét,ekkor kapta a Civitas fidelissima címet. A második világháború után az Ausztriához való közelség miatt Sopron külön elzárt területe lett az országnak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején töb...

 A Magyar Nyelvőr című nyelvészettel,nyelvműveléssel foglalkozó tudományos folyóirat 1921.március-áprilisi számának 57.oldalán,B.J.( sajnos,közelebbről nem sikerült őt beazonosítani) tollából olvashatunk egy kisebb közleményt az "egyelőre"vagy "egyenlőre" szóalakok kérdéséről.  B.J. szerint egyértelműen az "egyelőre"a helyes.Szerinte az egy-ből úgy lett egyen,hogy "egy különös,elemeiben nem eléggé világos szóalak...alakult át egy világos,látszólag érthetőbb alakká". Tehát voltaképpen népetimológiáról van szó.Nekem ez valahogy nem stimmel. Az "egy" ne lenne világosabb és érthetőbb,mint az "egyen"? Szerintem pont fordítva.  A magyarázat az "egyenlőre"alak terjedésére másutt keresendő. Megfigyelhetjük,hogy az általunk tárgyalt két szót általában olyankor használja az ember,ha nem biztos valamiben. Ha pedig határozatlan az ember,akkor nyújtja a szavakat. Valahogy így nyúlhatott meg az egyelőre is,és lett belőle egyenlőre...

 Annyiszor mondjuk mi,magyarok:XY csak bebeszéli magának,hogy beteg. Nos,a Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1921.január-februári számában Kőrösi Sándor cikke (22-23.oldal)mutat rá,hogy a "bebeszéli magának"a német sich einreden kifejezés tükörfordítása. Tehát germanizmus. Kőrösi szerint ehelyett azt kellene mondanunk:elhiteti magával. XY elhiteti magával,hogy beteg. Valahogy a magyar változat empatikusabb,megértőbb,sokrétűbb,mint a sich einreden. Szerintem.

 A Magyar Nyelvőr című nyelvészeti folyóirat 1921.január-februári számában Bernátsky Ferenc közöl érdekes cikket a rokon értelmű szavakról. A zsobrák szóra az alábbi jelentést hozza:"zsugori ember,aki alávaló módon gyűjti vagyonát, és azt sem magára,sem másra nem költi.". A zsobrák tehát rokon értelmű szava a zsugorinak,fukarnak. Önök ismernek zsobrák embereket?Akár a közvetlen környezetükben,akár a médiában vagy a politikában?Ha igen,nehogy megírják nekünk...