Írott és elektronikus média régen és ma

 Debrecen Magyarországnak mindig is vezető zenei központja volt,élénk hangverseny-élettel,kórusokkal,remek operaelőadásokkal,sztárfellépőkkel. Az 1980-81-es szenzonban olyan neves előadók,hangszeres művészek léptek fel a Cívisvárosban,mint Kocsis Zoltán,Ránki Dezső zongoristák, Virágh Endre orgonista,a Bartók Vonósnégyes, a London Simfonietta és sokan mások.  Hallhatta többek között a debreceni közönség az utóbbi öt év legfontosabb magyar zeneműveit-merthogy a kortárs komolyzene bemutatására is nagy hangsúlyt fektettek az illetékes szervezők-,Bartók:Cantata Profana c.művét,Mozart hárfára és fuvolára írt C-dúr versenyművét,vagy éppen Bartók III.zongoraversenyét.  Aki bővebb és átfogóbb képet akar kapni Debrecen korabeli zenei életéről,annak ajánlom a Zenei Ismertető Debrecen 1980-81 című kiadványt,amelyből mindent megtudhatunk a hazai és külföldi fellépőkről,de még az előadott művekről is.  Azt kívánom,hogy a 21.században minden európai városnak legyen olyan élénk,magas színvonalú zenei

 Mármint 1977-ben. A debreceni Csokonai Színház operatársulata 1977-ben ünnepelte 25. születésnapját. Ebből az alkalomból a XI Debreceni Színházi Napok szinte teljes egészében az opera jegyében teltek. A műsorfüzetből ( igen látványos, szürke alapon fekete betűkkel készült a fedőoldal, nem mondhatnám, hogy azonnal megragadja a tekintetet. Olyan, mint egy hűtőszekrény használati utasítása). A tartalom azonban annál érdekesebb, hiszen ekkor mutatta be a színház pl. a Bánk bánt, a címszerepet Horváth Bálint énekelte, II. Endre király szerepében pedig Krémer józsefet láthatta-hallhatta a publikum. Az előadást Kertész Gyula rendezte.  Minden műsorfüzet tartalmaz rövid tartalomleírásokat. Nos, itt valaki nagyott hibázott, mert II. Endre helyett II.Ede királyt írt, ilyen nevű királyunk tudtommal nem volt.  Bemutatták a Trviata-t is, Kováts Zoltán vezényelte, s énekelt benne a fiatal román bariton, Victos Axinte is.  Színre került a Carmen is. A címszerepet a nagyszerű lengyel énekes, Alexandr