Bejegyzések

középiskola címkéjű bejegyzések megjelenítése

Egyesült Arab Emirátusok:Robotok tanítanak az iskolákban

 Egy nemzetközi szakportálra hivatkozva írja a 24.hu,hogy az Egyesült Arab Emirátusok közoktatásában robotok tanítanak majd. Az oktatási miniszter véleménye szerint éppen a Covid-járvány idején bizonyosodott be, hogy a technikai fejlődés nagy lehetőségeket nyit meg az oktatásban. Az Emirátusok az első ország,amely mesterséges intelligenciát használó humanoid robotokat alkalmaz a hagyományos iskolákban,18 éven aluliak jelenléti oktatásához. Az ellenzők szerint-erről már nem ír a magyar internetes portál kitűnő,alapos cikke-a személyes kapcsolat elengedhetetlen az oktatásban. Szerintem azoknak van  igazuk,akik inkább csak a nagyobbak,a középiskolások esetében látják kivitelezhetőnek a robotok általi oktatást. A kisebb gyerekek még jobban igénylik a személyes irányítást,az interperszonális kapcsolatot.  Amúgy,ha én ma lennék középiskolás,jó alaposan letesztelném azt a robotot...

Villon,a költő,aki nem ült börtönben

 Középiskolai irodalomtanulmányaink egyik legrokonszenvesebb alakja Francois Villon francia költő. Falta a nőket, börtönben ült, bűncselekményeket követett el. Igaz vagány fickó volt. Legalábbis így tanultuk.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2021/8. számában, a kilátó rovatban olvashatjuk Ádám Péter cikkét(" Én, Francios Villon...". Valóság és ráció Villon költészetében, 56-58.oldal). Szerző erősen megkérdőjelezi a hagyományosan, az európai köztudatban elterjedt Villon-képet. Szerinte - Villon három nevet is használt - nem biztos, hogy a versekben leírt események fedik a valóságot - egyáltalán nem biztos, hogy ült börtönben - A költő egy " másik Ént tol előtérbe", magyarán szólva: keveri a fikciót a valósággal. Ádám Péter ezek után óvatos kritikával illeti Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc és Vas István Villon-fordításait. Szerinte  - sokat feladtak a versek eredeti értelméből - nem ritkák a képzelt sorok sem. Szerző maga is fordította a nagy francia k

A vakok és látássérültek helyzete Japánban az 1980-as években

 A Vakok Világa című folyóirat 1988/3. számának 21.oldalán olvashatjuk Micuo Iwajama cikkét ( A vakok Japánban), amely- nem nehéz kitalálni, a japán vakok és látássérültek 1980-as évekbeli helyzetét írja le.  A magyarhoz képest irigylésreméltó helyzetben voltak a Felkelő Nap Országának vak emberei. Mind a 48 prefektúrában ( ezt magyarul kormányzóságnak, tartománynak fordíthatjuk) működött és jelenleg is működik legalább egy komplex iskola a vakok és gyengénlátók számára. Itt bölcsődétől a középiskolai érettségiig speciális képzésben részesültek a hallgatók. Ugyanazt tanulták, mint látó társaik: japán irodalmat, történelmet, matematikát, illetve különleges távol-keleti orvoslási eljárásokat, például akupunktúrát, masszást, amely aztán nagyon sok felnőttnek a megélhetését is szolgálta. A cikkben nem szerepel, de egészen más volt már akkor is a látó társadalom hozzáállása sérült társaikhoz, nem sajnálták, hanem egész embernek tekintették őket.  Azt gondolom, azóta- a technológiai fejlődés

Kötelező nyelvvizsga a felvételihez-hvg,2018/23.

Amint arról a HVG 2018.évi 23.számában olvashatunk, a kormány tervei szerint 2020-tól már az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lenne a középfokú állami nyelvvizsga. Sem nappali, sem eseti, sem levelező tagozatra nem vehetnének fel senkit nyelvvizsga nélkül. Ha ez a tervezet végül megvalósul, a magyar felsőoktatás amúgy is ingatag épülete alapjaiban rázkódik meg. A diákok többsége ugyanis nem képes arra, hogy középiskolás korában állami nyelvvizsgát tegyen. A középiskoláknak- mint arra a HVG cikke is rámutat- nem törvényben meghatározott kötelezettsége a nyelvvizsgára való felkészítés. Ráadásul a diákok egy része meglehetősen hiányos kompetenciákkal érkezik középiskolába, ezért jó, ha érettségizettként a magyar nyelvet jól tudja használni. Azt gondolom, túl szigorú ez a tervezet- az ideális persze az lenne, ha minden egyetemre jelentkező tudna nyelveket- de a jelenlegi lehetőségek közepette irreális. Egy olyan kompromisszumot azonban javasolhatok, mely talán mindkét fél- intézmé

Történelem:Intelligens mongolok- Határtalan Régészet, 2018/1.

Ha belelapozunk középiskolai történelemkönyveinkbe, akkor a mongolokról 8 akiket helytelenül tatároknak is nevezünk), csupa negatív jelző szerepel: barbár, erőszakos, primitív, érzéketlen. Ha elolvassuk Vér Márton Mongol kémek. Stratégiai és taktikai hírszerzés a mongoloknál című cikkét, mely a Határtalan Régészet című archeológiai folyóirat 2018/1. számában jelent meg, akkor azért árnyaltabb válik az iskolai oktatásban belénk rögzített kép.A mongolok sokkal intelligensebbek voltak, mint azt feltételeztük. Merthogy, amint azt Vér Márton meggyőzően bizonyítja, a mongolok hadvezetésének igen kitűnő stratégiai és taktikai hírszerzés állt rendelkezésére. Egy mongol hivatásos kém hat-hét nyelven is beszélt- miközben egy átlagos európai királyi udvarban nem is dolgoztak olyan személyek, akik nemzetközi hírszerzői feladatokra alkalmasak lettek volna. Európában Velence lesz az első olyan állam, mely hangsúlyt fektet a katonai-politikai, és persze gazdasági kémkedésre. A mongol követek, kém

História, 1994/5-6.

A História folyóirat megszűnésével a magyar történettudomány gyógyíthatatlan veszteséget szenvedett. De nézzük a történelmi folyóirat virágkorát, az 1990-es éveket! Az 1994/5-6. szám tartalmából: - A szarajevói merényletről szól Szász Zoltán írása. Kiderül, hogy a középiskolai tankönyvek fényévekkel vannak lemaradva a kutatás mögött. A tankönyvek szerint egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt Gavrilo Princip, itt erről szó sincs. Az Egyesülés vagy Halál nevű szervezet követte el az első világháborút kiváltó terrorcselekményt, mely szervezet hátterében az Ifjú Bosznia nevű, méginkább kiterjedt szervezet állt. - Kronológia az első világháború előzményeiről, 1894-1914. - Magyarország számára káros vagy hasznos volt, hogy a Habsburgok uralták? Ez a mai napig vitatéma a történetírásban. - Varga J. János írása a Habsburgok 18. századi reformterveiről, különös tekintettel az adópolitikára. A magyar nemesség nem volt hajlandó adózni. - Vörös Károly cikke Ferenc József egyéniségéről. Lehet,