Írott és elektronikus média régen és ma

 A történelem névtelen hősei közé tartoznak mindazok az ipari szakemberek, akiket a magyar múlt egyik legsötétebb időszakában, a Rákosi-rendszerben ítéltek börtönre és/vagy kitelepítésre, hamis vádakkal. Közéjük tartozik Papp Simon olajkutató mérnök, akinek életéről már jelent meg monográfia is, de érdeklődőknek mégis először a BBC History folyóirat 2016,novemberi számában Nyáry Krisztián kiváló cikkét ajánlom. Címe: "Gondoltam, hogy a lelki tönkremenetelt jobban elviselem". Megtudjuk a cikkből, hogy Papp Simonnak köszönhetjük, hogy egyáltalán van olajkitermelés Magyarországon, ő fedezte fel Zala megyében az olajmezőket, majd az ő tervei alapján épült meg Európa leghosszabb olajvezetéke. A politika korán beavatkozott életébe, a második világháború idején már a németektől is védenie kellett a magyar olajkincset, aztán a szovjetek tették rá a kezüket. Papp Simont az általa irányított amerikai-magyar vegyesvállalat éléről tartóztatták le, hét évre börtönbe zárták. Pontosabban: e

 Nyár végén,ősz elején jólesik néha kimozdulni otthonról,kirándulni egy kicsit. Minderre renek belföldi turistacélpont a Zala megyei Bagod és Szentpál. Amint az a Magyar Turista című folyóirat 2004.júniusi számának cikkéből kiderül(Szentpál fordulása. Szerző:Orbán Róbert). Kellemes,dunántúli,dimbes-dombos táj,picit hűvősebb időjárás,mint az ország többi részén. Nem központi fekvésű,alig van turista,olyan békés,időtlen,természetbe ágyazott minden. Ha van affinitásunk a történelemhez,belegondolhatunk,hogy már az Árpád-korban ugyanilyen lehetett itt minden. Akkor épült ugyanis a szentpáli templom,azóta persze felújították.  A cikk és a közölt fényképek kiválóak. Jó lenne,ha a média többször adna hírt az efféle csendes,eldugott turista-célpontokról is,nemcsak a zajos,forgalmas idegenforgalmi paradicsomokról. 

 Újraszabályozták a lejtős területeken folytatott mezőgazdaság helyzetét. Erről írt az Agrárunió című szaklap 2023.áprilisi száma. A vonatkozó cikk a 12-14.oldalon található. A Közös Agrárprogram keretein belül elfogadott új szabály az,hogy 12 százalékos vagy annál nagyobb meredekségű lejtős területen tilos kapásnövényeket termelni-s egyéb növényfajok termesztése is csak engedéllyel lehetséges. A rendelkezés célja a talaj megóvása az eróziózól,a biodiverzitás fokozása. Magyarán:vihar után nyakunkba ne zúduljon a sár.Főként a hegyes-dombos területen gazdálkodóknak okoz fejfájást a rendelkezés,bár a cikk szerint pl. a Zala megyei gazdák elfogadták azt-azt azért el tudom képzelni,hogy mondtak egy-két kedves szót... A cikk kitűnő,ajanlom minden mezőgazdásznak,környezetvédőnek. Érdemes elolvasni!

 Magyarországon, az 1960-as évek végétő kezdve, fokozottan megnőtt a tudományos közvélemény érdeklődése a honfoglalást megelőző időszak régészeti és történeti anyaga iránt. A Delta magazin című ,rendkívül magas színvonalú ismeretterjesztő folyóirat 1974/7. számában Sárvári Márta cikke (A fenékpusztai római erődítmény regénye) ad izgalmas bevezetőt mindazoknak, akik érdeklődnek a Zala megyei római erődítmény múltja iránt.  A cikk szól arról, hogyan és miért győzött az annakidején fiatal népnek számító gót a római védők felett. Hátborzongató képen láthatjuk, az öntelt ( de nem " barbár"!) győztesek hogyan hajigálták bele a római katonák csontjait egy kemencébe. Szó esik egyetemes történeti vonatkozásokról is:Nagy Theoderik császár a legenda szerint a Balaton partján született. A fenékpusztai leletegyüttes ( melyben keleti gót fejedelmi leánysír is található, gazdag aranylelettel) nem tud igazságot tenni abban a kérdésben, de közvetett bizonyítékokkal szolgál. A remek cikk szeri