Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

 Olvastam egy cikket arról,hogy Lettországban és Lengyelországban milyen a szakképzés rendszere. A Bádogos című szakfolyórat 2022/1. számának 70-72.oldalán olvasható cikk Szalai Levente kitűnő munkája. Két tévhitet azonnal eloszlat az írás. 1. A magyar szakmunkástanulók körében elterjedt az a nézet,hogy a szakképzősöknek bezzeg más országokban nem kell közismereti tárgyakat tanulni,csak nálunk. Ez nem igaz.  Lengyelországban és Lettországban is tanulnak közismereti tárgyakat. 2. Az ösztöndíjak mértéke. Hazánkban,főként a diákok között,elterjedt olyan nézet,hogy de bezzeg más országokban sokkal magasabb az ösztöndíj,csak nálunk tartják ilyen csórón a diákokat. Ez sem igaz. Egy lengyel bádogostanuló kb.22 000 forintnak megfelelő összeget kap havonta. Ez a harmadik évre felmehet 396 zlotyra,azaz kb.29 000 forintra. Akik résztvesznek egy szakmai partnerprogramban,azok kb.39 000 forintnak megfelelő összeget kapnak,de ők már dolgoznak gyárban is. Lettországban 40 és 150 euró közötti ösztöndí

 A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Fehér Tibor:Vetélkedő c.meséjét. A lényege az,hogy a házasodni készülő királyfi megversenyeztet egy csúnyácska és egy világszép királylányt. A világszép királylány,a sárga király lánya nem tud főzni,nem tud mosni,nem tanul,nem szokott olvasni,nem szereti a gyerekeket,nem szokott segíteni a betegeken és a szegényeken. Hülye is,lusta is.Így aztán Mirmidon királyfi a csúnyácska,de rendes királykisasszonyt veszi el. Fehér Tibor meséje remek,engem azért elgondolkodtatott. Hány férfi van,aki a rendes,kissé már öregecske feleségét lecseréli a butuska titkárnőre!Vajon minden férfi úgy választott volna,mint a derék Mirmidon királyfi?Vagy győzött volna az üresfejű és lusta királylány,és a bulvármédia nagy örömére létrejött volna a nagy celebházasság?És ez a házasság vajon hogyan végződne?