Írott és elektronikus média régen és ma

Kereszténység. A huaszadik században annyi irányzatra szakadt, hogy laikus hívő már követni sem tudja a gyors változásokat. Izsák Norbert a Szolgatárs című baptista folyóiratban ( amely igen szépen kiállított és értékes, gazdag tartalommal bíró médiatermék) áttekint három fontos irányzatot:a teológiai liberálizmust, mely elfogadta a világ változásait, a technikai fejlődést, a sokszor bibliaellenesként beállított társadalmi változásokat, a fundamentalizmust, mely a Bibliának örökérvényűségét és kizárólagosságt hirdetve utasított el mindenféle haladást, illetve az elvangelikalizmust, mely valahol a kettő között állt, a személyes istenhit fontosságát hangsúlyozta, de szerepet vállalt a változó társadalom életében is. Az egészben, legalábbis az cikksorozat első két részének elolvasása után úgy tűnik, a meghatározás a legfontosabb. Egy evangelikál kereszétny visszautasítja, hogy ő fundamentalista lenne, pedig egy történelmi egyház képviselője könnyen vádolhatja ezzel. Aztán, hogy miként

Az Egyháztörténeti Szemle című folyóirat Sárospatakon jelenik meg, kis példányszámban, de nagyon érdekes írásokat tartalmaz. A 2016/4. számban olvashatjuk Kovács Kálmán Árpád tanulmányát, a politikai protestantizmusról. Sajnos, a 19 .századi folyamatokat mi, ma élő protestánsok szintén viszontlátjuk: a hagyományos kurucos- függetlenségi koncepció aktualitását vesztette, új meg nincs. Bacsó Benjámin tanulmánya a magyarországi baptista egyház 1945-1950. közötti helyzetével foglalkozik, kitűnik belőle, hogy Rákosiék a kisegyházakat a nagyegyházak ellen játszották ki, aztán, mikor Mindszentyéknek " végük lett", eldobták a kisegyházakat is, mint a rongyot. A baptistákat pl. szektáknak bélyegezték, s mivel jelentős külföldi kapcsolataik voltak, Révai elvtárs szemében az imperialisták szálláscsinálóivá is lettek. A legnagyobb, legmegdöbbentőbb írás azonban Fazekas Csaba tanulmánya, A második világháború interpretációja a Magyarországi Református Egyházban.Kiderül belőle, hogy a ref