Írott és elektronikus média régen és ma

 Hárman indultak,végül egyedül fejezte be a 45 000 kilométeres távolságot. Molnár Pál műszerész 1992-ben kerékpárral megkerülte a Földet. Az újságírónak mesélt arról,milyen érzés volt Kőrösi Csoma Sándor nyomában járni,milyen gyönyörű a Niagara vízesés, vagy éppen a kakaduk násztánca Ausztráliában. Molnár szerint Mexikóban élnek a leggyönyörűbb nők. Kanadában pedig ellopták a fényképezőgépét. 45000 kilométert tekert le,ezalatt 22 000 000 alkalommal nyomta meg a pedált. Azt gondolom,kicsit hosszabb cikket megért volna a dolog. Elvégre egyedülálló sport-és mentális teljesítményről van szó. Harminckét év elteltével is büszkék lehetünk Molnár Pálra. (Varga Mihály:Valahol,valamikor el kell indulni. Petőfi Népe,1993.január 29).

 Szerintem Magyarországon nem sok embernek, Nyugat-Európában pedig már majdnem mindenkinek.  Az 1980-as évekig Magyarországon a " bekapcsológombos" televízók voltak divatban ( fiatalok kedvéért:ha ki vagy be akartad kapcsolni a tévét, a készülék bal alsó részén volt egy erre a célra szolgáló gomb.A csatornaváltással túl sokat nem kellett foglalkozni, mivel 2 tévécsatorna volt Magyarországon.), a 90-es években kezdtek a frissen rendszertváltott Közép-Európában terjedni a távirányítós készülékek, de még ekkor sem volt egyértelmű, hogy ezen a vonalon fejlődik tovább a hazai televíziózás. De a jövő eldőlt, néhány éven belül győzött a távirányító.  Erre a változásra a szaksajtó is reagált. Nem a tévés:a műszaki szaksajtó. Az Elektron című folyóirat 1992/5. számának 25.oldalán olvashatunk egy cikket Az RC 5-ös kód.Az infravörös távirányítók seciális kódrendszere címmel, amely gyakorlatilag leírja és ábrákkal illusztrálja, hogyan is kell távirányítót készíteni televízióhoz, CD-l...

 Akinek vannak olyan ambíciói,hogy házilag készítsen fémkeresőt,továbbá van jártassága kapcsolási rajzok olvasásában,annak feltétlenül ajánlom az Elektor című elektronikai folyóirat 1992/5. számában Kamil Kraus cikkét. Címe egyszerűn csak Fémkereső. Nagyon korrektül,már a cikk elején leszögezi a Szerző,hogy mire is jó ez a készülék. Nem alkalmas pl. földbe rejtett pénzérmék érzékelésére,egyszerűen azért,mert nem elég érzékeny hozzá. Alkalmas viszont nagyobb,vasból vagy aluminiumból készült tárgyak érzékelésére. 17 alkatrész kell hozzá,többek között két kilenc voltos telep. Nem könnyű összeállítani,de aki gyakorlott ezen a területen,annak biztosan menni fog!Azon persze lehet filózni, ki mire is használ egy házilag készült fémkeresőt...

Los Angeles városában,1992-ben,faji zavargások robbantak ki,miután a bíróság felmentett 4 rendőrt,akik 56 ütéssel majdnem agyonvertek egy közlekedési kihágással vádolt férfit,Rodney Kinget.A felmentő ítélet után gyújtogatások,fosztogatások kezdődtek.Az eseménysor a történekem legnagyobb faji zavargásává lett,és az LA 92 nevet kapta az utókortól. A National Geographic tévécsatorna kiváló dokumentumfilmet készített a történtekről. Objektív,részrehajlástól mentes ábrázolásmódjuk példa lehet a világ bármely médiája számára.A film készítői kizárólag korabeli filmhíradó-részleteket és egyéb filmfelvételeket használtak fel,a válogatásnál igyekeztek mindkét oldal érveit bemutatni. Semmi utólagos elemzés,okoskodás,minden néző vonja le maga a következtetéseket. A készítők morális-etikai mondanivalója viszont egyértelműen átjött:az erőszak nem megoldás semmire. A konfliktusokat békésen kell rendezni. Történészek számára igazi ínyencség lehet a koreai-afroamerikai ellentét ábrazolása,vagy éppen ...

A Valóság folyóirat 1992/7. számában olvasható Varga M. János: Magyar paradoxon? című írása. Voltaképpen egy igen éles bírálat ez, melyre Luigi Luca Cavalli-Sforza professzornak a Scientific American 1991.novemberi számában megjelent cikkére reagál. Cavalli-Sforza szerint a magyar paradoxon az, hogy míg génállományunk túlnyomórészt európa, addig nyelvünk finnugor gyökerű. Varga M. János nem igazán érti, hogy miért olyan nagy paradoxon ez. Hiszen nem egyedi eset, hogy népek genetikai "profilja" és nyelve eltér. Szerző szerint az eltérés egyik legfőbb oka, hogy a magyarság már a Kárpát-medence elfoglalása előtt sem volt egységes: keveredetünk altáji, török, iráni és szláv népekkel. Tovább változott a génállomány a 18.századi nagy betelepítésekkel, valamint a 19.századi nagy asszimilációs kísérletekkel. Nagyon érdekes a cikk, mivel vlóban létünkről szóló tudományos problémával foglalkozik: honnan származunk? Kik az őseink? Mi számít jobban: a nép vagy a nyelv? Ajánlom e cikk...